• Perfekcionizmus, maximalizmus: A gyakorlás segít leküzdeni

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító

        Állandóan a tökéletességre törekedni nagyon megterhelő és kimerítő. A perfekcionisták és maximalisták nem tudják megfékezni igyekezetüket, és ezért sokszor nem készülnek el időben feladataikkal. Az önmagukkal és másokkal szembeni teljesíthetetlen elvárásaik miatt állandóan elégedetlenek.

        A perfekcionisták nagyon érzékenyek a legapróbb eltérésekre is, és mindig találnak valamit, amit nem éreznek elég jónak, úgy érzik, javítaniuk kell.

        „A perfekcionizmus alapvetően egy pozitív tulajdonság. Gondoljunk csak az orvosokra! Az ő szakmájukban a tökéletességre törekvés egy nagyon fontos erény.” – mondja Dr. Karin Joder, a Kieli Klinika pszichológusa. „Ez a tehetség azonban nem mindenkiben van meg.” – hangsúlyozza a pszichológusnő.

        Hirdetés

        Szorongás teszt


        Sokunkkal előfordul, hogy félünk, szorongunk valami miatt. Töltse ki tesztünket, amely az elmúlt két hétben tapasztalt érzései alapján próbál képet alkotni arról, hogy az Ön szorongásai normálisak, vagy túlfeszítettek. Szorongás teszt>>

        A perfekcionizmus alapvető jellemzője, hogy a perfekcionistának önmagával szemben sokkal nagyobb elvárásai vannak, mint amit mások elvárnak tőle. „Ha például egy perfekcionista a saját teljesítményét 80 százalékosra értékeli, meglehet, hogy mások úgy látják, hogy 120 százalákosan végezte a feladatát.” – magyarázza Joder. Szintén fontos jellemzője a perfekcionistáknak és maximalistáknak, hogy rengeteg energiát fektetnek abba, hogy egy majdnem tökéletes dolgot még jobbá tegyenek. Ez egy idő után nagyon terhessé válik, és rengeteg idejét és energiáját emészti fel a perfekcionista embernek.

        Mi jelenthet megoldást?

        Ez esetben is érvényes a 80:20 szabály. Ez azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy feladatot 80 százalékosan teljesítsünk, valójában elég 20 százalékot teljesíteni. Az elv szerint a lényeg a teljes feladat 20 százalékában van.

        Ennek könnyebb megértése végett lássunk egy példát: Ha elolvasunk egy regényt betűről-betűre, vagy ha csak a leglényegesebb 20 százalékot, ugyanolyan jól vizsgázhatunk belőle, ha el kell mesélnünk a tartalmát. A könyv lényegének 80 százaléka benne van ebben a 20 százalékban. A maradék 80 százalékban pedig a lényeg 20 százaléka, tehát ahhoz hogy a tartalom 80 százalékát el tudjuk mondani, elég a 20 százalékát elolvasni, persze csak ha nem a saját szórakoztatásunkra vesszük kezünkbe a könyvet.

        Egy munkahelyen és a mindennapi életben azonban nem jut idő rá, hogy folyton a tökéletességre törekedjünk, ezért meg kell tanulni feloldani a késztetést. A lényeg, hogy elérjük, hogy képesek legyünk megérezni azt a pontot, ahol már elég jó, amit teljesítettünk. Tudni kell eldönteni teljesen tudatosan, hogy milyen helyzetben fontos valóban a tökéletességre törekedni, és mikor jelent pusztán kényszert, és valójában semmi szükség rá. Utóbbi esetben tudni kell leállni.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „Nehéz, de meg kell próbálni, hogy a következő alkalommal, amikor nincs szükség 100 százalékos teljesítményre, de Ön elvárja magától, hagyja abba az adott feladatot, mielőtt 100 százalékra teljesítené.” – tanácsolja Joder. Ezt gyakorolja minél többször, ne engedjen a kínzó belső késztetésnek, ami hajszolja, idővel egyre könnyebb lesz, higgadtabbá válik, az idő szorítása egyre kevésbé fogja zavarni, és az apró „szépséghibák” se nyomasztják majd.

        (WEBBeteg – B. M.; Forrás: NetDoktor.de, Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Módosítva: 2015.01.15 21:41, Megjelenés: 2015.01.15 21:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőr-érzékelészavar

        Bőr-érzékelészavar

        Dr. Kerekes Éva

        Milyen betegségek esetén alakulhat ki bőr-érzékelésizavar?

        Élelmiszer-függőség

        Élelmiszer-függőség

        B. M., szakfordító

        Mi okozza? Mik a tünetei? Hogyan lehet kezelni? Hogyan lehet megelőzni kialakulását?

        Létezik kiút a kényszerbetegségek fogságából

        Egyre többen és többször használják a hétköznapi beszédük során a kényszeres kifejezést anélkül, hogy ismernék a valódi jelentését, s hogy mivel is jár ezzel a betegséggel együtt élni és megküzdeni. Manapság is hatalmas kérdés, hogy mikortól tekinthető valaki kényszeresnek, s főként betegnek a kényszeres cselekedetei, gondolatai miatt.

        Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai

        Az emberi hang egy mindenki számára hozzáférhető hangszer. A saját hangunk és szüleink hangjának élménye a legkorábbi tapasztalataink közé tartozik. Mielőtt egy kisgyermek megtanul beszélni, már az úgynevezett nyelv előtti ábécé rendszerében képes kommunikálni az édesanyjával. Ez a fajta nonverbális kommunikáció, a játék a hangszínnel, hangmagasággal, hanglejtéssel, hangerővel és tempóval, megegyezik a zene kifejezőeszközeivel.

        Pszichés hátfájás - A fájdalom szubjektív

        A fájdalomérzetet nagyban befolyásolja gondolkodásunk, ez érvényes a hátfájásra is. Az emberek fájdalomküszöbe különböző. Egyikünk, ha beüti a fejét, csak megrázza magát, és tovább megy, más valaki meg azonnal jeges borogatással enyhíti a fájdalmat.

        Szakítás utáni kilátástalanság - A pszichológus válaszol

        Kicsit több mint egy éves kapcsolatomnak lett nemrég vége, miután megcsalt a párom. - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Stockholm-szindróma: A kínzó és kínzott viszonya

        A tartós fogvatartással járó esetekben azt gondolhatnánk, hogy az áldozatok gyűlölik a fogvatartóikat, és mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb szabaduhassanak. Azonban ezekben a pszichológiai helyzetekben az emberek néha teljesen másként reagálnak, mint az elvárható lenne.

        Hogyan lehet megbirkózni a traumatikus élményekkel?

        Egy erőszakos, traumatikus esemény hatására a világ kiszámíthatatlanná, veszélyessé, ijesztővé válik. A sérülések és balesetek traumatikus nyomot hagynak a sérülteken és hozzátartozóikon, de azokat is érinti, akik egészségügyi szakemberként, önkéntesként vagy csak egyszerű szemtanúként próbálnak meg segíteni az áldozatokon.

        Börtönpszichológia - Mi vár az elítéltre?

        Hajdanán a bebörtönzés egyetlen célja az erkölcstelen viselkedés büntetése volt. Az évszázadok során ez a szemlélet jelentősen megváltozott, és mára már nem a testi és lelki kínzás a börtönök fő feladata, hanem a megtévedt emberek környezetből való kiemelése, az elrettentés és végül a társadalomba való visszailleszkedés segítése.

        "Pszichés függés a gyerekhez?" - A pszichiáter válaszol

        "Anyósomnak volt egy agydaganata, szerencsére jóindulatú, megműtötték és azóta rendben van. A problémám abból fakad, hogy a betegsége óta még jobban ragaszkodik az egyetlen fiához." - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.