• Füstmentes jövő? Ártalomcsökkentés és tudomány

      Szerző: Philip-Morris Magyarország Kft. - Szponzorált tartalom

      Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre. Az már nem ennyire nyilvánvaló, hogy a cigaretta égése során keletkező, füstben lévő anyagok a dohányzással kapcsolatos betegségek elsődleges okozói, amelyek nemcsak a dohányzók egészségére, hanem a környezetükben lévő nemdohányzókéra is károsak. Az ártalomcsökkentés tehát a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

      Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentései szerint több mint egymilliárd ember dohányzik a világon, hazánkban pedig 2 millióan cigarettáznak. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) statisztikája sem kecsegtetőbb. A szervezet évente megjelenő körképe szerint Magyarország sajnos dobogós a dohányzók arányszáma tekintetében az OECD országok között.

      Mitől igazán ártalmas a cigaretta?

      Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és számos betegség kialakulásáért felelős, kevesen tudják azonban, hogy miért. A legtöbben a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag – tartják a betegségek kialakulásáért leginkább felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában található nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nemcsak a dohányos saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is.

      A dohányfüst több mint 6000 vegyi anyagot – köztük arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz, amelyek közül 93-ról állapította meg az Egyesült Államok gyógyszereket és élelmiszereket bevizsgáló szervezete, az FDA, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.

      Kiemelt jelentőségű az ártalomcsökkentés

      Füstmentes jövőEgyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb az, ha az emberek egyáltalán nem szoknak rá a dohányzásra – ez a leghatékonyabb módja az ártalom kiküszöbölésének.

      Ennek ellenére még mindig sokan vannak, akik az ismert egészségügyi rizikót vállalva vagy azt figyelmen kívül hagyva rágyújtanak. Ebben az esetben, ha valaki a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni akarja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál nincs jobb választás. Azt, aki elhatározza magát és le akar szokni, minden létező eszközzel támogatni kell ebben.

      Ha a rászokás már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb elhagyni a cigarettázást.

      A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége és így nemcsak saját magukat, de szeretteiket, barátaikat és kollégáikat is megóvják az ártalmaktól.

      A dohányosok egy része azonban minden figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpróbálkozik más megoldásokkal. A leszokással próbálkozók mindössze 5%-a jár évente tartós sikerrel segítség nélkül, komplex beavatkozás (NRT, gyógyszeres terápia, szakember nyújtotta tanácsadás) mellett a sikeres leszokási ráta pedig mindössze 8%!

      Léteznek alternatívák

      A tudomány mai állása szerint azon felnőtt dohányosok számára, akik nem tudnak vagy nem akarnak leszokni a dohányzásról már számos különféle füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően is, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.

      A füstmentes technológiák csoportjába tartoznak például

      • a nikotintartalmú likvid hevítéses elven működő elektronikus cigaretták,
      • az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák,
      • valamint a különféle dohányhevítéses technológiák.

      Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

      A dohányhevítéses technológia esetében pedig különféle technológiai megoldásoknak köszönhetően olyan hőmérsékletre hevíthető a dohány, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se szabaduljon fel.

      Az egyes alternatívák kifejlesztése során cél az égés és a füst csökkentése volt. Nagyságrendekkel kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel ugyanis, ha nincs égés és füst, így nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

      Az már most látszik, hogy további kutatásokra van szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe, ami erős függőséget okozó anyag, továbbá megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.

      A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek – akár passzív – fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.

      Tudjon meg többet a füstmentes jövőről!

      Felhasznált irodalom

      https://apps.who.int/iris/rest/bitstreams/1138280/retrieve

      dohanyzas_visszaszoritas_hatteranyag_efi_20180506.docx

      WHO report on the global tobacco epidemic 2009

      Tashkin DP  Smoking cessation in COPD. Semin. Respir. Crit. Care Med. 2015;36:491-507

      Dobbie F et al. Evaluating Long-term Outcomes of NHS Stop Smoking Services (ELONS): a prospective cohort study. Health Technol. Assess. 2015;19:1-156

      A cikk társadalmi célú reklám, támogatta a Philip-Morris Magyarország Kft.

      Módosítva: 2019.12.05 13:35, Megjelenés: 2019.12.05 13:35