• Interjú Prof. Dr. Édes Istvánnal

        Szerző:
        WEBBeteg

        Húsz éve vezeti a debreceni Kardiológiai Klinikát a szegedi születésű Prof. Dr. Édes István, aki a jeles évfordulón, július elsején vette át a Klinikai Központ főigazgatói kinevezését, mint régi-új vezető.

        Hogyan került Szegedről Debrecenbe?

        A kardiológia egy nagy szakma, van az országban néhány kórház, ahol habilitált főorvos dolgozik, a tudományos tevékenységük azonban elmarad egy egyetemen dolgozó doktorétól. Amikor 1994-ben pályáztam, rajtam kívül még négy kolléga is jelentkezett a debreceni állásra. Az akkori egyetemi vezetés célja az volt, hogy javuljon a klinika kutatási potenciálja, így a döntésnél figyelembe vették azt a tudományos munkát, melyet Szegeden, illetve az Egyesült Államokban töltött 3 év alatt végeztem. Előnyt jelentett, hogy klinikusként sok tudományos publikációval rendelkezem, valamint olyan személyt kerestek a Szív- és Tüdőgyógyászati Klinika élére, aki ún. invazív kardiológus. Húsz évvel ezelőtt kevés orvos volt jártas a szívkatéterezésben, én ezen kevesek közé tartoztam.

        Milyen változások történtek azóta? Kérem, emeljen ki néhányat.

        Akkoriban nem volt megfelelő a szívsebészeti szárny kihasználtsága, a katéteres labor kapacitása nem volt elegendő ahhoz, hogy növelni tudják a betegszámot. Azzal, hogy új laborok nyíltak, nagyon gyorsan megszűnt ez a probléma. A nyolcvanas évekhez képest ma már nagyon sok betegnél ki tudjuk váltani a szívműtétet azáltal, hogy megtágítjuk az érszűkületet, érrugókat helyezünk el. A fejlődés nem lineáris, hanem exponenciális.

        Éves szinten 1000 szívsebészeti műtétünk van a klinikán, mely lehetne lényegesen több, de a beavatkozások számát a Teljesítmény Volumen Korlát határozza meg. Az OEP támogatást nem az egyes szakmák, hanem a Klinikai Központ kapja, az intézménynek tehát joga van csoportosítani. Kisebb átcsoportosításokat már végeztünk olyan szakmák javára, ahonnan nem tudjuk tovább küldeni a beteget, mert a szakma csúcsán állnak. Ilyen szakma pl. a szívsebészet és az idegsebészet.

        Akut infarktus esetén 6 órán belül meg kell katéterezni a beteget ahhoz, hogy ne haljon el a szívizma és jó esélye legyen a gyógyulásra. 6-12 óra elteltével már kialakulhatnak kisebb elhalások, ez idő után már hiába állítjuk helyre a keringést, kialakulhat a szívelégtelenség, amely halállal is végződhet. A kilencvenes években ezeknek a betegeknek a 30 százaléka egy éven belül meghalt, most ez a szám több mint a felére csökkent, köszönhetően az azonnali ellátásnak. Debrecenben jelenleg évente 1200 akut szívinfarktusos esetet regisztrálunk, ez napi szinten átlagosan 4-5 beteget jelent, mely esetek fele éjszaka kerül be a klinikára, ezért folyamatos ügyeletet működtetünk.

        Az imént említett 6 óra első hallásra is nagyon soknak tűnik.

        A legnagyobb probléma a magyarok mentalitásával van. Nem szeretnek orvoshoz járni, magasabb a fájdalomküszöbük és problémát jelent az emberek tájékozatlansága is. A mellkasi fájdalom kezdetétől, amíg értesítik a hozzátartozók a háziorvost vagy a mentőket (a legelső orvosi kontaktus ideje) külföldön maximum 1 óra, nálunk átlagosan 3-4 óra.

        Fontos lenne, hogy már gyermekkortól kezdődően felkészítsük a lakosságot, hogy rosszullét esetén mi a teendő. Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy a markoló, erős mellkasi fájdalom esetén azonnal mentőt kell hívni. Néhány éve a Magyar Kardiológusok Társasága a Szívünk Napja alkalmából fizetett hirdetésekben tájékoztatta a lakosságot a médián keresztül, hogy az akut infarktus gyógyítható, ha időben ellátásra kerül a beteg. A katéteres terápia ideális esetben maximum 30 percet vesz igénybe. Első lépében megkeressük az elzáródást, kiszívjuk a vérrögöt, kitágítjuk és megtámasztjuk a szűkületet, ezáltal megszűnik a fájdalom és a beteg 1-2 napon belül teljesen felépül. Jelenleg az akut infarktusban szenvedő betegek 80 százalékán tudunk segíteni ilyen módon.

         Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Említésre méltó a Kardiológiai Intézetnek otthont adó helyi védettségű épület is.

        1914 áprilisában adták át az Auguszta telepet. Az épület felújítása során megtaláltuk az erről tanúskodó eredeti márványtáblát. A szanatórium Auguszta főhercegnő védnöksége alatt állt, ezért az ő nevét vette fel az intézet. 1986-tól Szív- és Tüdőgyógyászati Klinikaként, az országban egyedülállóan összevont kardiológiai és pulmonológiai profilú regionális centrumként működött egészen 2000-ig, amikor is különvált a két terület.
        Az elmúlt években nagyon sokat költöttünk az épület modernizálására, az igazi áttörést mégis az jelentette, amikor elfogadták az Auguszta programot, amely 2003-ban a Nemzeti Fejlesztési Terv I. kiemelt egészségügyi projektjévé vált. Az építkezés, a régi épület felújítása és az új kialakítása 2005 novemberében indult el és 2008 év végén fejeződött be.
        A 13 000 m² összterületű épületben kapott helyet egy hatalmas központi műtőblokk (általános-, ideg-, ér-, onkológiai-, mellkassebészeti, egynapos sebészeti és szeptikus műtők), a központi aneszteziológia, valamint az egységekhez tartozó klinikai osztályok, 26 intenzív és több mint 100 klinikai ággyal. Ezzel majdnem a teljes műtéti profil az Augusztába került, hatékonyabbá téve a működést.

        Jövőre lesz 20 éves a Debreceni Kardiológiai Napok, amelynek elindulása az ön és Czuriga István professzor nevéhez kötődik. Gondolta volna, hogy ennyire sikeres lesz a szakmai programsorozat?

        Szívvel-lélekkel


        "A filozófiám, hogy a jó szakembernek meg kell adni a lehetőséget, hogy legyen az osztályon néhány betegágya, hozzá pedig szakrendelése, így tulajdonképpen maga veszi fel a betegeit. A hatékonyság titka, hogy munkánkat szívvel-lélekkel végezzük. Naponta közel 200 beteget látunk el a klinikán, és a két kardiológiai szakrendelésen egyszerre hat szakorvos rendel."

        Igényként merült fel, hogy kellene egy regionális rendezvény, hiszen a továbbképzésekre korábban mindig a fővárosban vagy a Dunántúlon került sor. A Városi Egészségügyi Szolgálattal közösen kezdte el szervezni a klinika a kardiológiai szemináriumot, az első évben próbajelleggel. Az előzetes várakozásokat messze felülmúlta a részvételi arány.

        A konferencián fontos hangsúlyt kap az elmélet mellett a gyakorlati oktatás és az esetbemutató előadások. A gyógyszergyárak tematikus továbbképző interaktív szimpóziumot tartanak, továbbá invazív kardiológiai továbbképzést is szervezünk. Idén külön szekcióban mutattuk be azokat az új eszközös terápiás lehetőségeket, amelyek már a debreceni Kardiológiai Intézetben is rendelkezésre állnak egyebek mellett a magas vérnyomás, szívbillentyű hibák, ritmuszavarok, szívelégtelenség korszerű kezelésére.

        Avasson be egy hetébe, milyen feladatai vannak?

        A Kardiológián kineveztem egy helyettest, aki teljes mértékben eljár az igazgatási feladatok ellátása kapcsán. Minden kedden és szerdán reggel megbeszéléseket tartunk, amikor minden fontos kérdést átbeszélünk, emellett aktívan részt veszek a Klinika mindennapjaiban.
        Reggelente a klinikán kezdek, amennyiben nincs semmilyen fontos feladat a központban, itt maradok 11 óráig, így nyomon tudom követni a súlyosabb eseteket.
        Minden délután a központban vagyok, ahol hétfőnként kabinetülést tartunk. A kabinetben jelen vannak mind a diagnosztikai, mind a műtéti szakmák képviselői, ezen felül az üléseken részt vesz még az ápolási és gazdasági igazgató is.

        Mi kapcsolja ki egy fárasztó munkanap után?

        Zenét hallgatok, főként metál, gothic metal stílusban. Az egyik nagy kedvencem a finn Nightwish, amely Tarja Turunen operaénekes kapcsán lett ismert.

        Névjegy

        Édes István 1977-ben szerzett orvosi diplomát a Szegedi Egyetemen, majd 1985-ben belgyógyász szakvizsgát, öt évvel később pedig kardiológus szakvizsgát tett. Orvosi pályafutását a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinikáján kezdte 1977-ben, itt lett később klinikai gyakornok, tanársegéd, majd 1990-ben adjunktus.

        Az egyetemi docensi, majd az egyetemi tanári címet a Debreceni Orvostudományi Egyetemen nyerte el, ahol 1994 óta dolgozik. Kezdetben a Szív- és Tüdőklinika intézetvezetője, majd 1999-től a Kardiológiai Klinika intézetvezető egyetemi tanára.

        Nemcsak a klinika, hanem az egyetem életében is fontos szerepe volt. Az 1997 és 1999 közötti időszakban az egyetem általános orvosi karának dékánhelyettese, 1999 és 2000 között klinikai rektorhelyettes a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 2000 és 2001 között a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának elnöke, 2001 és 2007 között a centrum klinikai elnökhelyettese.

        Számos elismerésben részesült, melyek közül csak néhányat említsünk meg: 2003-ban Szent-Györgyi Albert-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjével tüntették ki, valamint ez évben elnyerte – az egészségügyben igen nagy elismerésnek számító – Semmelweis- díjat is.

        Forrás: Debreceni Egyetem K.K., Magyar Kardiológusok Társasága

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.