Dr. Nagy Andrea: A sorsnak köszönhetem, hogy gyerekgyógyász lettem

Gyermekgyógyász, neonatológus, a Debreceni Gyermekklinika PIC vezető főorvosa, nevéhez fűződik a koraszülött szállítás megszervezése a keleti régióban, a mai napig a tevékenység fő koordinálója. Ebből is látszik, nem napi 8 órás a munkaideje. A Debreceni Egyetem koraszülött ellátására, néhány speciális esetben, szinte az egész ország területéről érkeznek babák.

Hol és hogyan kezdte a pályáját?

Debrecenben végeztem. Az orvosi egyetem elvégzése után elhelyezkedtem a klinikán, majd 4 év után letettem a Gyerekgyógyászat szakvizsgát, itt később Neonatológia szakorvosi végzettséget is szereztem.

Miért ezt a szakterületet választotta? Mi vonzotta benne?

Ha az ember szereti, amit csinál, jól tud csapatban dolgozni, kezelni tudja a stresszt, képes gyorsan dönteni, ez egy fantasztikus szakterület. Úgy gondolom, az orvoshivatás egyik legszebb területe a gyerekgyógyászat, azon belül is a neonatológiai ellátás.

Az Ön nevéhez fűződik a koraszülött mentés elindítása és megszervezése a megyében. Hogyan kezdődött a munkájuk?

1999-ben önkéntes alapon kezdtük el a koraszülött szállítást lelkes kollegáimmal, együttműködve a helyi mentőszolgálattal.

A speciális mentési szolgálat központi költségvetési finanszírozásból, az Országos Mentőszolgálaton (OMSZ) keresztül, alapítványi keretek között működik az egész országban, kilenc koraszülött mentőegységgel, amelyekből négy a keleti régióban, és ezek egyike a debreceni.

Jelenleg az OMSZ által kiírt közbeszerzési pályázat útján jutunk hozzá a működéshez szükséges forráshoz. 2014 az első olyan év, amikor nem egy évre írták ki a közbeszerzési pályázatot, hanem három évre, így tervezhetővé vált a működésünk.

Mi pontosan az Ön feladata?

Évente 650-750 koraszülött szállításunk van, ennek egy része a Debreceni Egyetem specialitásából adódik, így hozzánk tartoznak a műtétre behozott kis betegek is. A klinikán két koraszülött intenzív osztály működik, az egyik a szülészeten, a másik itt, a gyermekklinikán, ahol döntően az idegsebészeti beavatkozást igénylő betegek kerülnek elhelyezésre. Bognár László professzor szívügye a gyermek idegsebészet, az intézet jó hírnevének köszönve nem csak a megyei betegeket látják el, hanem az ország összes megyéjéből érkeznek ide gyerekek, a koraszülöttektől egészen 18 éves korig. Méhen belül is kiszűrhető számos idegrendszeri rendellenesség, így a kismamák és orvosuk már úgy tervezhetnek, hogy Debrecenben születik meg az idegsebészeti beavatkozást igénylő újszülött.

Az én egyik feladatom, hogy a koraszülött szállítás zökkenőmentesen történjen a nap 24 órájában, így ez extra feladat a napi munkáimon felül – betegellátás, szakrendelés és oktatás. Lekopogom, hogy eddig minden nagyobb probléma nélkül zajlott, köszönve a lelkiismeretes kollégáimnak, a gépkocsivezetőktől kezdve egészen az osztályon dolgozó orvosokig és nővérekig. Vannak olyanok, akik a kezdetek óta velünk dolgoznak, de a most belépett néhány fiatal szakorvos is maximálisan teljesítve végzi a munkáját.

Egyetlen autóval mentenek...

1995-ben kaptunk egy speciális mentőautót, amellyel egészen 2014 márciusáig szállítottuk a kis betegeket, több mint 300 ezer kilométert mentünk vele. Idén tavasszal egy új, modern és biztonságos kocsit kaptunk, felszerelve inkubátorral, lélegeztetőgéppel, betegmonitorral, az autó fűthető élesztő, betegellátó hellyel is rendelkezik. A mentő értéke 27 millió forint, a beszerzést az OMSZ intézte, így az egység az ő tulajdonuk, és mi üzemeltetjük. Nyíregyháza is kapott egy új autót, a régi mentőjük pedig a legjobb állapotúként, tartalék autó a keleti régióban.

Ön is részt vesz a mentésben, jár ki esetekhez?

Én is vállalok mentést, amely mindig kihívást jelent, pozitív hatású stressznek is lehetne mondani. Számos esetben otthon szüléshez is hívnak bennünket. Amikor kiérkezünk, már ott vannak a mentőszolgálat munkatársai, akiknek egy időben feladata az újszülött és édesanyja ellátása, ezért a mi minél előbbi segítségünk fontos a számukra. Sokszor hosszabb időt, akár egy-két órát is dolgozunk a helyszínen, eszközös diagnosztika nélkül, tapasztalatainkra hagyatkozva mindent megteszünk azért, hogy stabilizáljuk a babák állapotát és a szállításra csak ezután kerülhet sor.

Állandó készenlétben vagyunk. Riasztás esetén15 percen belül elindulunk a helyszínre. Hozzánk tartozik Debrecen mellett Berettyóújfalu, Karcag, Mezőtúr, valamint besegítünk Egernek, de más egységekkel összehangolva szállítunk Debrecenbe például Zalaegerszegről vagy Budapestről is betegeket. Mindig kijelölünk egy találkozási pontot, ez vagy Mezőkövesd vagy Budapest közeli helyszín.

Ez a feladat hatalmas szervezést igényelhet...

Igen. Amikor jelzést kapunk, hogy született valamelyik vidéki kórházban egy koraszülött vagy problémás újszülött, és olyan rendellenessége van, amelyet Debrecenben kellene kezelni, akkor elindulunk érte, és szállítás előtt állapotát stabilizálva, illetve a transzport alatt adekvát ellátást kap a beteg. Ehhez speciálisan felszerelt mentőautóra, illetve személyzetre van szükség.

Voltak izgalmas helyzetek?

Előfordult már nem is egyszer, hogy amíg távol volt a mentőautó, beérkezett egy hívás. Ilyenkor besegít a helyi Gyerekmentő nappali szolgálat, esetleg egy neonatológussal megerősítve, illetve valamelyik szomszédos egység (például Nyíregyházáról) megy el a betegért. Ez oda-vissza is működik, néha mi is besegítünk a szomszédos területeknek.

Nagyon fontos a biztonságos közlekedés. Sajnos gyakran előfordulnak veszélyes helyzetek az út során. Érdemes lenne filmre rögzíteni, mennyire nem figyelnek az autósok. Pedig az új mentőkocsin messziről jól hallható a sziréna, nagyon jól észlelhető a kék lámpa. Nagyon sok múlik a gépkocsivezetőink rutinján és lélekjelenlétén, és szerencsések vagyunk, hogy ezidáig nem volt balesetünk.

Említette, hogy a Debreceni Egyetem specialitásából adódóan, az idegsebészet hírnevének köszönhetően is érkeznek betegek. Melyek a leggyakoribb esetek?

Ezek a betegek 0 és 18 év közöttiek. Az újszülöttekről már volt szó, a többi esetben pedig a leggyakoribb ok a shunt-elégtelenség, persze mellette más problémák (daganatok, veleszületett idegrendszeri rendellenességek, koponya rendellenességek, stb.) is előfordulnak. Számos esetben azonnal mérlegelni kell, mennyire sürgős esetről van szó, azonnali operáció szükséges-e. Volt már arra példa, hogy egy családi vacsorát kellett otthagynom, mert be kellett jönnöm a klinikára eldönteni a kérdést, de ennyi év után már ez „természetes” a családom számára is. A kollégák felkészültségének köszönhető, hogy az utóbbi időben már telefonon is sok mindent meg tudunk beszélni, és így nem az azonnali jelenlétemre van szükség. Természetesen a műtétet az idegsebész kollégák, döntő többségben Bognár professzor úr vagy Novák László tanár úr végzik el. Nem volt még felesleges vagy elkésett műtét.

A tapasztalat, hogy a jó anamnézis és a vizsgálat számos esetben elegendő a shunt-elégtelenség megállapítására, ezért képalkotó vizsgálatot (lehetőleg MRI) csak néhány esetben végzünk. A CT egyébként is sugárterhelést jelent, különösen a három évnél fiatalabb gyermekeknél lehetőleg mellőzendő.

Idén az Emberi Erőforrások Miniszterének Elismerő Oklevelét vehette át lelkiismeretes oktató, gyógyító és tudományos munkájáért. Mit jelentett az Ön számára ez a díj?

Megtiszteltetés volt, eddigi munkám elismerésének tekintem. Úgy gondolom, hogy nemcsak nekem, hanem a velem akár a koraszülött szállításban, akár a Neonatológiai Intenzív Osztályon, akár az idegsebészeti betegek ellátásában dolgozó munkatársaknak is szólt, hiszen a jó eredményekhez nagy áldozatra van szükség a benne résztvevőktől, sokszor nemcsak az előírt munkaidő keretén beül, hanem azon túl is.

Volt alkalmam a neonatológiai ellátásba betekinteni más országokban is, eltölthettem néhány hónapot Hollandiában és az Egyesült Államokban. Már abban az időben is látszott, hogy a munkaterhelés sokkal kisebb, ott elképzelhetetlen, hogy ambuláns ellátás mellett osztályon is dolgozzon az adott orvos, és egy rendelési napon maximum hat beteget lehet ellátni. Ebből azt hiszem mindenkinek egyértelmű, hogy nálunk ez elképzelhetetlen, sokkal több orvosra lenne szükség a kórházakban, hogy ez megvalósítható legyen. Persze a betegek elégedettsége csak ezen feltételek javításával is nagyban változhatna pozitív irányban.

Mi kapcsolja ki, mi az, ami feltölti?

Ilyen munkatempó és stressz mellett kell valami, ami kikapcsol, ami feltölt. Nekem az utazás jelenti ezt a pluszt. Lehetőségem volt az utóbbi időben sok ún. egzotikus országba is eljutni, pl. Közép-Amerikába, Nepálba, Tibetbe és Bhutánba. Megfigyeltem, hogy bár a szegények aránya magas ezen országokban (is), az életszemléletük, nevezhetjük boldogságnak is, jóval pozitívabb, mint például hazánkban.

(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)