• Parkinson-kór: egyre több a 40 év alatti beteg

        Szerző: MTI

        Április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ugyanis 1755-ben ezen a napon született James Parkinson angol orvos és természettudós, aki 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. Jelenleg ez világszerte a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség.

        A Parkinson-kór (paralysis agitans) az agy bizonyos területein - ma sem pontosan ismert okokból - bekövetkező idegsejt-pusztulás miatt kialakuló betegség. Sajátos tünetei fokozatosan jelennek meg: a végtagok apró és gyors remegése, halk beszéd, maszkszerű arc, járási nehézség, előrehajlott testtartás, lelassult, csoszogó mozgás, járás közben egyensúlyzavar, depresszió.

        Hirdetés

         Híres Parkinson-kórosok

        Ebben a betegségben szenvedett - de nem ez okozta halálát - II. János Pál pápa és a 2003-ban elhunyt Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó. A Parkinson-betegek közé tartozik minden idők egyik legnagyobb bokszolója, Muhammad Ali (lánya könyvet írt a betegek családja számára Fogom a kezed, hogy el ne ess címmel) és a világhírű amerikai filmszínész, Michael J. Fox is, aki 2000-ben alapítványt hozott létre a kór kutatásának finanszírozására.

        A kór, amelyben világszerte legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren szenvednek, általában a 60 év fölöttieket támadja meg, ám egyre többen betegednek meg 40. életévük betöltése előtt. Az inkább férfiakat sújtó betegség csak kis százalékban genetikai eredetű, s a 2040-es évekre a jelenlegi betegszám csaknem négyszeresével számolnak.

        Nem ismerik a dopaminhiány okát

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek agyában jóval kevesebb van a dopaminból, azaz a központi idegrendszer ingerületátvivő anyagából, mint az egészséges emberekében. Azt azonban, hogy az életévek szaporodásával miért fogyatkozik meg egyesek agyában a dopamin, még nem sikerült megállapítani.

        A Parkinson-kór látványos kísérőjelenségét, az állandó végtagreszketést egyes idegsejtcsoportok túlzottá vált aktivitása okozza. Agysebészeti eljárással eddig elektródák, újabban speciálisan kezelt gének beültetésétől várják, hogy a reszketést vezénylő neuronokat megfékezzék.

        Újabb terápiák

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A Parkinson-kór kifejlődésének féken tartása elsődlegesen a gyógyszeres kezelésre épül. A betegség oki gyógyszeres kezelésének akkor teremtődtek meg a feltételei, amikor 1966-ban vegyi úton is előállították a dopamin előanyagát, a levodopát.

        Ezt 1967-től forgalmazzák tabletta formában, így lehetővé vált, hogy a megcsappant mennyiségű ingerületátvivő anyagot pótolják. Az újabb gyógyszerek az idegsejtek dopamin-hatóhelyeit teszik érzékenyebbé.

        A korszerű terápiát nyújtó készítmények segítségével a betegek nemcsak a munkájukhoz tudnak visszatérni, hanem emberi méltóságukat is megőrizhetik. A gyógyszerek mellett a kezelés elengedhetetlen része a rendszeres fizikoterápia. A Parkinson-kórban szenvedők agysejtjeinek helyreállítására is áttörést hozhat az őssejtkutatás.

        (MTI)

        Legutóbb frissült: 2009.04.11 10:18
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Magyar fejlesztésű szoftver a Parkinson-kór ellen

        A Clavicont egy neurológiai és pszichológiai diagnózisok felállítását támogató eszközt dolgozott ki, mely a Parkinson-kór kezdeti tüneteit is ki tudja mutatni. A magyar startupról Urszin Sándor igazgatóval beszélgettünk.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        Az agykutatás új területe

        Az Alzheimer-kór kialakulásának megértésében is segíthet az a kutatás, amely az agy eddig ritkán vizsgált területével foglalkozik. A Debreceni Egyetemen országosan egyedülálló módszerrel vizsgálják az idegsejtek és a gliasejtek egymásra hatását.

        Újdonságok a neurológiában

        A sclerosis multiplex és a Parkinson-kór diagnosztikájában, terápiájában alkalmazott legújabb eljárásokról tanácskoztak hazai és külföldi neurológusok Debrecenben. A konferencián szó volt a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján folyó világszínvonalú stroke-ellátásról is.

        Fejremegést kiváltó betegségek

        A fejremegés leggyakrabban az általános, végtag- és törzsremegéssel együtt járó kórképek egyik tünete. Ezek lehetnek a központi idegrendszer betegségei (Parkinson-kór, szklerózis multiplex, egyéb, kisagyat érintő veleszületett vagy szerzett kórképek), májbetegségek, pajzsmirigytúltengés és pszichiátriai betegségek.

        Parkinson-kór: A jellegzetes tünetek

        A Parkinson-kór többnyire 40 év felett jelentkezik, de leginkább a 60 felettieket érinti. A Parkinson-tünetcsoport élén a remegés áll, pontosabban az akaratlagos mozgások tudatos irányításának fokozatos megszűnése.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.