• Intő jel lehet a zsibbadás

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Mindannyian tapasztaltunk már rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zsibbadást valamelyik testrészünkben. Gondoljunk arra, amikor beütjük a könyökünket egy érzékeny ponton, vagy éjjel elalusszuk a kezünket, a karunkat. Tipikus eset az is, ha úgy ülünk, hogy testsúlyunkkal elnyomjuk a magunk alá húzott lábunkban futó idegeket, ereket tanulás vagy más tevékenység közben. Ezek kellemetlen, de ártalmatlan zsibbadások, és nem is tartanak hosszú ideig. A hirtelen jelentkező szokatlan, vagy hosszabb ideje fennálló, esetleg visszatérő fájdalmak mögött azonban súlyos betegségek állhatnak!

        Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, milyen fajtái léteznek ennek az érzékzavarra, érzékkiesésre emlékeztető állapotnak. A hipesztézia érzékcsökkenést, érzéketlenséget jelent, míg a dizesztézia fájdalmas fonákérzést. A kialakulás okaira, tüneteire, következményeire is választ kerestünk.

        Sokan sajnos nem tekintenek intő jelként arra, ha tartósan zsibbad valamelyik testrészük, ami mindig valaminek a tünete, s amit legtöbbször valamilyen betegség, külső hatás, sérülés is okozhat. Ennek a kellemetlen érzésnek sem az életkorhoz, sem a nemhez nincs semmi köze. A páciensek erről először közeli családtagjuknak beszélnek, s általában hosszas győzködés után fordulnak orvoshoz, de az idő vesztegetése számos veszélyt rejthet. Ha tartósan vagy visszatérően jelentkezik a zsibbadás érzése bármely testrészünkön, nem tehetünk úgy, mintha a jelenség nem létezne vagy magától megszűnne. A zsibbadásos panaszokat ajánlatos előbb a háziorvosnak jelezni, aki beutalót ad az ideggyógyászati szakrendelésre, az ortopédiára, a reumatológiára vagy a belgyógyászatra. Attól függően, hogy a beteg milyen kísérő, egyéb panaszokról számol be. A további vizsgálatok során a szakorvosok egymással konzultálva is gyógyíthatják a beteget, egyes esetekben továbbirányítva őt az idegsebész szakorvoshoz.

        Hirdetés

        Első teendő, hogy kiderüljön a vizsgálat alkalmával, honnan indul ki és hová lokalizálódik a zsibbadás, mennyi ideig tart, milyen másfajta tünetekkel jár, és mióta áll fent a panasz. A szakorvosnak azt is ki kell derítenie s el kell döntenie, hogy a központi idegrendszer bármely betegsége miatt érez-e zsibbadást a páciens vagy a perifériás idegrendszer a kiindulópont, illetve annak károsodása áll-e a háttérben - tudtuk meg dr. Magyar Tünde belgyógyász-neurológus főorvostól. – Az agyból eredő panaszok és tünetek esetében elsősorban a stroke vagy az annak „előszobájának” nevezett TIA, illetve az agyi keringészavar kizárása az elsődleges. A fejet, a koponyát ért bármilyen sérülés is okozhatja az idegek traumáját, a zsibbadást, valamint agytályog, egyes fertőzések, továbbá a szklerózis multiplex. A stroke esetében a féloldali arcbénulás vagy -zsibbadásérzet fennmaradhat maradványtünetként a lábadozás és a rehabilitáció szakaszában is. A központi idegrendszerből kiinduló zsibbadásnál sosem szabad figyelmen kívül hagyni egyes daganatos betegségek lehetőségét sem, melyek közöl a csontvelőtumor a legjellemzőbb.

        A tapasztalatok szerint a betegek arról számolnak be, hogy ha nem kellően tapasztalt orvos vizsgálja őket először, nem minden esetben célirányos a diagnózis kiderítése és felállítása. Arról nem is szólva, hogy az MRI-, és CT-vizsgálatokra nem sürgős esetekben több hónapot kell várni.

        - A stroke-tüneteket a legtöbb esetben már akkor felismerik, amikor a mentősök a beteget a kijelölt egészségügyi intézménybe, amennyiben az adott városban van, stroke-központba szállítják. Az azonnali képalkotó diagnosztikai felvétel ilyenkor nem kerülhető el. Számos más esetben sajnos valóban irreálisan hosszú hazánkban a hasonló vizsgálatokra az előjegyzési idő. Ez senkinek nem jó. Gyakorta az orvos felelősen kialakított diagnózisa és „bátorsága” kell ahhoz, hogy sürgőséggel kérje az MRI-vizsgálatot a páciense érdekében. Nem tapasztalom, hogy bármelyik kollégám indokolatlanul tenné ezt.

        Az ülőmunka ártalma

        T. Zoltánné évek óta irodai munkát végzett számítógép előtt s gyakorta vitte haza a munkáját, ami tovább terhelte a gerincét, elsősorban a nyaki gerincszakaszt. Kezdetben fejfájást érzett, majd egyre gyakoribb szédülést. Amikor pedig az arca is zsibbadni kezdett, reumatológus orvoshoz fordult, aki a neurológiai szakrendelésre irányította tovább az akkor 43 éves asszonyt. Állapota egyre rosszabb lett, így infúziós kezelést kapott, majd a stroke gyanúja miatt koponya-CT-felvételt is készítettek. Minden eredménye negatív lett, így pihenést, valamint B-vitamin-komplex és C-vitamin szedését javasolták az orvosai. Hatástalan maradt az előírt, gyengének bizonyult terápia. Az arc-, a homlok-, a kar-, a kézzsibbadás viszont erősödött, ami utóbbiak erőtlenségéhez vezetett. Újra lakóhelye klinikájának ügyeletére kellett vinni, ahol ekkor már MRI-felvétel készült a nyaki gerincéről. Több hetes bizonytalanság és szenvedés után vált bizonyossá, hogy három kitüremkedett porckorongsérve a gerincvelőt érinti. Orvosai konzervatív kezelésekkel igyekeztek a nőt az operációtól megóvni. Csakhogy, amikor a jobb karja, ujjai és keze nem csupán zsibbadt, hanem a szorítóereje, fogási képessége is minimálisra csökkent, az idegsebész a nyaki gerincműtét mellett döntött a bénulás elkerülése érdekében, ami műcsontok és fémimplantátumok beépítésével járt együtt. Közel egy év volt a felépülés ideje, de visszanyerte egészségét. Arra azonban a kontroll vizsgálatokon sem találnak magyarázatot a szakorvosok, hogy a stressz, a fronthatás és a túlterheltség esetén miért szédül s miért érez zsibbadást az arcán és a homloktájékán még ma is, nyolc év múltán. Izomlazítóval, vitaminokkal, speciális gyógytornával és alkalmanként feszültségoldó tablettával enyhítenek az asszony panaszain.

        - Milyen vizsgálatok előzik meg a képalkotó felvételek készítésére való előjegyzést?

        - Meghallgatjuk a beteg panaszait, megnézzük a korábbi leleteit, ha összefüggésben lehet a panaszaival, a tartós zsibbadás érzésével. A fizikai alapvizsgálatokat többnyire kézzel, tapintással, a végtagok mozgatásával, hő- és fájdalomérzet-, valamint egyensúlyérzék-ellenőrzéssel végeznek a szakorvosok. Ugyancsak meghatározó számunkra a nagylabor eredménye, mely során a levett vérminta sokirányú elemzésével jutunk újabb információkhoz a szervezetben zajló folyamatokról. 

        Mit jelent az pontosan, hogy a zsibbadást a perifériás idegek megbetegedése, bántalma is okozhatja?

        - Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodnak, és nem elégséges a kapcsolat az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélünk, illetve azt diagnosztizáljuk. Ezt különféle vizsgálatokkal kell igazolni, amire akkor gondolunk, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik és a beteg érzéskiesést tapasztal. Ilyen esetekben a gerincbetegségeket vizsgáljuk, melyek közül a porckorongsérv, a gerinc meszesedése, a keringési zavar, a gerincvelő betegsége, olykor annak daganata állapítható meg. Az idegbecsípődés például nem csupán kínzó fájdalommal jár, de a zsibbadás is kísérő jelenség abban a testrészben – kar(ok), kez(ek), ujj(ak), lábszár(ak), lábujj(ak), lábfej(ek) –, amely gerincszakaszon az idegbecsípődés megtörtént. Hazánk élen jár a gerincbántalmak magas arányú előfordulásában. Sokan sajnos csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a zsibbadás bármely végtagban elviselhetetlenné válik, vagy beszűkült járást, fogást eredményez, ellehetetleníti a napi munkavégzést, az életminőséget. Ilyenkor már jelentősen károsodnak az idegrostok, sok esetben visszafordíthatatlanul. Ezt mindenképpen meg kell előzni a kezdődő tünetek megjelenésekor a mielőbbi orvosi vizsgálattal és minden előírt egyéb kivizsgálással. A nyaki porckorongsérv például a felső végtagok, az ujjak zsibbadását, gyengeségét okozza. Az ágyéki gerinc sérve s bármilyen egyéb megbetegedése, deformációja az alsó végtagokban okoz zsibbadást, ami olyan mértékű lehet, hogy a beteg járását, mozgását nagyban korlátozza.

        Ezek kivizsgálásához bizonyára háziorvosi beutaló szükséges, amivel reumatológus vagy ortopéd szakorvoshoz irányítják a betegeket. Sajnálatos, hogy a fájdalommal élőknek ebben az esetben is több hónapot kell várniuk.

        - Igen, háziorvosi beutalóval lehet időpontot kérni a reumatológiai vagy ortopédiai szakrendelésekre is, és sajnos valóban egyre hosszabb a várakozási idő, ami nem a kollégák hibája. Azért sem mellékes, hogy egyre nagyobb a szakorvoshiány, mert mind több például a reumatológiai, neurológiai betegségben szenvedő beteg is. A lumbágó és az isiász is gyakran jár a végtagok zsibbadásával, amit elsősorban az említett szakrendeléseken diagnosztizálnak. A gerincben, a karokban, a lábakban futó idegek sérülése ugyancsak kiválthat zsibbadást és érzészavart. Súlyos esetekben, ha a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, vagy fellép a bénulás veszélye, elkerülhetetlen, hogy idegsebész is megvizsgálja a beteget, és döntsön a műtét azonnali szükségességéről, vagy annak halaszthatóságáról.

        Milyen betegségek állhatnak még a zsibbadás hátterében?

        A kézfej zsibbadása a kéztőalagút szindróma betegségre is utalhat. A kialakulása és a tünetek jelentkezése valamelyik ér vagy idegszál leszorításában fedezhető fel. A számítógépes munka végzése mind gyakoribb, így a hasonló betegségben szenvedők száma is nő. Tünete lehet az ujjak hidegérzete, a fájdalom kisugárzása a vállba, a karba, az izmok gyengülése, továbbá a hüvelyk-, a mutató-, a középső ujj erőteljes zsibbadása jellemző. Ha a kisujj vagy a gyűrűsujj zsibbadása az erőteljesebb, az alagút szindrómák közül az egyik alkarcsont – a singcsont – alagút szindrómája állhat a háttérben. Ezekben az esetekben el kell kerülni a csukló feszítésével együtt járó kéztartást. A pihentetés és a B1-vitamin csökkentheti a zsibbadásérzetet. Erősebb, kínzó fájdalom esetén és zsibbadáskor az orvos által felírt gyulladáscsökkentő gyógyszert kell szedni. Érdemes tudni, hogy amennyiben a felső végtag karfonatában érezhető a zsibbadás, akkor az vélhetően rossz mozdulat, a kar hosszas, felfelé tartott kényszertartása, vagy a vállakat ért sérülés, korábbi operáció utóhatása is lehet. Elhanyagolni nem szabad, ha ez az érzés gyakorta visszatér, muszáj orvoshoz fordulni, hogy kizárhassa a tüdőcsúcs daganatát. Vannak, akik arra panaszkodnak, mintha „hangyás” zokni vagy kesztyű lenne rajtuk, illetve csipkedő bizsergést éreznek a végtagjaikon, ebben az esetben jó okkal feltételezi a kezelőorvos, hogy ideggyulladás, bármilyen idegbántalom áll a furcsa érzés hátterében. Ritkán hallunk arról, hogy a kismedence-gyulladás vagy a túlzott elhízás a combokban válthat ki zsibbadásérzést, ami az anyagcsere- és felszívódási problémák esetében is jelentkezhet, akárcsak a B1- és a B12-, B3-vitamin hiánya során. Kemikáliák, bizonyos gyógyszerek és a kemoterápiás kezelés is kiválthatják ezt a kellemtelen érzést. Az idegrendszert is érintő vírusos fertőzések – övsömör –, valamint a bakteriális kórságok, mint a Lyme-kór, szintén előidézhetnek kellemetlen, zavaró, életminőséget romboló zsibbadást. Vérkeringési zavarok esetében, érszűkület kialakulásakor, perifériás artériás betegség során, de a súlyos alkoholizmussal is együtt járhat a zsibbadás érzése. A kezelőorvost minderről tájékoztatni kell a gyorsabb, hatékonyabb diagnózis, gyógykezelés és gyógyulás érdekében!

        A zsibbadással együtt járó egyéb betegségek lehetnek:

        • pajzsmirigy-alulműködés
        • egyes daganatos betegségek
        • szklerózis multiplex (SM): autoimmun eredetű betegség, ami megtámadja a gerincben és az agyban lévő idegrostok myelinhüvelyét
        • Parkinson-kór
        • stroke gyanúja esetén, amikor az agyban egy ér elzáródik, erős, hirtelen kezdődő tarkótáji fájdalom, a beteg fél oldalán gyengeség, bénultság mutatkozik, feltűnő a féloldalas mosoly vagy a mosoly képtelensége az ajkak lefittyenése miatt, a karok gyengesége, a beszéd elmosódása, az arc, a száj zsibbadása, egyensúly-, járási zavar. Ezek közül egy vagy több tünet fennállásakor, azonnal mentőt kell hívni!
        • bizonyos gyógyszerek mellékhatása, is lehet: különösen a központi idegrendszerre ható tabletták okozhatnak szédelgést, zsibbadást, bizsergést a nyelvben, a szájban, a homlok elülső részében
        • cukorbetegség esetén, mely során a magas vércukorszint kárt tesz az erekben és az idegrostok anyagcseréjére is károsan hat
        • az arcon, nyelven jelentkező, visszatérő zsibbadással sürgőséggel orvoshoz kell fordulni
        • az arc egyik felének zsibbadása, bénulása allergiás reakció, fogászati beavatkozások, az arcot ért erősebb trauma vagy daganat miatt is kialakulhat, mely szintén orvosi vizsgálatot igényel
        • számos autoimmun betegség kísérője lehet a zsibbadás érzése
        • görcsös fejfájás, migrén esetén is féloldali zsibbadás következhet be

        Olvasson tovább! Zsibbadás - Mi okozhatja?

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Balogh Mária, újságíró
        Szakértő: Dr. Magyar Tünde, belgyógyász-neurológus főorvos

        Módosítva: 2020.03.10 16:05, Megjelenés: 2020.03.10 16:05
        Címkék: Zsibbadás,
      • Cikkajánló

        Koronavírus-járvány

        Koronavírus-járvány

        koronavirus.gov.hu

        Egészségügyi védőeszközök és a kezelésnél hatásos gyógyszer is érkezett hazánkba.

        Csecsemők

        Csecsemők

        Dr. Balogh Andrea

        Mi állhat a fájdalmak hátterében, a különböző hasi problémák mögött?

        Intő jel lehet a zsibbadás

        Mindannyian tapasztaltunk már rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zsibbadást valamelyik testrészünkben. Gondoljunk arra, amikor beütjük a könyökünket egy érzékeny ponton, vagy éjjel elalusszuk a kezünket, a karunkat. Tipikus eset az is, ha úgy ülünk, hogy testsúlyunkkal elnyomjuk a magunk alá húzott lábunkban futó idegeket, ereket tanulás vagy más tevékenység közben. Ezek kellemetlen, de ártalmatlan zsibbadások, és nem is tartanak hosszú ideig. A hirtelen jelentkező szokatlan, vagy hosszabb ideje fennálló, esetleg visszatérő fájdalmak mögött azonban súlyos betegségek állhatnak!

        Ha valaki sclerosis multiplexben szenved, tud dolgozni?

        Mitől függ, hogy egy sclerosis multiplexben (szklerózis multiplex (SM)) szenvedő beteg meddig tud dolgozni?

        Zsibbadás - Mire utalhat ez a tünet?

        A végtagzsibbadás mindenki számára ismert jelenség, melynek általában csak a rossz testhelyzet a kiváltó oka. Ha tornázik kicsit, a kellemetlen érzés pillanatokon belül elmúlik. Nagyobb a baj akkor, ha a zsibbadás rendszeresen visszatér. Ilyenkor mindenképpen forduljon orvoshoz, mert a tünetek mögött akár komoly betegségek is meghúzódhatnak.

        Zsibbadás - Mi okozhatja?

        A zsibbadásnak számos oka lehet, vannak köztük teljesen ártalmatlanok is. Zsibbadás az idegek átmeneti, gyulladás okozta ingerlése miatt is kialakulhat, de a háttérben súlyos neurológiai betegségek is állhatnak.

        A végtagzsibbadás lehetséges okai

        A zsibbadás gyakori panasz, amelynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

        Erős lábfájdalom, zsibbadás és nehézkes járás - Mi okozza?

        Sokan talán nem is gyanakodnak arra, amikor a mindennapokban lábfájdalmuk van, hogy a probléma mögött akár porckorongsérv is állhat.

        Vállfájdalom és zsibbadó ujjak - Az orvos válaszol

        Fáj a vállam és leginkább a könyököm felé sugárzik. A mutató és a középső ujjam is zsibbad. Mi okozhatja a panaszaimat? - Válogatás a WEBBeteg Orvos Válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.