• Intő jel lehet a zsibbadás

        Szerző: WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró

        Mindannyian tapasztaltunk már rövidebb vagy hosszabb ideig tartó zsibbadást valamelyik testrészünkben. Gondoljunk arra, amikor beütjük a könyökünket egy érzékeny ponton, vagy éjjel elalusszuk a kezünket, a karunkat. Tipikus eset az is, ha úgy ülünk, hogy testsúlyunkkal elnyomjuk a magunk alá húzott lábunkban futó idegeket, ereket tanulás vagy más tevékenység közben. Ezek kellemetlen, de ártalmatlan zsibbadások, és nem is tartanak hosszú ideig. A hirtelen jelentkező szokatlan, vagy hosszabb ideje fennálló, esetleg visszatérő fájdalmak mögött azonban súlyos betegségek állhatnak!

        Az alábbiakban arra voltunk kíváncsiak, milyen fajtái léteznek ennek az érzékzavarra, érzékkiesésre emlékeztető állapotnak. A hipesztézia érzékcsökkenést, érzéketlenséget jelent, míg a dizesztézia fájdalmas fonákérzést. A kialakulás okaira, tüneteire, következményeire is választ kerestünk.

        Sokan sajnos nem tekintenek intő jelként arra, ha tartósan zsibbad valamelyik testrészük, ami mindig valaminek a tünete, s amit legtöbbször valamilyen betegség, külső hatás, sérülés is okozhat. Ennek a kellemetlen érzésnek sem az életkorhoz, sem a nemhez nincs semmi köze. A páciensek erről először közeli családtagjuknak beszélnek, s általában hosszas győzködés után fordulnak orvoshoz, de az idő vesztegetése számos veszélyt rejthet. Ha tartósan vagy visszatérően jelentkezik a zsibbadás érzése bármely testrészünkön, nem tehetünk úgy, mintha a jelenség nem létezne vagy magától megszűnne. A zsibbadásos panaszokat ajánlatos előbb a háziorvosnak jelezni, aki beutalót ad az ideggyógyászati szakrendelésre, az ortopédiára, a reumatológiára vagy a belgyógyászatra. Attól függően, hogy a beteg milyen kísérő, egyéb panaszokról számol be. A további vizsgálatok során a szakorvosok egymással konzultálva is gyógyíthatják a beteget, egyes esetekben továbbirányítva őt az idegsebész szakorvoshoz.

        Hirdetés

        Első teendő, hogy kiderüljön a vizsgálat alkalmával, honnan indul ki és hová lokalizálódik a zsibbadás, mennyi ideig tart, milyen másfajta tünetekkel jár, és mióta áll fent a panasz. A szakorvosnak azt is ki kell derítenie s el kell döntenie, hogy a központi idegrendszer bármely betegsége miatt érez-e zsibbadást a páciens vagy a perifériás idegrendszer a kiindulópont, illetve annak károsodása áll-e a háttérben - tudtuk meg dr. Magyar Tünde belgyógyász-neurológus főorvostól. – Az agyból eredő panaszok és tünetek esetében elsősorban a stroke vagy az annak „előszobájának” nevezett TIA, illetve az agyi keringészavar kizárása az elsődleges. A fejet, a koponyát ért bármilyen sérülés is okozhatja az idegek traumáját, a zsibbadást, valamint agytályog, egyes fertőzések, továbbá a szklerózis multiplex. A stroke esetében a féloldali arcbénulás vagy -zsibbadásérzet fennmaradhat maradványtünetként a lábadozás és a rehabilitáció szakaszában is. A központi idegrendszerből kiinduló zsibbadásnál sosem szabad figyelmen kívül hagyni egyes daganatos betegségek lehetőségét sem, melyek közöl a csontvelőtumor a legjellemzőbb.

        A tapasztalatok szerint a betegek arról számolnak be, hogy ha nem kellően tapasztalt orvos vizsgálja őket először, nem minden esetben célirányos a diagnózis kiderítése és felállítása. Arról nem is szólva, hogy az MRI-, és CT-vizsgálatokra nem sürgős esetekben több hónapot kell várni.

        - A stroke-tüneteket a legtöbb esetben már akkor felismerik, amikor a mentősök a beteget a kijelölt egészségügyi intézménybe, amennyiben az adott városban van, stroke-központba szállítják. Az azonnali képalkotó diagnosztikai felvétel ilyenkor nem kerülhető el. Számos más esetben sajnos valóban irreálisan hosszú hazánkban a hasonló vizsgálatokra az előjegyzési idő. Ez senkinek nem jó. Gyakorta az orvos felelősen kialakított diagnózisa és „bátorsága” kell ahhoz, hogy sürgőséggel kérje az MRI-vizsgálatot a páciense érdekében. Nem tapasztalom, hogy bármelyik kollégám indokolatlanul tenné ezt.

        Az ülőmunka ártalma

        T. Zoltánné évek óta irodai munkát végzett számítógép előtt s gyakorta vitte haza a munkáját, ami tovább terhelte a gerincét, elsősorban a nyaki gerincszakaszt. Kezdetben fejfájást érzett, majd egyre gyakoribb szédülést. Amikor pedig az arca is zsibbadni kezdett, reumatológus orvoshoz fordult, aki a neurológiai szakrendelésre irányította tovább az akkor 43 éves asszonyt. Állapota egyre rosszabb lett, így infúziós kezelést kapott, majd a stroke gyanúja miatt koponya-CT-felvételt is készítettek. Minden eredménye negatív lett, így pihenést, valamint B-vitamin-komplex és C-vitamin szedését javasolták az orvosai. Hatástalan maradt az előírt, gyengének bizonyult terápia. Az arc-, a homlok-, a kar-, a kézzsibbadás viszont erősödött, ami utóbbiak erőtlenségéhez vezetett. Újra lakóhelye klinikájának ügyeletére kellett vinni, ahol ekkor már MRI-felvétel készült a nyaki gerincéről. Több hetes bizonytalanság és szenvedés után vált bizonyossá, hogy három kitüremkedett porckorongsérve a gerincvelőt érinti. Orvosai konzervatív kezelésekkel igyekeztek a nőt az operációtól megóvni. Csakhogy, amikor a jobb karja, ujjai és keze nem csupán zsibbadt, hanem a szorítóereje, fogási képessége is minimálisra csökkent, az idegsebész a nyaki gerincműtét mellett döntött a bénulás elkerülése érdekében, ami műcsontok és fémimplantátumok beépítésével járt együtt. Közel egy év volt a felépülés ideje, de visszanyerte egészségét. Arra azonban a kontroll vizsgálatokon sem találnak magyarázatot a szakorvosok, hogy a stressz, a fronthatás és a túlterheltség esetén miért szédül s miért érez zsibbadást az arcán és a homloktájékán még ma is, nyolc év múltán. Izomlazítóval, vitaminokkal, speciális gyógytornával és alkalmanként feszültségoldó tablettával enyhítenek az asszony panaszain.

        - Milyen vizsgálatok előzik meg a képalkotó felvételek készítésére való előjegyzést?

        - Meghallgatjuk a beteg panaszait, megnézzük a korábbi leleteit, ha összefüggésben lehet a panaszaival, a tartós zsibbadás érzésével. A fizikai alapvizsgálatokat többnyire kézzel, tapintással, a végtagok mozgatásával, hő- és fájdalomérzet-, valamint egyensúlyérzék-ellenőrzéssel végeznek a szakorvosok. Ugyancsak meghatározó számunkra a nagylabor eredménye, mely során a levett vérminta sokirányú elemzésével jutunk újabb információkhoz a szervezetben zajló folyamatokról. 

        Mit jelent az pontosan, hogy a zsibbadást a perifériás idegek megbetegedése, bántalma is okozhatja?

        - Ha a központi idegrendszeren kívüli idegrostok károsodnak, és nem elégséges a kapcsolat az idegrendszer és az egyes testrészek közt, perifériás neuropátiáról beszélünk, illetve azt diagnosztizáljuk. Ezt különféle vizsgálatokkal kell igazolni, amire akkor gondolunk, ha a végtagokban zsibbadás, bizsergés jelentkezik és a beteg érzéskiesést tapasztal. Ilyen esetekben a gerincbetegségeket vizsgáljuk, melyek közül a porckorongsérv, a gerinc meszesedése, a keringési zavar, a gerincvelő betegsége, olykor annak daganata állapítható meg. Az idegbecsípődés például nem csupán kínzó fájdalommal jár, de a zsibbadás is kísérő jelenség abban a testrészben – kar(ok), kez(ek), ujj(ak), lábszár(ak), lábujj(ak), lábfej(ek) –, amely gerincszakaszon az idegbecsípődés megtörtént. Hazánk élen jár a gerincbántalmak magas arányú előfordulásában. Sokan sajnos csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor a zsibbadás bármely végtagban elviselhetetlenné válik, vagy beszűkült járást, fogást eredményez, ellehetetleníti a napi munkavégzést, az életminőséget. Ilyenkor már jelentősen károsodnak az idegrostok, sok esetben visszafordíthatatlanul. Ezt mindenképpen meg kell előzni a kezdődő tünetek megjelenésekor a mielőbbi orvosi vizsgálattal és minden előírt egyéb kivizsgálással. A nyaki porckorongsérv például a felső végtagok, az ujjak zsibbadását, gyengeségét okozza. Az ágyéki gerinc sérve s bármilyen egyéb megbetegedése, deformációja az alsó végtagokban okoz zsibbadást, ami olyan mértékű lehet, hogy a beteg járását, mozgását nagyban korlátozza.

        Ezek kivizsgálásához bizonyára háziorvosi beutaló szükséges, amivel reumatológus vagy ortopéd szakorvoshoz irányítják a betegeket. Sajnálatos, hogy a fájdalommal élőknek ebben az esetben is több hónapot kell várniuk.

        - Igen, háziorvosi beutalóval lehet időpontot kérni a reumatológiai vagy ortopédiai szakrendelésekre is, és sajnos valóban egyre hosszabb a várakozási idő, ami nem a kollégák hibája. Azért sem mellékes, hogy egyre nagyobb a szakorvoshiány, mert mind több például a reumatológiai, neurológiai betegségben szenvedő beteg is. A lumbágó és az isiász is gyakran jár a végtagok zsibbadásával, amit elsősorban az említett szakrendeléseken diagnosztizálnak. A gerincben, a karokban, a lábakban futó idegek sérülése ugyancsak kiválthat zsibbadást és érzészavart. Súlyos esetekben, ha a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, vagy fellép a bénulás veszélye, elkerülhetetlen, hogy idegsebész is megvizsgálja a beteget, és döntsön a műtét azonnali szükségességéről, vagy annak halaszthatóságáról.

        Milyen betegségek állhatnak még a zsibbadás hátterében?

        A kézfej zsibbadása a kéztőalagút szindróma betegségre is utalhat. A kialakulása és a tünetek jelentkezése valamelyik ér vagy idegszál leszorításában fedezhető fel. A számítógépes munka végzése mind gyakoribb, így a hasonló betegségben szenvedők száma is nő. Tünete lehet az ujjak hidegérzete, a fájdalom kisugárzása a vállba, a karba, az izmok gyengülése, továbbá a hüvelyk-, a mutató-, a középső ujj erőteljes zsibbadása jellemző. Ha a kisujj vagy a gyűrűsujj zsibbadása az erőteljesebb, az alagút szindrómák közül az egyik alkarcsont – a singcsont – alagút szindrómája állhat a háttérben. Ezekben az esetekben el kell kerülni a csukló feszítésével együtt járó kéztartást. A pihentetés és a B1-vitamin csökkentheti a zsibbadásérzetet. Erősebb, kínzó fájdalom esetén és zsibbadáskor az orvos által felírt gyulladáscsökkentő gyógyszert kell szedni. Érdemes tudni, hogy amennyiben a felső végtag karfonatában érezhető a zsibbadás, akkor az vélhetően rossz mozdulat, a kar hosszas, felfelé tartott kényszertartása, vagy a vállakat ért sérülés, korábbi operáció utóhatása is lehet. Elhanyagolni nem szabad, ha ez az érzés gyakorta visszatér, muszáj orvoshoz fordulni, hogy kizárhassa a tüdőcsúcs daganatát. Vannak, akik arra panaszkodnak, mintha „hangyás” zokni vagy kesztyű lenne rajtuk, illetve csipkedő bizsergést éreznek a végtagjaikon, ebben az esetben jó okkal feltételezi a kezelőorvos, hogy ideggyulladás, bármilyen idegbántalom áll a furcsa érzés hátterében. Ritkán hallunk arról, hogy a kismedence-gyulladás vagy a túlzott elhízás a combokban válthat ki zsibbadásérzést, ami az anyagcsere- és felszívódási problémák esetében is jelentkezhet, akárcsak a B1- és a B12-, B3-vitamin hiánya során. Kemikáliák, bizonyos gyógyszerek és a kemoterápiás kezelés is kiválthatják ezt a kellemtelen érzést. Az idegrendszert is érintő vírusos fertőzések – övsömör –, valamint a bakteriális kórságok, mint a Lyme-kór, szintén előidézhetnek kellemetlen, zavaró, életminőséget romboló zsibbadást. Vérkeringési zavarok esetében, érszűkület kialakulásakor, perifériás artériás betegség során, de a súlyos alkoholizmussal is együtt járhat a zsibbadás érzése. A kezelőorvost minderről tájékoztatni kell a gyorsabb, hatékonyabb diagnózis, gyógykezelés és gyógyulás érdekében!

        A zsibbadással együtt járó egyéb betegségek lehetnek:

        • pajzsmirigy-alulműködés
        • egyes daganatos betegségek
        • szklerózis multiplex (SM): autoimmun eredetű betegség, ami megtámadja a gerincben és az agyban lévő idegrostok myelinhüvelyét
        • Parkinson-kór
        • stroke gyanúja esetén, amikor az agyban egy ér elzáródik, erős, hirtelen kezdődő tarkótáji fájdalom, a beteg fél oldalán gyengeség, bénultság mutatkozik, feltűnő a féloldalas mosoly vagy a mosoly képtelensége az ajkak lefittyenése miatt, a karok gyengesége, a beszéd elmosódása, az arc, a száj zsibbadása, egyensúly-, járási zavar. Ezek közül egy vagy több tünet fennállásakor, azonnal mentőt kell hívni!
        • bizonyos gyógyszerek mellékhatása, is lehet: különösen a központi idegrendszerre ható tabletták okozhatnak szédelgést, zsibbadást, bizsergést a nyelvben, a szájban, a homlok elülső részében
        • cukorbetegség esetén, mely során a magas vércukorszint kárt tesz az erekben és az idegrostok anyagcseréjére is károsan hat
        • az arcon, nyelven jelentkező, visszatérő zsibbadással sürgőséggel orvoshoz kell fordulni
        • az arc egyik felének zsibbadása, bénulása allergiás reakció, fogászati beavatkozások, az arcot ért erősebb trauma vagy daganat miatt is kialakulhat, mely szintén orvosi vizsgálatot igényel
        • számos autoimmun betegség kísérője lehet a zsibbadás érzése
        • görcsös fejfájás, migrén esetén is féloldali zsibbadás következhet be

        Olvasson tovább! Zsibbadás - Mi okozhatja?

        Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Balogh Mária, újságíró
        Szakértő: Dr. Magyar Tünde, belgyógyász-neurológus főorvos

        Módosítva: 2020.03.10 16:05, Megjelenés: 2020.03.10 16:05
        Címkék: Zsibbadás,
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        Semmelweis Egyetem

        Hazamehetett az első, magyar gyártású remdesivirrel kezelt beteg.

        Helyes orrfújás

        Helyes orrfújás

        Dr. Árki Ildikó

        A kicsik még nem tudják kifújni az orrukat. Tanítsuk meg nekik, hogyan kell!

        Lumbálpunkció - Mikor, miért és hogyan történik ez a vizsgálat?

        A lumbálpunkció (más néven gerinccsapolás vagy lumbal punctio) egy olyan diagnosztikus vagy terápiás eljárás, melynek során egy speciális tűvel a gerinccsatornából gerincvelői folyadékot nyernek.

        Craniopharyngeoma - Okok, tünetek és kezelés

        Mi az a craniopharyngeoma (ejtsd: kraniofaringeóma)? Mi okozhatja a kialakulását? Milyen tüneteket okozhat? Hogyan lehet felismerni? Hogyan kezelhető?

        Zsibbadás - Mi okozhatja?

        A zsibbadásnak számos oka lehet, vannak köztük teljesen ártalmatlanok is. Zsibbadás az idegek átmeneti, gyulladás okozta ingerlése miatt is kialakulhat, de a háttérben súlyos neurológiai betegségek is állhatnak.

        A végtagzsibbadás lehetséges okai

        A zsibbadás gyakori panasz, amelynek korrekt leírása legtöbbször nagyon nehéz. Mégis nagyon fontos, hogy a zsibbadásérzés jellegét minél jobban körülhatároljuk, mert a jó leírás fontos támpontot jelent az orvosnak, aki ez alapján hamarabb rátalálhat a kiváltó okra.

        Zsibbadás - Mire utalhat ez a tünet?

        A végtagzsibbadás mindenki számára ismert jelenség, melynek általában csak a rossz testhelyzet a kiváltó oka. Ha tornázik kicsit, a kellemetlen érzés pillanatokon belül elmúlik. Nagyobb a baj akkor, ha a zsibbadás rendszeresen visszatér. Ilyenkor mindenképpen forduljon orvoshoz, mert a tünetek mögött akár komoly betegségek is meghúzódhatnak.

        Erős lábfájdalom, zsibbadás és nehézkes járás - Mi okozza?

        Sokan talán nem is gyanakodnak arra, amikor a mindennapokban lábfájdalmuk van, hogy a probléma mögött akár porckorongsérv is állhat.

        Vállfájdalom és zsibbadó ujjak - Az orvos válaszol

        Fáj a vállam és leginkább a könyököm felé sugárzik. A mutató és a középső ujjam is zsibbad. Mi okozhatja a panaszaimat? - Válogatás a WEBBeteg Orvos Válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        A hurutos köhögés
        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?
        COVID-19 kisokos
        Amit tudnia kell és érdemes a járványról. A legfontosabb ismeretek egy helyen.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások