A katatónia okai és tünetei

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A katatónia viselkedésbeli, érzelmi és motoros szimptómákból álló pszichomotoros tünetegyüttes, szindróma. Katatón tünetek felléphetnek skizofrénia, depresszió, anyagcserezavarok és neurológiai betegségek mellett. Cikkünkben a katatónia okairól, tüneteiről és diagnosztizálásáról olvashat.

A téma cikkei
2/1 A katatónia okai és tünetei
2/2 A katatónia kezelése

A katatóniát először a 19. században írta le Kahlbaum, aki a tünetegyüttest a depresszióval hozta összefüggésbe. Később Kraepelin és Bleuler a katatóniát a skizofrénia altípusaként írta le.

A katatónia egy speciális formája a perniciózus vagy más néven malignus katatónia, amely kezelés nélkül életveszélyes állapotot jelenthet. A depresszív és skizofrén állapotok mellett létezik úgynevezett katatón izgatottság is, amit katatón raptusnak is neveznek és ami a katatón depresszióval ellentétes formában nyilvánul meg. A páciensek a katatónia valamennyi típusában érzelmi és viselkedésbeli tüneteket mutatnak, valamint elsősorban a motoros képességeket érintő korlátozottság jellemző.

Kahlbaum a tünetegyüttest mentális és az izmokat érintő feszültségi állapotként jellemezte, amelyet a depresszió válthat ki. Az orvostudomány ma már tudja, hogy a katatónia nem köthető egy specifikus diagnózishoz.

A katatónia okai

A katatónia háttere többrétű lehet. A szindróma kialakulhat valamilyen már meglévő betegség, például az AIDS talaján. Különösen az AIDS neurológiai tünetekkel kísért formájában gyakoriak a katatón jellegű tünetek. Okként más neurológiai betegségek is szóba jöhetnek. Ilyenkor az agyszövetekben kialakult elváltozás váltja ki a tüneteket.

Az alkohol- vagy a drogfogyasztás is okozhat katatóniát. Feltételezhető továbbá, hogy anyagcserezavar következtében is kialakulhat. Ha a katatónia skizofréniát kísér, akkor feltehetően környezeti és genetikai tényezők, valamint pszichodinamikai komponensek játszanak közre megjelenésében. Amennyiben a katatónia depresszió mellett jelentkezik, akkor elsősorban veszteség, megerőltetés, túlterhelés játszhat szerepet kialakulásában.

Tudományos körökben még viták folynak arról, hogy gyermekkori traumatikus élmények vagy agyi biokémiai elváltozások állhatnak-e a háttérben. Hasonlóan vitatott az is, hogy bizonyos gyógyszerek okozhatnak-e katatóniát.

A katatónia szindróma disszociatív neurotikus zavar keretében is előfordulhat.

Tünetek, panaszok, jelek

A katatónia jellemzője az egész testre kiterjedő fokozott izomtónussal járó, görcsös, feszült, merev állapot. A betegek megmerevednek egy bizonyos testhelyzetben, és több órán át így maradnak. Általában passzív mozgások-mozgatások történnek, és ezek lezajlása után a beteg az így felvett testtartásban marad órákon keresztül. A passzív mozgások közben úgynevezett viaszhajlékonyság figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy a beteg úgy marad, ahogy beállítják. Ezenfelül többnyire a mutizmus, azaz a pszichogén hallgatás is jellemző a betegekre. Ez azt jelenti, hogy a betegek egyáltalán nem beszélnek vagy csak a hallottakat ismétlik. Ez utóbbit echoláliának nevezik. Néhány páciens elsősorban olyan szavakat és mondatokat ismétel, amelyeknek sajátos hangzása van és például rímelnek. A katatóniában szenvedő emberek a kívánságaikat vagy mechanikusan, vagy negativizmussal fejezik ki. Ez azt jelenti, hogy pontosan az ellenkezőjét teszik annak, amit valójában szeretnének. Katatón skizofréniában a tünetek a mérhetetlen izgatottság és az extrém passzivitás között mozognak. Katatón izgatottság esetén a páciens például a földre dobja magát, grimaszkodik és céltalan agresszív viselkedést mutat. Az akaratlagos mozgások merevek és diszharmonikusak.

Hogyan diagnosztizálható a katatónia?

A katatónia diagnózisa elsősorban a páciens orvos általi megfigyelése és a passzív mozgások ismeretében állítható fel. Az esetlegesen háttérben álló neurológiai betegségek feltárására vagy kizárására agyi MR-vizsgálat elvégzésére lehet szükség. Az anamnézis felvételekor az orvos igyekszik kideríteni, hogy a betegnek a múltban voltak-e pszichés tünetei. Mindezen tudás birtokában az orvos a katatóniát az alapbetegség összefüggésében ítéli meg.

Komplikációk

A katatónia különféle panaszokkal jár. Az érintettek erős pszichés terheléstől és motoros képességeik korlátozottságától szenvednek, amely az életminőségüket jelentősen rontja. Olykor az érintettek mindennapjaik során más emberek segítségére szorulnak.

A betegek teste erősen megfeszül, nagyon nagy igénybevételnek van kitéve, gyakran nem képesek ellazulni, sem tovább mozogni, sem rendesen beszélni. Nemritkán a más emberek által mondottakat ismétlik.

Továbbá a katatónia agresszív viselkedést hívhat elő. Ezért ennek a betegségnek a kezelése néhány esetben pszichiátriai klinika zárt osztályán történik. Önkárosító viselkedés is jelentkezhet a betegeknél.

A neurológiai folyamatok korlátozottsága miatt gyakran légzési panaszok és láz lép fel.

A katatónia kezelése viszonylag nehéz, mivel elsősorban a pszichés tünetek nem minden esetben szüntethetők meg teljesen. Gyakran nem lehet a teljes gyógyulást elérni. Ha epilepsziás rohamok lépnek fel, nagyon fontos azok megfelelő kezelése. Bizonyos esetben a páciens élettartama a katatónia következtében rövidülhet.

Tovább A katatónia kezelése

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; symptomat.de
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Az egészségügyi dolgozók jogai
Az egészségügyi dolgozók jogai

Törvényi rendelkezések.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.