• Miért nem gyógyít már meg valaki? - Mozgásszervi betegségek

        WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Bizonyára Ön is feltette már magának a kérdést, ha rendszeres deréktáji vagy nyaki fájdalommal küzd. Nos, bár nem vigasznak szánom, nincs egyedül. A statisztikák szerint tíz felnőtt emberből kilenc szenved hasonló fájdalmaktól, ráadásul a gerincproblémák egyre korábban, gyakran már iskoláskorban elkezdődnek.

        Bár hihetetlenül hangzik, mégis igaz, világszerte a felnőtt lakosság közel 90 százalékának van, vagy volt már életében valamilyen mozgásszervi betegsége, illetve tapasztalt rövidebb-hosszabb ideig tartó fájdalmat, mozgáskorlátozottságot. Mozgásszervi problémával keressük fel legtöbbször orvosunkat, és tőle várjuk a megoldást jelentő gyógyszert, terápiát.

        Létezik-e mindent megoldó gyógyszer vagy kezelés?

        Sajnos van egy rossz hírem, csodagyógyszer nincs. Vannak fájdalomcsillapító, izomlazító tabletták, amelyek átmeneti megkönnyebbülést hozhatnak ugyan, de a probléma kialakulásának okát nem szüntetik meg. Ideig-óráig jobban érezzük magunkat, ám a fájdalom hamarosan újra jelentkezik. Léteznek fizikoterápiás kezelések (súlyfürdő, különféle masszázsok, manuálterápia, elektromos kezelések stb.), amelyek hatása gyakorlatilag megegyezik a fájdalomcsillapító tablettákéval. Jobbára tüneti kezelést nyújtanak, ám miután a kiváltó ok változatlanul fennáll, a kezelést követően a panaszok előbb-utóbb újra jelentkeznek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs szükségünk gyógyszerre vagy fizikoterápiás kezelésre.

        A megfelelően megválasztott kezelések nélkülözhetetlenek a gyógyulás felé vezető úton, bizonyos betegségek esetén pedig elengedhetetlen a gyógyszeres terápia, sőt, esetenként a műtét is. Hogy csupán egyetlen példát említsek, utóbbiak körébe tartozik a porckorongsérv, amennyiben széklet- vagy vizeletvisszatartási problémával jár együtt. Pusztán az orvostól, terapeutától várni azonban a gyógyulást – nos, a mozgásszervi panaszok többségénél sajnos nem igazán célravezető stratégia.

        Hirdetés

        Hogy miért nem?

        Évek óta járok orvosról-orvosra, szedem a gyógyszereimet, voltam már súlyfürdőben, kaptam TENS-kezelést, jártam masszőrhöz, kipróbáltam minden szóba jöhető terápiát, mégis fáj a nyakam/ hátam/derekam...  Miért nem gyógyít már meg valaki?”

        Ismerős a kérdés?

        Nem hiszem, hogy akad köztünk olyan, aki ne hallott volna már arról, hogy a mozgásszervi problémák jelentős részének kialakulásához az állandósult mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a helytelen terhelés (rosszul megválasztott vagy túlzásba vitt sport, rendszeres egyenlőtlen, féloldalas terhelés, nehéz súlyok emelése stb.), illetve a hibás testtartás és mozgásminták vezetnek.  

        Ha például éveken át görnyedten ülünk egy irodai széken, bizonyosan nem teszünk jót gerincünkkel. A csigolyák nap mint nap ugyanazt a súlyos terhelést kapják: elöl közelednek egymáshoz, hátul szétnyílnak, ezáltal folyamatosan tolják hátrafelé a köztük lévő porckorongot. Hosszú távon a porckorong hátra boltosulhat, és máris a porckorongsérvesek egyre népesebb táborát gyarapítjuk.

        A legtöbb betegség fenti példánkhoz hasonlóan évek alatt alakul ki, így értelemszerűen a gyógyuláshoz is hosszú időre van szükség. Egyetlen injekció vagy pirula, de még egy kúra sem elegendő. Legfőképp azért nem, mert – amint fentiekből szintén kiderül – saját életmódbéli, tartósan fennálló hibáink okozzák kialakulását, így csakis mi magunk tehetünk azért, hogy a probléma végérvényesen megoldódjon. A kezelések passzív „elszenvedése” mellett tehát elengedhetetlen az aktív közreműködés is.

        Mit várhatunk a kezelőorvostól?

        Az orvos elsődleges feladata a megfelelő vizsgálatok elvégzése, a betegség felismerése, azonosítása, a beteg teljes körű tájékoztatása, illetve a kezelés irányának kijelölése. Ezt követően – ha szükséges – gyógyszert, esetleg fizikoterápiás kezelést is felír kiegészítésképp, valamint – amennyiben a beteg állapota ezt lehetővé teszi, és nincs szükség műtétre – nagy valószínűséggel gyógytornászhoz, mozgásterapeutához irányítja a pácienst.

        Mit várhatunk a gyógytornásztól, mozgásterapeutától?

        A mozgásterapeuta legfőbb feladata felismerni azt, hogy pontosan milyen helytelen mozgásminták vezettek a betegség kialakulásához. A kiváltó okok tudatosításával, a helytelen terhelések, testtartások, szokások kiküszöbölésével általában kivédhető a betegség kiújulása. Ezt követi maga a kezelés, azaz a terapeuta összeállít és megtanít a betegnek olyan gyakorlatsorokat, amelyek célja a károsodott mozgásszerv(ek) rehabilitációja, az izomegyensúly helyreállítása, megfelelő stabilitás biztosítása stb. A kezelést kiegészítheti egyéb fizikoterápiás eljárásokkal (masszázs, manuálterápia, kineziotape stb.), ám a hangsúly szinte minden esetben a beteg által a rendelőben vagy otthon hosszú időn keresztül végzett mozgásterápián van.

        Példánkhoz visszatérve: a porckorongsérves beteg először tehát elmegy az orvoshoz, aki diagnosztizálja a betegséget, majd eldönti, szükség van-e műtétre vagy sem. Amennyiben nincs (az esetek nagy részében szerencsére műtét nélkül is gyógyítható a legtöbb mozgásszervi betegség, beleértve a porckorongsérvet is), mozgásterapeutához irányítja az illetőt. A terapeuta első körben elmagyarázza a páciensnek, hogy mitől alakult ki a betegség (helytelen ülés és mozgáshiány), és hogyan kell változtatnia életmódján, hogy a gyógyulást követően ne újuljon ki ismét a betegség (helyes ülés, ékpárna használata, rendszeres mozgás stb.). Ezt követi maga a kezelés, azaz a mozgásterápia, amelynek célja a gerincoszlop nyújtása, azaz a porckorong visszahúzódásának elősegítése, illetve a gerincoszlopot stabilizáló izmok megerősítése. A terapeuta gyakorlatsorokat állít össze a beteg számára, megtanítja őt azok helyes elvégzésére, a továbbiakban pedig a páciens a terapeuta felügyeletével, ám önállóan végzi a gyakorlatokat. A kezelés tehát hosszú folyamat, és igen aktív közreműködést igényel a beteg részéről.

        Mit tegyünk, ha meg akarunk szabadulni a fájdalomtól?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Mint az előzőekből is kitűnik, „kívülálló” nem képes arra, de nem is feladata, hogy a szó szoros értelmében meggyógyítson bennünket. A gyógyulás kulcsa nálunk van, nem érdemes tehát sem az orvosra, sem a mozgásterapeutára hárítani a felelősséget. Az ő feladatuk az, hogy megmutassák a gyógyuláshoz vezető utat, a szükséges eszközöket, felállítsák a kezelési tervet és kontrollálják a terápia folyamatát, segítsenek túllendülni a holtpontokon. Azért azonban kizárólag mi magunk vagyunk felelősek, hogy segítségükkel meggyógyulunk-e, avagy sem. Első lépésként el kell döntenünk, képesek vagyunk-e aktívan dolgozni a sikerért. Hajlandóak vagyunk-e kisebb-nagyobb életmódváltásra, és elég kitartóak vagyunk-e. Ha a válasz igen, érdemes minél hamarabb nekifogni.

        7 gyakori hiba, amelyet a mozgásszervi problémával küzdők elkövetnek

        • Nem elég körültekintő választás:

        Fontos, hogy a kiválasztott terapeuta elegendő időt szánjon a betegre, és mindvégig partnerként kezelje. Figyelmesen meghallgassa, alaposan megvizsgálja, érthetően és részletesen elmagyarázza, mi okozza a problémát, és mit kell tennie, min kell változtatnia ahhoz, hogy meggyógyuljon. A több hónapos közös munka sikeréhez elengedhetetlen a kölcsönös tisztelet, maximális figyelem és bizalom, ezért kulcsfontosságú, hogy valóban a lényeges szempontok alapján, megfelelő körültekintéssel válasszunk terapeutát.

        • Kapkodás fűhöz-fához:

        Kipróbálhatunk akár több helyet is, mielőtt választanánk, ám ha rátaláltunk arra, akiben maradéktalanul megbízunk, verjünk sátrat a rendelőjében! Ne váltogassuk sem a kezelőorvost, sem a mozgásterapeutát, gyógytornászt!

        • A kitartás hiánya:

        Ne essünk abba a hibába, hogy ha pár nap alatt nem tapasztalunk javulást, továbbállunk vagy feladjuk! A gyógyulás hosszú folyamat, előfordulhat, hogy csak hetek múlva érezhető az első eredmény. Szakmai körökben az a mondás járja, hogy ahány év kellett a probléma kialakulásához, legalább annyi hónapba telik a gyógyulás. Egyetlen komoly elhatározásra van szükség, nem időszakos fellángolásokra!

        • Csodavárás:

        Ne dőljünk be a csodakrémekről, csodagyógyszerekről és csodakezelésekről szóló hirdetéseknek! A mozgásszervi panaszok túlnyomó többsége nem gyógyítható mozgásterápia nélkül, és nincs az a gyógyszer vagy kezelés, amely helyettesíteni tudná az aktív részvételt. Ha mégis szeretnénk kipróbálni egy ígéretesnek tűnő új módszert, mindig kérjük ki kezelőorvosunk és/vagy mozgásterapeutánk véleményét!

        • Túl kevés energia befektetése:

        A gyógyuláshoz az esetek túlnyomó többségében nem elegendő heti egy alkalommal gyógytornára, mozgásterápiára járni. A terapeuta által összeállított mozgásprogramot otthon is napi rendszerességgel szükséges végezni ahhoz, hogy valóban hatékony legyen. Ha porckorongsérvesünk mindennap 8 órát görnyed a számítógép mögött, heti egy gyógytorna bizony édeskevés lesz ahhoz, hogy a folyamatos rossz irányú terhelést kompenzálja.

        • Könnyű és olcsó megoldások keresése:

        Ne kísérletezzünk az internetről ellesett gyakorlatokkal! Ahogy minden beteg, úgy minden betegség is más. Ami az egyikünk számára megfelelő, a másikunk számára kifejezetten káros is lehet. A megfelelő mozgásterápia minden esetben személyre szabott, figyelembe veszi az adott betegséget, a beteg alkatát, egészségi állapotát, edzettségét, sajátos mozgásmintáit és még számtalan egyéb körülményt, adottságot.

        • Terápia életmódváltás nélkül:

        Kisebb-nagyobb mértékben szinte minden esetben szükséges változtatni életmódunkon, ellenkező esetben a gyógyulást, állapotjavulást követően könnyen kiújulhat a betegség. Van, akinek egész életén keresztül személyre szabott korrekciós mozgásprogramot kell végeznie ahhoz, hogy fájdalommentesen tudjon élni. Van, aki „megússza” egy-két kisebb reformmal, például ék alakú ülőpárna használatával, vagy heti két csoportos gerincjóga órával, mint a példánkban szereplő porckorongsérves beteg. Egy azonban biztos, ha visszatérünk régi szokásainkhoz, amelyek a betegség kialakulásához vezettek, előbb-utóbb ismét feltesszük majd a kérdést: „miért nem gyógyít már meg valaki?”.

        Feövenyessy Krisztina, alternatív mozgásterapeuta, Dorn-gerincterapeuta, funkcionális gerinctréner, kinesiology tape terapeuta és oktatóForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Feövenyessy Krisztinatina, alternatív mozgásterapeuta, funkcionális gerinctréner

        Legutóbb frissült: 2017.11.10 17:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        A tenziós fejfájás

        A tenziós fejfájás

        Dr. Zsuga Judit

        Számos ok lehet felelős a kialakulásáért, azonban két formáját különíthetjük el.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Praktikus tanácsok derékfájás, hátfájás és mozgásszervi panaszok ellen

        Elsősorban nagyon fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon az, hogy egészségének megőrzése érdekében saját maga tehet a legtöbbet. Bizony egyre több azoknak a száma, akik mozgásszegény életmódot élnek, ülő- vagy állómunkát végeznek.

        Derékfájás - Pihentessük vagy mozgassuk?

        A téma több szempontból is nagy jelentőségű. Kiemelten fontos azért, mert a derékfájás a felnőtt emberek 80 százalékában életük során legalább egy alkalommal panaszt okoz, így a háziorvosok is gyakran találkoznak vele.

        A derékfájás (lumbágó) - Hogyan előzheti meg és mit tehet ellene?

        A lumbágó, azaz köznapi nevén a derékfájás, a 20-50 éves korosztályban minden harmadik-negyedik embert érintő betegség, ezáltal a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedésnek számít.

        Mi a teendő fülzúgás esetén? - Amikor nyaki eredetű a probléma

        A fülzúgás sajnos 100 emberből négyet-ötöt is érint, megkeserítheti a mindennapokat, és gyakran teszi lehetetlenné a nyugodt pihenést is. Az esetek jó részében a tünetek mögött stressz, zajártalom, fertőzés vagy fül-orr-gégészeti probléma áll, de gyakran előfordul, hogy mozgásszervi okokra, leginkább a gerinc nyaki szakaszának érintettségére vezethető vissza az idegőrlő búgó, zúgó vagy zakatoló hang jelentkezése.

        A derékfájás lehetséges okai

        Az egyszerű derékfájdalom legtöbbször otthoni kezeléssel is javul, bizonyos esetekben azonban nem szabad halogatni az orvoshoz fordulást, mivel a derékfájás komolyabb betegségek tünete is lehet.

        A derékfájás: hogyan kezelhető?

        A derékfájósok számához képest csak kevés embernek van műtétre szüksége, a legtöbb esetben néhány hetes otthoni kezeléssel, fokozott elővigyázatossággal, esetleg gyógyszeres kezeléssel javulhat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.