A stroke és tünetei

A stroke az agy vérellátási zavara miatt kialakuló akut agyi károsodás. Mindig vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több agyi károsodás kérdését dönti el. Gyors felismeréssel és kezeléssel csökkenteni lehet a károsodások és a kialakuló életminőség-romlás mértékét.

A stroke jelentősége

Stroke alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Két fő típusa létezik, a gyakoribb elzáródásos (iszkémiás) és a ritkábban előforduló vérzéses stroke (agyvérzés), de mindkettő sürgősségi ellátást igényel.

A stroke az egyik vezető haláloki tényező, de a felnőttkori tartós fogyatékosság és az ezzel járó életminőség-romlás egyik leggyakoribb kiváltó oka is. Mivel az agy vér- és oxigénellátásának kiemelt jelentősége van, a kimenetel szempontjából a felismerés és a kezelés megkezdésének időpontja meghatározó. Korai kezeléssel hatékony módszerek állnak rendelkezésre a tartós károsodások megelőzésére. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad, ekkor a kialakult károsodások hatásának ellensúlyozása a cél a beteg fokozatos felépüléséig.

A stroke főbb rizikófaktorai (dohányzás, magas vérnyomás és magas koleszterinszint) jól ismertek, így a gyors mentőhívás mellett a megelőzzéssel is sokat tehetünk a stroke ellen.

A stroke tünetei, felismerése

A stroke főbb tünetei

A stroke hirtelen alakul ki (innen kapta népies neveit, a szélütést, illetve a gutaütést). Általában egyszerre több tünet is jelentkezik, de nem feltétlenül jelentkezik minden tünet egyszerre.

• Féloldali arc-, kar- vagy lábgyengeség, bénulás - Az arc, a kar vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége, az egyik testfél zsibbadása, az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása. Határozott vonal húzható a panaszokkal érintett és a nem érintett testfél között.
• Beszédzavar és a beszédértés nehézsége - Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).
• Hirtelen kialakuló látászavar - Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás vagy látásélesség gyors csökkenése.
• Hirtelen egyensúlyvesztés, koordinációs zavar - Előzmény nélkül kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok.

Vérzéses stroke esetén jellemző tünet a minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és zavartság (tudatzavar, memóriazavar, a térbeli tájékozódás és az érzékelés zavara) társulhat. Ez kimondottan a stroke egy speciális típusában, az ún. subarachnoideális vérzésben jellemző. Az esetek többsége - iszkémiás stroke esetén - fájdalommentes és a tudatzavar sem jellemző (bár a beszéd- és látászavart a beteg környezete vélheti zavartságnak).

A tünetek lefolyása nem egységes, az érintett agyterület, a vérellátási zavar mértéke miatt eltérőek lehetnek a jelek a különböző betegeknél.

Stroke vagy TIA?

A legtöbb betegnél a stroke figyelmeztető tünetek nélkül alakul ki. Az egyik lehetséges előjele a stroke-nak az átmeneti keringési zavar (TIA - tranziens iszkémiás attak). A TIA egy agyterület viszonylag rövid keringészavarát jelenti, amely még nem vezet érdemleges sejtpusztuláshoz. A TIA tünetei azonosak a stroke-éval, de rövidebb ideig állnak fenn, néhány perctől 24 óráig, ezt követően megszűnnek. A TIA jelzi, hogy az agy keringése rossz állapotban van, melynek eredményeként a későbbiekben stroke alakulhat ki. Azok a betegek, akiknél TIA alakult ki, sokkal nagyobb valószínűséggel fognak stroke-ot kapni, mint azok, akiknél nem.

Lásd még Mit tegyen TIA után, hogy elkerülje a stroke-ot?

A stroke típusai és azok különbségei

A stroke-os esetek kb. 80 százaléka ún. iszkémiás stroke, amikor az agyi ér elzáródása miatt alakul ki egy agyterület vérellátásának megszűnése vagy jelentős csökkenése. A maradék 20 százalék vérzéses stroke, amikor egy agyi ér megrepedése miatt vérzés alakul ki az agyban vagy az azt körülvevő térben. A betegnek vagy környezetének azonban nem szükséges felismernie a stroke két típusát, ugyanis közös bennük az, hogy mindkettő sürgősségi állapot, nagyrészt azonosak a tünetei, továbbá a megelőzésért is többnyire ugyanazon rizikófaktorok csökkentésével tehetünk.

Iszkémiás stroke

Az iszkémiás sroke (ischaemiás stroke, vértelen stroke, elzáródásos stroke, agyi infarktus, agylágyulás, tévesen agyérgörcs néven is ismert) a stroke gyakoribb formája. Rendszerint úgy alakul ki, hogy egy vérrög elzárja az agy egyik erét. Vérellátás hiányában az idegsejtek oxigén- és tápanyaghiány miatt néhány percen belül elhalnak.

A stroke-ot okozó elzáródás több módon is kialakulhat.

• Trombotikus stroke esetén a vérrög helyben keletkezik (ezt hívják trombusnak), okozhatja az agyi erekben vagy az agyat ellátó nyaki verőérben kialakuló hosszú évek alatt kialakuló érszűkület. Nagyfokú szűkületet (sztenózist) létrehozó plakk is okozhat keringési zavarokat az agyban.
• Embóliás stroke esetén a vérrög nem helyben keletkezik, hanem a véráram sodorja egy agyi verőérbe, ahol fennakadva elzárja az eret (ezt nevezik embólusnak). Leggyakrabban pitvarfibrilláció következményeként alakul ki.

A stroke érinthet apró ereket is, amelyek keringési elégtelensége nem jár a betegségre jellemző tünetekkel, ugyanakkor a mikrosérülések hosszabb távon már okoznak olyan neurológiai panaszokat, mint a fejfájás, szédülés, feledékenység. Ez a szubklinikus stroke.

Agyvérzés - vérzéses stroke

Vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke) alakul ki, ha az agy valamelyik ere megreped és vérzés alakul ki. A kiömlő vér egyrészt maga is nyomja az agyat, másrészt az adott ér által ellátott távolabbi agyterületre már nem jut elég oxigén és tápanyag.

A vérzés kockázatát számos, az ereket érintő betegség növeli. Ezek részben érfejlődési rendellenességek (pl. arteriovenózus malformáció), vagy az agyi aneurizma (verőértágulat). Az agyvérzés kórtörténetében azonban rendszerint olyan, többnyire az életmóddal is összefüggésbe hozható tényezők szerepelnek, mint az érelmeszesedés, a kezeletlen hipertónia, az alkoholizmus, vagy a cukorbetegség.

Az agyvérzés tüneteit és hosszú távú következményeit befolyásolja az is, hogy az agy mely területét érinti a vérzés.

• Agyállomány vérzés esetén a vérzés az agyon belül jön létre, megterhelést követően (vérnyomáskiugrás, fizikai megerőltetés), az elhasználódott érfal megrepedése miatt.
• Szubarachnoideális vérzés esetén a vérzés az agyat körülvevő egyik agyburok, a pókhálóhártya (arachnoidea) egyik artériájából származik és az agyat körülvevő folyadékba (liquor) terjed. A szubarachnoideális vérzés során az arachnoidea többi ere görcsösen összehúzódik, ami tovább rontja az agy vérellátását és éles, ütésszerű fejfájást okoz.

Lásd még A stroke típusairól bővebben

A stroke következményei

A stroke a tartós fogyatékosság egyik leggyakoribb felnőttkori oka. A pontos következmények nagyban függnek attól, hogy az agy melyik területe és mekkora felületen károsodott. A túlélőknél gyakran alakul ki valamelyik testfél bénulása vagy gyengesége (hemiparézis), egyensúly- és koordinációs zavar, látásromlás, gyakoriak a beszédértési vagy hangképzési zavarok (afázia), emellett a kognitív funkciók – mint a memória, a figyelem vagy a térbeli tájékozódás – is sérülhetnek.

Az esetek többségében ez az állapot nem végleges, az agy idővel képes akár jelentős mértékű átszerveződésre, így következetes rehabilitációval a beteg képes lehet visszanyerni önellátási képességét. Súlyos agyi károsodás esetén ugyanakkor sajnos gyakran tartós gondozásra szorul a beteg.

Folytatás Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus