A tiszta levegőnek fura szaga van

Szerző: WEBBeteg - Dr. Szegheő Péter

Percenként 12-16 alkalommal lélegzünk, ezzel naponta körülbelül 16000 liter levegőt keringetünk át, mintegy 100 négyzetméternyi légzőfelületen. Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy milyen is ez a környezet.

A levegő összetétele a földfelszín közelében: 78% nitrogén, 21% oxigén, a fennmaradó 1 százalékot nemesgázok, szén-dioxid és vízgőz alkotják. Illetve csak alkotnák, mert ilyen összetételű, tiszta levegővel, jórészt emberi tevékenység következtében, a Földön gyakorlatilag már sehol sem találkozunk. Bármilyen anyag, ami ezt az összetételt megváltoztatja, szennyezőnek minősül, és szervezetünkre terhelően hathat.

Légzőrendszerünk egyike azon szervrendszereinknek, mely a környezettel elsőként kerül kapcsolatba, beleértve annak nem kívánatos hatásait is.

A legfőbb légszennyező anyagok a belső égésű motorokból szabadulnak fel, így légköri koncentrációjuk térben és időben nagyjából párhuzamosan alakul a városi forgalom intenzitásával.

Kedvezőtlen légköri viszonyok, erős UV sugárzás esetén az egészségügyi határértéket tartósan meghaladó szintet érhetnek el, rendkívül egészségkárosító füsttel telített köd, szmog alakulhat ki.

A legfontosabb szennyező gázok a nitrogén oxidok, a széndioxid, a szénmonoxid, a metán, a metanol, a nem-metán szénhidrogének (NMHC), a kéndioxid, a peroxi-acetil-nitrátok, az ammónia, a hidrogén szulfid a hidrogén cianid, formaldehid és egyéb aldehidek, a benzol, illetve az ózon.

Miért veszélyes a por?

Orvosmeteorológia
Aktuális orvosmeteorológiai adatok és előrejelzés

A levegőben lévő szilárd részecskék, így pl. a porszemcsék, ún. policiklusos aromás szénhidrogéneket, mérgező fémeket, ólmot, higanyt, mangánt, kadmiumot, arzént tartalmazhatnak. Közülük elsősorban a 10 mikrométernél kisebb átmérőjűeknek van egészségkárosító hatásuk, melyek könnyen jutnak mélyebb légútjainkba.

A légszennyezés egészségügyi vonatkozásai

A szennyező anyagok gyulladást keltenek, a légutak simaizomzatának görcsös összehúzódását, asztmás rohamot provokálhatnak. Hatásukra heveny, illetve krónikus légzőszervi betegségek (pl. krónikus bronchitis) egyaránt kialakulhatnak, a már meglévők tünetei, az erős köhögés, köpetürítés, esetleg fokozódó nehézlégzés, rosszabbodhatnak. Egészségesekben is, de főleg betegekben, illetve a dohányosokban, a légzőrendszer amúgy is csökkent teljesítménye tovább romlik, a nyálkahártya ellenálló képessége a kórokózókkal, allergénekkel szemben csökken.

A légzőrendszeren kívül károsodhat szemünk is, kialakulhat a kötőhártya gyulladása. A kéndioxidból vízzel (nyál, könny, veríték) elegyedve kénsav alakul ki, melynek hatására fogszuvasodás, ínyrendellenességek jelentkezhetnek, a fogak fénye elvész, azok sárgásan elszíneződnek. A verejtékkel elegyedve kialakuló kénsav bőrirritációt okoz.

A szénmonoxid hatására romlik a vér oxigén kötő kapacitása, mely első sorban a szív és az agy teljesítményét csökkenti. Különösen érzékenyek reagálnak erre, az érelmeszesedés miatt agyi keringés zavarban, illetve a koszorúerek szűkületében szenvedő betegek.

Hogyan védekezhetünk?

A szennyező anyagokat a lakásunk levegőjéből sem rekeszthetjük ki az ajtó és az ablakok zárásával, bár azok szintje a beltérben általában mérhetően alacsonyabb. Helyettük azonban magas az úgynevezett beltéri allergének (penész, házipor atka, illatszerek, stb.) és szennyező anyagok (dohányfüst, gáztüzelésű berendezések égéstermékei, a szigetelőanyagokból, ragasztókból kipárolgó formaldehid, a légfrissítő aeroszolokból, dezodorokból esetlegesen felszabaduló kén-dioxid, különféle rovarirtó szerek) koncentrációja.

A dohányzás elhagyásával, a lakás tisztán tartásával, a felsorolt eszközök, vegyszerek ésszerű használatával, a beltéri szennyező anyagok szintje hatékonyan csökkenthető.

De mi a helyzet a külső környezettel? Egyrészt védhetjük magunkat a légszennyezés káros hatásaival szemben, ha különösen szennyezett időszakban, csúcsforgalom idején otthon, vagy zárt térben tartózkodunk. Ha megpróbáljuk tudatosan kerülni a zsúfolt forgalmú területeket. Ha a sport tevékenységet viszonylag tisztább levegőjű helyen, és inkább a reggeli órákban végezzük, mivel ilyenkor a levegő ózon tartalma alacsonyabb.

A leghasznosabb a gépjárműhasználat racionalizálása lenne, vagyis érdemes lenne a tömegközlekedést előnyben részesíteni, még bizonyos kényelmi szempontok feladásának árán is.

Dr. Debreczeni Anikó, általános orvos


Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szegheő Péter

Hozzászólások (3)

Cikkajánló

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Mire figyeljünk inhalálás esetén?...

Megfázás, asztma, COPD... A légúti betegségek kezelésében fontos szerep jut az inhalációs terápiának, amely során a gyógyszerek, gyógyhatású...

A légszennyezés megszűnése...

Ha a téli időszakban inkább a légszennyezéssel együtt járó egészségügyi gondok vannak terítéken, jó olvasni az olyan jelentést, amely...

Skizofréniát és autizmust okozhat a...

Amerikai kutatók eredményei szerint a légszennyezettség fontos szerepet játszhat a skizofrénia és az autizmus kialakulásában. Különösen a férfiak...

A légszennyezés növeli az...

Az erősen szennyezett levegő fokozza a koszorúér-betegség és általában az érelmeszesedés kockázatát: német és amerikai vizsgálatok...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.