• A tüdő hallgatózása

        WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        A tüdők feletti hallgatózás felvilágosítást ad a tüdő légtartalmáról, a tüdő állapotáról és a hörgőkben lévő váladékról. A tüdők felett fonendoszkóppal vizsgálódva a levegő be- és kiáramlásakor keletkező rezgések által létrehozott légzési hang hallható.

        A hörgőkben lévő váladék elmozdulása, illetve rezgése, a léghólyagok megnyílása, a mellhártya-lemezek mozgásai hallható mellékzörejeket is okozhatnak. A levegő áramlása történhet a tüdőben egyrészt a főhörgő felől a hörgőrendszer felé, ezt nevezik hörgi légzésnek. Másrész tovább a levegő útja a hörgők felől a léghólyagok felé tart, és onnan vissza. Az egészséges felnőtteken a tüdők felett puhasejtes alaplégzést hallhatunk.

        A normál hallgatózási hang: puhasejtes alaplégzés

        Hörgi légzés (tracheobronchialis hang): a főhörgő és a nagy hörgők felett hallható. Egészséges egyéneken mindig hallható a főhörgő (trachea) felett. Ha a bennük áramló levegő szűkületen halad át, jellegzetes sípoló hangot hallhatunk, mely már szabad füllel is érzékelhető. Ezt stridoros légzési hangnak nevezzük.

        Sejtes légzés (alveolaris – vesicularis): a levegő léghólyagocskákba való beáramlásakor keletkezik. Csak belégzés alatt hallható, az egészséges tüdők felett kilégzéskor hallható hang az odavezetődött hörgi légzés maradványa.

        Hirdetés

        A puhasejtes alaplégzés változásai

        A puha sejtes alaplégzés erősebben hallható gyermekkorban és szapora légzés (tachypnoe) esetén.

        Tüdőgyulladás

        A tüdő gyulladását (pneumónia) leggyakrabban kórokozó (főleg vírus vagy baktérium) váltja ki, ritkábban irritáló gáz, füst, vagy allergiát okozó (allergén) por, permet (aeroszol). Tüdőgyulladás elsősorban időseknél, krónikus betegeknél, rossz körülmények között élő csecsemőknél, kisgyerekeknél, továbbá immunrendszeri betegeknél alakul ki, de fiatal, egészséges emberek is megfertőződhetnek. A tüdőgyulladás és tünetei

        A puhasejtes alaplégzés gyengültnek hallható COPD-s, tüdőtágulatos (emphysema) betegeknél.  Ha a mellhártya két lemeze közé folyadék vagy levegő halmozódik fel, akkor előfordulhat, hogy egyáltalán nem hallatszik légzési hang. A puha sejtes légzés helyét hörgi légzés veszi át, ha a tüdő egyes területei légtelenné válnak.

        Ha a nagyobb hörgő teljesen elzáródik, akkor a hörgő mögötti tüdőrész levegőtlenné válik, így ekkor sincs légzési hang ezen a területen. A puhasejtes légzés eltűnik, hörgi légzés hallható tüdőgyulladás, illetve ha a léghólyagocskákból a levegő felszívódik – atelektázia – esetén.  "Néma tüdő" alakulhat ki súlyos asztmás roham esetén, mely egy életveszélyes állapot.

        Kóros hörgi légzés    

        Egészségeseknél a légtartó tüdők felett hörgi légzési hang hallható, csak a főhörgő felett. Azonban ha a hörgőben keletkezett hang kivezetődik a mellkasfalig, akkor hallhatóvá válik, például ha TBC üreg (caverna), feszülő légmell (ventil PTX), hörgőtágulat (bronchiectasia) felett vizsgálódunk.

        Tüdőtuberkulózis (TBC)

        A tbc fertőzésnek nincsenek specifikus tünetei, sőt, az esetek nagy részében sokáig tünetmentes. A tüdőtuberkulózis felismerésében így kiemelkedő szerepe van a szűrővizsgálaton való rendszeres részvételnek. Bővebben a TBC-ről

        Mellékzörejek

        Mellékzörejekről akkor beszélünk, ha nem a légutak és a léghólyagok (alveolusok) rezdülése hoz létre hangot, hanem a légutakban jelenlévő váladék vagy valamilyen szűkület. Két típust különböztetünk meg: a hörgőkben keletkező szörtyzörejt (bronchialis zörej) és a mellhártya okozta pleuralis zörejt.

        A bronchialis mellékzörejek

        A hörgőben lévő, a be- és kiáramló levegő hatására elmozduló váladék rezgése hozza létre.

        COPD

        A COPD az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD és tünetei

        Száraz szörtyzörej: a hörgők falához „húrként” kitapadó nyúlós váladék esetén, különböző magasságú „fütyülő” hangot, azaz sípolást, búgást lehet hallani. Ilyen hallható pl. asthma bronchiales rohamban, krónikus obstructív tüdőbetegség (COPD) fellángolása esetén.

        Nedves szörtyzörej: a hörgők mérete szerint kis, közepes és nagyhólyagú szörtyzörejekre lehet még osztani. Ez a hang mélyebb, hangosabb, melyet hígabb váladék okoz. Ilyen hallható pl. tüdő ödéma esetén mindkét oldalt a tüdők bázisa felett, mely egy súlyos, életveszélyes állapot.

        Stertor: Súlyos, legyengült állapotú betegnél, aki a légúti váladékát képtelen felköhögni, a hörgőkben és légcsőben felgyűlt váladék jellegzetes hangot ad, melyet szabad füllel is messziről lehet hallani.

        A pleuralis zörejek

        A mellhártya két lemezének elmozdulása során keletkező hang, melyet egészséges egyéneknél nem lehet hallani. Ha a mellhártyalemezeken gyulladásos eredetű fibrinlerakódások jönnek létre, akkor dörzsölő jellegű zörej hallható.

        A pleuralis dörzszörej főleg a tüdő bázisokon hallható, akár körülírt területen, illetve eltűnik, ha a mellhártya lemezei nem érintkeznek egymással, pl. ha folyadék, levegő kerül közé.  A dörzszörej durva karakterű „hóropogáshoz” hasonlít. Ilyen dörzszörej szintén megfigyelhető a tüdőfibrosisos tüdők felett, mely azonban ki- és belégzésben egyaránt hallható.

        Crepitatio

        A tüdőgyulladás elején (crepitatio indux) és végén (crepitatio redux) hallható a léghólyagocskákban keletkező zörej, amikor a léghólyagok összetapadt fala a beáramló levegő hatására megnyílik. Ez a dörzszörej körülírtan hallható, köhögésre nem tisztul fel.

        Hogyan működik a tüdő?

        A tüdőBelélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található.

        A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül.

        Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt.

        Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyászForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász

        Módosítva: 2016.10.07 05:21, Megjelenés: 2016.10.07 05:21
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Sport

        Sport

        Sándor Judit, erőnléti edző

        Miért kell nyújtani? Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk? Cikkünkből megtudhatja.

        Rett-szindróma

        Rett-szindróma

        Dr. Debreczeni Anikó

        Fejlődési rendellenesség, amely a központi idegrendszert érinti elsődlegesen.

        Hasznos tanácsok COPD, asztma és alvási apnoe ellen

        A légzőszervi betegségek kialakulásában egyrészt a környezeti tényezőknek, másrészt a szervezet érzékenységének, a családi hajlamnak van kiemelkedő szerepe. Mit tegyünk egészségünk megőrzésének és a betegségek leküzdésének érdekében?

        Bajt jelez a magasabb légzésszám?

        A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó, tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.

        Ismét nőtt a légszennyezettség

        Ismét nőtt a szálló por miatti légszennyezettség - tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

        Az asztma diagnosztizálása

        Gyakori tüdőgyógyászati kórképek áttekintésével vesszük számba azokat a kivizsgálási metódusokat, melyeket a tüdőgyógyászok leggyakrabban alkalmaznak.

        Vizsgáltassa ki a tüdejét, ha hamar elfárad a hangja!

        A hang elfáradása gyakori azok körében, akik foglalkozásukból adódóan - főként színészek, énekesek, call centerben dolgozók és tanárok - sokat beszélnek napközben. Egy kutatás szerint a panaszok megjelenésében nemcsak a hangszalagok túlzott igénybevétele, hanem a tüdő nem megfelelő működése is közrejátszhat.

        Jövő májusig még lehetnek kötelező tüdőszűrések

        Jövőre várhatóan megszűnik a területi alapon elrendelt kötelező tüdőszűrés a tbc-s megbetegedések kimutatására, ettől függetlenül lesznek célzott vizsgálatok. Hazánkban a régiót tekintve viszonylag kevés az új tbc-s megbetegedés, ezért is várható változás a rendszerben, bár vannak olyan megyék, ahol több új beteget regisztráltak, mint a korábbi években.

        A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kivizsgálása

        A krónikus obstruktív légúti betegséget (COPD) lassan és fokozatosan súlyosbodó funkciózavar (jellemzi, amely túlnyomóan nem visszafordítható, de hörgőtágítók vagy más kezelés hatására mérséklődhet a szűkület. A légúti szűkület a tüdőszövetet károsító gázok és részecskék hatására kialakuló, kóros gyulladásos reakciójának a következménye.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.