• Angiográfia - Az érelmeszesedés szövődményeinek felismerése

        Dr. Molnár Dóra
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Számos tényező hajlamosít érelmeszesedésre, többek között a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, a mozgásszegény életmód. A beszűkült ér akár életveszélyes állapotot is okozhat, ezért időben történő felfedezése életmentő lehet. Az érelmeszesedés gyógyszerekkel nem gyógyítható, de kezelni lehet, csökkentve a szövődmények kialakulásának kockázatát.

        Mi az érelmeszesedés?

        Az érfal több rétegből áll, legbelül egy vékony hártya található, ami megfelelő működése esetén az érelmeszesedési folyamatok ellen hat. A természetes öregedési folyamatokon túl, és azokat gyorsítva károsító tényezők miatt (dohányzás, egészségtelen étrend, mozgásszegény életmód, már kialakult betegségek) olyan biokémiai folyamatok alakulnak ki, amelyek következtében az érbelhártya funkciója romlik, megvastagszik, elveszíti rugalmasságát, felrakódások (plakkok) jöhetnek létre. A plakkok szűkíthetik az ereket már önmagukban is, de meszes elemeket is tartalmazhatnak, amelyek tovább rontják az érfal szerkezetét. A kóros érfal fokozhatja helyileg a véralvadást, ezért vérrög is kialakulhat, amely szintén gátolhatja a véráramlást.

        Az érfalkárosító folyamatok következtében érelzáródás, nagyfokú érszűkület jöhet létre, amely akadályozza a szervek vérellátását, esetleg szívinfarktust, szívelégtelenséget, stroke-ot, végtagi érszűkületet okozhat, de egyebek között bélkárosodás vagy veseelégteleség is létrejöhet. Az érelmeszesedést kezelni kell, amit általában gyógyszerekkel tesznek meg.

        Bővebben Az érelmeszesedésről

        Hirdetés

        Mi az angiográfia?

        Az érrendszert radiológiai módszerekkel láthatóvá lehet tenni. Amennyiben az ultrahang, a CT, az MR nem ad megfelelő eredményt, illetve teendőket igénylő eltérésre derül fény a vizsgálatok során, akkor katéteres érfestést, azaz angiográfiát végeznek. Az angiográfia a diagnosztikai módszeren túl gyakran terápiás eljárás is egyben, hiszen a beavatkozás végére lehetőség szerint a beteg érszakasz tágítása is megtörténhet. Az esetek egy részében a festést érműtét követi, mivel csak így lehet az adott szerv vérellátását a legjobban javítani. A vizsgálatnak életkori korlátja nincs, de bizonyos társbetegségek, állapotok esetén lehetnek korlátozások, befolyásolhatják a vizsgálat menetét.

        Az érbe vékony csövet (katétert) vezetnek, melyen keresztül bejuttatják a kontrasztanyagot, amely csupán nagyon ritka esetben okoz allergiás reakciót. A páciens az érfestés alatt 40-60 percig a hátán fekszik, a kontrasztanyag bejutása után röntgenfelvételek készülnek a vizsgált területről, amelyet a szakorvos értékel, ezt követően gyakran konzílium után tesznek javaslatot a páciens számára a további teendőket illetően. A vizsgálat előkészületeiről a vizsgáló orvos tájékoztat.

        Az aniográfia indikációja lehet nemcsak érszűkület, hanem bizonyos esetekben többek között érfejlődési rendellenesség tisztázása, vérzés, vagy onkológiai terápia is.

        Hogyan lehet angiográfiára jelentkezni?

        Az angiogáfia invazív eljárás (testbe történő beavatkozás), szigorú szakmai szabályok alapján szakorvos javasolja a vizsgálatot. Szakmai szempontból sürgős esetben (amikor a vérellátási zavar közvetlenül életet vagy szervet veszélyeztet, pl. szívinfarktus vagy bizonyos esetekben stroke kivizsgálása esetén) a betegút jól szervezett, mindenki megkaphatja a szükséges ellátást. Kevésbé súlyos esetben, ahogy általában, várólisták alapján dolgoznak az állami egészségügyi intézmények.

        A vizsgálatot követően gyakran történik egy szakmai  konzultáció (többféle szakma képviselője vesz részt a megbeszélésen - sebész, katéterezést végző orvos, beteget ismerő belgyógyász), közösen alakítanak ki egy terápiás javaslatot.

        A lelet birtokában a beteg érdekeit szem előtt tartva, a páciens szempontjait is átbeszélve, a szakmai szempontból legjobbnak tartott megoldást javasolja a kezelőorvos.

        A szakorvosi indikáció felállítását követően hazánkban is van lehetőség a várakozási idő minimalizálásával magánintézményben elvégeztetni a vizsgálatot, így hamarabb kiderül az érszűkület mértéke és gyorsabban meg lehet állapítani a szükséges teendőket.

        Dr. Molnár Dóra, kardiológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

        Módosítva: 2015.03.05 16:05, Megjelenés: 2015.03.05 16:05
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        MTI/WEBBeteg

        Allergiaellenes orrspray-k hatóanyaga hatásos lehet a koronavírus kezelésében is.

        Gyakori nyári fülbajok

        Gyakori nyári fülbajok

        Dr. Holpert Valéria

        Mik lehetnek ebben az időszakban gyakori fülészeti problémák?

        Az érelmeszesedés

        Az érelmeszesedés (arteriosclerosis) az ütőerek (artériák) belső falainak zsírok lerakódása miatt történő beszűkülésével és megkeményedésével járó betegség.

        Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

        A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen. Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

        Szűrés vagy kivizsgálás? Nem mindegy!

        Az egészségügy területén manapság valószínűleg a szűrés szó a legdivatosabb. De vajon tudjuk, mi a különbség vizsgálat és szűrés között? Vagy hogy mitől lesz szűrővizsgálat egy szűrővizsgálat és mennyire biztos az eredménye? Miért lehet szükség további vizsgálatokra egy pozitív szűrővizsgálati eredmény után?

        Értágítás és érműtét

        Ha érfestésnél olyan szűkületet vagy szűkületeket találnak, ami biztonsággal eredményesen megtágítható, akkor értágítást (koszorúéren ezt PTCA-nak hívják) javasolnak.

        Csont-izotópvizsgálat (csontszcintigráfia, csontscan)

        A csont-izotópvizsgálat radioaktív, gamma-sugárzást kibocsátó izotópokkal végzett képalkotó vizsgálat, a nukleáris medicina része. Az izotópvizsgálatok során valamely szerv vagy szervrendszer anyagcseréjére, bizonyos anyagok szervezeten belüli eloszlására kapunk választ.

        Az érszűkület diagnosztikai lehetőségei - A járáspróba

        Az érelmeszesedés (arteriosclerosis, atherosclerosis) folyamatában az ütőerek (artériák) belső falán lipidek rakódnak le plakkokat képezve. Az elmeszesedő erek megkeményednek, belső átmérőjük pedig egyre szűkül (érszűkület). Az érelmeszesedés bármely ütőeret érintheti, így például a szívkoszorúereket, a nyaki verőereket vagy a perifériás artériákat is.

        Angiográfiás vizsgálat

        Mi az angiográfiás vizsgálat? Milyen esetekben ajánlott elvégezni? Lehetnek-e mellékhatásai? Hogyan zajlik a vizsgálat? Mire kell figyelni a vizsgálat előtt és után?

        Nashwan-Parasound: eszköz az érszűkületes betegek kezelésére

        Közel három éve áll az érszűkületes betegek kezelésére egy új eszköz, melynek neve Nashwan-Parasound. A kezelés jó hatásúnak ígérkezik, az első alkalmazás óta szerzett tapasztalatok ezt bizonyítják.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.