• Van megoldás a gyermekkori ágybavizelésre

        WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Lesznyák Judit, csecsemő- és gyermekgyógyász

        A gyermekkori ágybavizelés sok szülő számára ismert probléma, hiszen a 15 év alatti korosztály körülbelül egytizedét érintő állapotról van szó. A panaszok okára sajnos az esetek nagy részében nem derül fény, mert az a nézet él a köztudatban, hogy az éjszakai bepisilés bármelyik gyermekkel előfordulhat, ezért nem szükséges sem a kivizsgálás, sem pedig a kezelés. Holott a visszatérő panaszokkal javasolt orvoshoz fordulni, hiszen nemcsak a szülők számára, hanem a gyermeknek is megterhelő ez az állapot, amelyre létezik hatékony megoldás.

        Tudjon meg többet a gyermekkori ágybavizelésről!

        3/1 Gyermekkori ágybavizelés - Mit kell tudnunk róla?
        3/2 A gyermekkori ágybavizelés kezelése
        3/3 A gyermekkori ágybavizelés hatásai

        A kórkép diagnosztizálásának első és legfontosabb lépése annak eldöntése, hogy áll-e valamilyen szervi ok a panaszok hátterében. Ilyenek lehet többek között a vesék vagy húgyutak rendellenességei (pl. fertőzések, vesekövesség, fejlődési rendellenességek), illetve bizonyos betegségek, mint a cukorbetegség, epilepszia, székrekedés, bélférgesség, vagy a hólyagműködés zavarához vezető kórképek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy az éjszakai bepisilések viszonylag nagy hányadában valamilyen pszichés ok (pl. családi konfliktusok, stressz vagy pl. túlivás stb.) áll a háttérben.

        Milyen vizsgálatokra kell felkészülni?

        Az ágybavizeléssel a szülők rendszerint a gyermekorvost keresik fel első lépésben. A diagnózis felállításához azonban szükség lehet urológus, illetve nefrológus (a vesebetegségekre specializálódott szakorvos) segítségére is.

        Hirdetés

        Először egy viszonylag részletes kórtörténet-felvételre kell számítani, amely jó esetben kiterjed a szülők, nagyszülők kórtörténetére, illetve célja lehet az otthoni légkör jellegének, az esetleges családi problémák jelenlétének feltárása is. Érdemes tehát ezekre a kérdésekre felkészülni az első vizsgálat előtt.

        Ezt követi egy igen alapos fizikális vizsgálat, melynek természetesen része a nemi szerveknek, a húgycsőnyílásnak és környékének gondos szemügyre vétele, az esetleges eltérések utáni kutatás. Szinte minden háziorvosi rendelőben van lehetőség a vizeletminta tesztcsíkkal (más helyeken a minta centrifugálását követően nyert üledék mikroszkóppal) történő vizsgálatára is, melynek eredménye szintén sok információt jelent a diagnózisalkotás folyamatában.

        Még ezen vizsgálatok előtt érdemes azonban egy 24 órás vizeletnaplózást végezni otthon, amellyel lemérhetjük a bevitt és ürített folyadékmennyiséget. A vizeletnapló sok hasznos információt adhat a kivizsgálást végző szakorvos számára. Ezek után szükség lehet képalkotó- és laboratóriumi vizsgálatokra is, melyeket előjegyzést követően, a helyileg illetékes intézményekben lehet elvégeztetni.

        A vese vizsgálatára is sor kerülhet. Ezzel a vizsgálattal a reggeli első vizelet fajsúlyának változását figyelik az esti óráktól betartott szomjaztatás után, illetve az orrnyálkahártyára dezmopresszin hatóanyagú készítménybefújása után. 

        Az esetleges rejtett fejlődési rendellenességek kimutatásához szükség lehet ultrahangos, esetleg MR vizsgálatra, míg a hólyag működésének vizsgálata az úgynevezett uroflow vizsgálattal történik. Az uroflow vizsgálat során a hólyagból időegység alatt kiáramló vizelet mennyiségét vizsgálják, mely paraméterek segítségével a vizelet hólyagból történő kiáramlásának sebességgörbéje rajzolódik ki. A görbe lefutása sok esetben kórjelző lehet az egyes hólyagműködési zavarok tekintetében.

        A húgyhólyag ultrahanggal történő vizsgálata a fentiek mellett arra is alkalmas, hogy kimutassa a vizeletürítést követően a hólyagban maradó vizelet mennyiségét. Ez az adat az esetleges hólyagbeli vagy alsóbb húgyúti rendellenességek jelenlétének gyanúját is felvetheti.

        A gyermekkori ágybavizelés kezelésének alapjai

        Amennyiben az ágybavizelés hátterében egyértelműen valamilyen szervi eltérés igazolódik (pl. hólyaghurut, daganat, gyulladás stb.), akkor értelemszerűen a terápia elsődleges célja a kiváltó betegség elhárítása, hiszen ez rendszerint az enurézissel járó panaszok megszűnését is magában foglalja.

        Az elsődleges, vagyis egyéb tünetekkel nem társuló éjszakai ágybavizelés esetén több megoldás is létezik. Mindenekelőtt szülőként nagyon fontos odafigyelni, hogy a gyermeket napközben is a helyes vizeletürítési szokások kialakítására neveljük. Mondjuk el a gyermeknek, hogy soha ne tartogassa a vizeletet, figyeljünk oda arra, hogy ébredés után és lefekvés előtt mindig menjen el pisilni, illetve gondoskodjunk róla, hogy a napközbeni folyadékfogyasztás legyen egyenletes eloszlású, mindemellett az esti órákban célszerű folyadék-megszorítást bevezetni.

        Egy lehetséges módszer az enurézis terápiájában az úgynevezett alarm-módszer. Ennek lényege, hogy a gyermek alsóneműjére helyezett szenzor nedvességet érzékelve jelzést ad, amely segíthet a gyermeknek annak felismerésében, hogy melyek azok a testi tünetek, amelyek a vizeletürítés szükségességét jelzik. A módszer elsősorban idősebb, jól együttműködő gyermekeknél (10+) használható és számolni kell a hatás lassú kialakulásával valamint az éjszaka egész családot érintő megzavarásával.

        Amennyiben a probléma a vazopresszin alacsony szintje miatt áll fenn, lehetőség van a vizelet visszaszívását fokozó gyógyszer (szájon át szedhető formában) adására. A gyógyszert az esti órákban, naponta szükséges alkalmazni – az adagolásnál követni kell a kezelőorvos utasításait. 

        A hólyagizomzat bizonyosfajta működési zavaraiban eredményesen alkalmazható az úgynevezett antikolinerg gyógyszeres terápia. A kezelés sikeressége egyszerű uroflow vizsgálattal kontrollálható, a hatékonyság igazolásához kb. 2-3 hónapos terápia szükséges.

        Az enurézisben szenvedők pszichés gondozása nem elhanyagolható feladat. Egyrészt azért, mert a kórkép kialakulásában is szerepet játszhatnak pszichés tényezők, másrészt pedig a betegség nyomasztó terhe miatt is fokozottabb odafigyelésre, pszichés támogatásra lehet szükség.

        Az éjszakai ágybavizelés kezelése napjainkban ma már az esetek legnagyobb részében meglehetősen hatékonyan működik. Ennek következtében a 15 éves vagy afeletti korosztály tagjainál már csak alig 1-2 százalékot ér el az éjszakai ágybavizelések előfordulása. A makacs, kezelésekre nem vagy alig reagáló formák minél sikeresebb gyógyítása érdekében a mai napig intenzív kutatások folynak. 

        Dr. Lesznyák JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit,  csecsemő- és gyermekgyógyász

        Felhasznált irodalom

        - Dr. Kelen Kata és mtsai: Az enuresis nocturna, az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegség. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle, 2011;16 (4):149-152
        - Paul F. Austin: Advancements and update sin the field of enuresis. EMJ Urol. 2014;1(Suppl 1):2-8.
        - A.G. Kilicoglu, C. Mutlu, M.K. Bahali, H. Adaletli, H. Gunes, H. Metin Duman, H. Ipek Toz, O.S. Uneri: Impact of enuresis nocturna on healthrelated quality of life in children and their mothers. Journal of Pediatric Urology 2014 Dec;10 (6):1261-6.
        - Charlotte Van Herzeele, Karlien Dhondt, Sanne P. Roels, Ann Raes, Piet Hoebeke, Luitzen-Albert Groen, Johan Vande Walle: Desmopressin (melt) therapy in children with monosymptomatic nocturnal enuresis and nocturnal polyuria results in improved neuropsychological functioning and sleep. Pediatr Nephrol, 2016 Sep;31 (9):1477-84.

         

        Módosítva: 2019.06.12 18:33, Megjelenés: 2017.05.30 20:09
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Hasmenés ellen

        Hasmenés ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        A hasmenésnek számtalan oka lehet. Ne hagyja figyelmen kívül, van megoldás! (x)

        Gyermekkori ágybavizelés

        Gyermekkori ágybavizelés

        WEBBeteg

        A gyermek már elérte az 5 éves kort, de a szobatisztaságnak még a jeleit sem mutatja?

        Fitymaszűkület (phimosis) gyermeksebészeti vonatkozásai

        Mi is tulajdonképpen a fitymaszűkület? Mikor igényel kezelést? Milyen terápiás lehetőségek jöhetnek szóba? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, amit minden fiúgyermek szüleinek tudnia kell.

        Ne hagyjuk annyiban! A gyermekkori ágybavizelés hatásai

        Sok család életét keseríti meg a gyerek éjszakai bepisilése, orvosi szóval az enurézis nokturna (EN). Sokan szégyellik, igyekeznek titkolni, nem vagy nem időben kérnek segítséget. A titkolózás sokszor a családon belül is megvan, sőt maga a gyerek is szégyelli szülei előtt a dolgot. Pedig nem ritka problémáról van szó, mert a 4 és 15 év közötti gyerekek körülbelül 10 százalékát érinti.

        Gyermekkori ágybavizelés - Mit kell tudnunk róla?

        Az éjszakai ágybavizelés (enurézis nokturna) egy viszonylag gyakori, főként a gyermekkorra jellemző kórkép. Az éjszakai, alvás alatti órákban fellépő időszakos akaratlan vizeletürítésről van szó, melynek hátterében több kiváltó ok is lehet.

        Normális-e az orrfolyás fogzáskor?

        Sokan és gyakran úgy vélik, hogy a fogzás olyan tüneteket okozhat, mint az orrfolyás, láz, fájdalom, ingerlékenység és alvási problémák. Azonban a tudományos bizonyítékok ezen állítások mögött nem egyértelműek.

        A felnőttkori éjszakai ágybavizelés

        Az idegrendszer fejlődésének egyik mérföldköve a szobatisztává válás. Ez egészséges körülmények között legkésőbb 6 éves korra bekövetkezik, néha azonban később is megmarad. Ilyen esetekben a nappali órákban a betegek jól tudják kontrollálni a vizeletürítést, éjszaka viszont gyakran akaratuktól függetlenül bevizelnek.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA