Tízből egy ember eszik egészségesen

A rendszeres étkezésre a legtöbb magyar már odafigyel, ám arra, hogy valójában mit is eszik, és a tányérra kerülők egészségesek is legyenek, már csak a lakosság 10 százaléka. Az étellel szembeni elvárások egyik legfontosabbja pedig az, hogy hamar elkészüljön, az adalékanyagokkal kapcsolatos kifogásokat pedig legtöbbünk csak túlzásnak érzi.

A GfK Hungária 2009 után idén újra górcső alá vette a magyarországi étkezési szokásokat. A cég 1989 óta végez hasonló vizsgálatokat, s némiképp meglepő lehet, hogy bár a csapból is az egészséges életmódra való figyelmeztetések folynak, a rendszerváltás óta a mostani kutatáskor válaszolták azt a legkevesebben, hogy tudatosan odafigyelnek arra, hogy mi kerül a tányérra.

Tízből hatan például semmi kivetnivalót nem látnak a félkész ételekben, s az élelmiszeripari termékekbe kerülő kémiai anyagok miatti aggódást is túlzónak érzi a lakosság 57 százaléka. A kutatás szerint mindössze tízből egy válaszadó figyel oda arra, hogy olyan ételeket fogyasszon, melyek segítségére vannak testsúlya megtartásában, illetve az ideális testsúly elérésében. A megkérdezettek 28 néha figyel erre oda, 20 százalék ritkán, s 42 százalék soha nem figyel arra, hogy testsúlyára hogyan hat az elfogyasztott étel. Ezzel szemben a válaszok fényében a legfontosabb érvek sorrendben egy étel mellett: hamar elkészüljön, egészséges legyen, ízletes legyen.

De, hogy valami jót is mondjunk: a felnőttek 71 százaléka – azaz négyből mintegy hárman – úgy nyilatkozott, hogy rendszeresen étkezik; így 29 százalékra tehetők azok aránya, akik „inkább rendszertelenül esznek”. A fő étkezések közül legfontosabbnak továbbra is az ebédet tartja a többség, s 69 százalék minden nap meleget ebédel. A főzést tízből négyen tartják nyűgnek, míg tízből hatan szívesen készítik el saját menüjüket.

Ami egészséges, az drága?

– A leggyakoribb kifogás, amivel találkozunk, hogy ha az egészséges táplálkozásról van szó, az az, hogy ami egészséges, az drága. Sokan ugyanis az egészségest összekeverik a bioval, ami valóban 15-20 százalékkal drágább, mint a nem bio termékek, valójában pedig igazi bio csak elvétve létezik. Gondoljunk csak arra, hogy azt a földet is csak ugyanaz a savas eső áztatja, mint bármelyik másikat. Lehet a fogyasztásukra törekedni, mert rosszat nem teszünk vele, de nem érdemes csak erre alapozni az egészségünket – kezdte Barna Lajosné Éva, dietetikus.

– A kelkáposzta, édeskáposzta viszont nem drága, rákmegelőző hatása viszont bizonyított, tehát egészséges. A brokkoli és a karfiol szintúgy. A kapor filléres dolog, pedig tulajdonképpen gyógynövény – sorolta érveit a szakértő, aki szerint nem a gyorsaságra kellene törekedni már a vásárlásnál is, hanem arra, hogy jót vegyünk. – Válogatni kéne, és időt szánni már a bevásárlásra is. Nagyon fontos ez például az adalékanyagok szempontjából. Az összetevőket minden esetben el kell olvasni, s azok értelmezését már az iskolában is meg kellene tanítani. A legrosszabb adalékanyagok általában a „kényelmi termékekben” vannak, tehát a levesporokban és félkész hústermékekben – figyelmeztetett Barna Éva, aki szerint leginkább a nátrium-benzoát tartalmú élelmiszerektől tartózkodjunk.

Az adalékanyagokkal van baj

Az adalékanyagok (vagyis olyan anyagok, amelyek nem összetevőként, hanem tápértékkel nem rendelkező, a termékbe technológiai okokból kerülő anyagok) körül számos vita folyik, s azt, amiről valóban bebizonyosodik, hogy egészségkárosító hatású, általában be is tiltják. A nitrátokat és a nitriteket (E 249, E 250, E 251, E 252), a béta-karotint és származékait (E 160 e és f), a butil-hidroxi-anizolt (E 320) és a butil-hidroxi-toluolt (E 321), az aszpartámot (E 951) és a szaharint (E 954) a rák kialakulására gyakorolt esetleges hatásuk miatt vizsgálják. Az Egyesült Államokban a ciklamátot (E 952) 1969-ben betiltották, miután állatkísérletek után arra a következtetésre jutottak, hogy lehet köze a rák kialakulásához.

A foszfátok közé tartozó élelmiszer-adalékanyagokat (E 338, 339, 340, 341, 343, 450, 451 és 452) a figyelemzavarra és hiperaktivitásra gyakorolt hatásuk miatt vizsgálják, ám egyértelmű összefüggést nem találtak a betegség kialakulása és ezen anyagok között. Ugyanez a helyzet az alumíniumtartalmú élelmiszer-adalékanyagokkal (E 173, E 520, 521, 522, 523, 541) és az Alzheimer-kórral. A gyanúk szerint az alumíniumnak szerepe van az Alzheimer-kór kialakulásában, de azt nem tudni, hogy milyen mértékben.

A savak segítik a fogbetegségek, például az erózió és a fogszuvasodás kialakulását. Számos (magas cukortartalmú) üdítőital tartalmaz sok citromsavat (E 330), ilyen módon ez az anyag gyakran hozzájárul a fogbetegségek kialakulásához. A foszfátokkal (E 338, 339, 340, 341, 343, 450, 451 és 452) kapcsolatban pedig hosszú időn át fennállt a gyanú, hogy a csontok károsodását okozhatják, de egyértelműen ezt sem sikerült bizonyítani.

A glutaminsavat (E 620) és a glutamátokat (E 621, E 622, E 623, E 624, E 625) az idegrendszerre gyakorolt hatásuk miatt vizsgálták, ám itt sem találtak egyértelmű egészségkárosító hatást.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)