A fekete himlő

A fekete himlőt (nevezik egyszerűen csak himlőnek is) egy vírus okozza, a Poxvirus variolae. A történelemben számos esetben söpört végig, rengeteg ember halálát vagy maradandó károsodását okozva.

A poxviriade családba tartozó vírus embereket fertőz, közöttük terjed.

Kutatások alapján a vírus évezredek óta jelen van, van egy erőteljesebb (variola major) és egy kevésbé fertőzőképes (variola minor) változata is. Elvileg az immunizáció révén ma már nem veszélyezteti az emberiséget a fekete himlő okozta járvány. (Az más kérdés, és rengeteg „ha” szerepel benne, hogy mi történne, ha a felnövő nem immunizált gyerekek újra találkoznának vele, ha valamilyen módon újra előfordulna a fekete himlő okozta fertőzés). Mindenesetre járvány esetén fekete himlő elleni oltóanyag létezik, rendelkezésre áll.

Milyen tüneteket okoz a fekete himlő?

A fertőződést követően lappangási idő telik el az első tünetek megjelenéséig, ez 7-17 nap lehet. A kezdeti tünetek bármely vírusfertőzés tünetével egyezőek: láz, hidegrázás, hőemelkedés, rossz közérzet, émelygés, hányinger, hányás, fejfájás.

Pár nap elteltével jelennek meg a fájdalmas hólyagok, elsősorban a fej területén, majd testszerte máshol is. A hólyagok 8-10 nap múlva száradnak és esnek le, helyükön mély hegekkel gyógyultak sok esetben, a fej területén a szemet érintve akár szaruhártyafekély miatt vakságot, hajvesztést, de akár végtagok torzulását is okozta. Férfiaknál meddőséget, mindkét nemnél szívbetegséget hagyhatott maga után.

Hogyan terjedt a fertőzés?

A hólyagok is fertőzőek, illetve a betegség cseppfertőzéssel, valamint más kontaktus útján (használt tárgyak) is terjedt.

Mi lenne a teendő, ha a betegség újra felütné a fejét, ha valaki megfertőződne?

A fekete himlő magas (vírustörzstől függően 40-80%-os) halálozási arányú betegség volt.

A fekete himlőnek specifikus gyógymódja nincs, de néhány intézkedést feltétlenül szükséges lenne megtenni, amennyiben valaki megbetegedne, illetve a tünetek némiképp enyhíthetők. A beteget el kell különíteni, amíg a pörkök leválása után a hegek be nem gyógyulnak. A vele érintkezésbe került tárgyakat fertőtleníteni kell, illetve el kell zárni.

Ha valaki kontaktusba került a himlővírussal, vagy felmerül a megalapozott gyanú, hogy megfertőződött, azonnal meg kell kapnia a védőoltást. A megfertőződéstől számított 3 napon belül beadott oltás (de ha csak később ismerik fel, még akkor is ajánlott beadni!) – bár nem mindig képes megakadályozni a betegség kialakulását – jelentősen csökkentheti a tünetek súlyosságát, enyhítheti a betegség lefolyását.

Fontos az ágynyugalom, és a megfelelő folyadékbevitel. Javasolt gyakran fürdeni, tisztálkodni a bőr tisztán tartása érdekében. A viszkető bőrfelületekre rázókeverék használata javasolt. Szükség esetén adható lázcsillapító.

Ha a tüdő vagy a bőr bakteriális felülfertőződése lép fel, antibiotikumterápia indokolt.

A beteggel érintkezésbe került embereket is feltétlenül és azonnal be kellene oltani, ha pedig járvány törne ki, akkor a teljes lakosság kampányszerű oltására lenne szükség.

A védőoltás felfedezése

A fertőzést követően immunizálódás alakult ki. Edward Jenner angol orvos a 18. században rájött, hogy azok, akik átestek a tehénhimlőn (ez a fekete himlővel rokon vírus okozta, de enyhe megbetegedés), védettek lettek az emberi himlővel szemben, a védőoltás feldfedezése is az ő nevéhez fűződik.

A fekete himlő ellen két típusú oltóanyag is létezik.

Napjainkban

A fertőzést a védőoltások alkalmazásával sikerült felszámolni. Elvileg 1979 óta himlőmentesség igazolható világszerte.

Tovább Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szerzőink: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus és Bak Marianna, biológus szakfordító
Felhasznált irodalom: Smallpox (World Helath Organization (WHO)), Was sind Pocken? (Schweizerische Eidgenossenschaft, Bundesamft für Gesundheit)