Hároméves az új koronavírus - Felkészültebb ma a világ a pandémiákra?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2023.01.13.

Az új koronavírus immár 3 éve terjed, a szakértők pedig most azt mérlegelik, vajon honnan jöhet a következő pandémia, és azt mennyire fogadjuk majd felkészülten.

A közegészségügyi szakértők évek óta figyelmeztetnek annak lehetőségére, hogy egy olyan új betegség támadhat, amely a világon végigsöpörve több millió áldozatot követelhet. Az összes kontinensen hoztak intézkedéseket, még a 3 éve indult pandémiát megelőző járványok tapasztalataira építve, a korábban még sosem látott – és nagy veszélyt jelentő – vírus korai jeleinek észlelésére. Így történhetett meg az, hogy 2019. december 31-én Kína arról értesítette az Egészségügyi Világszervezetet, hogy Közép-Kína legnépesebb városában, Vuhanban, új kórokozó terjed. A következő napon e 12 milliós népességű városban lezártak egy élő állatokat árusító piacot, azt gyanítva, hogy innen kezdett terjedni a vírus, amit utóbb SARS-CoV-2 néven ismert meg a világ.

Honnan leselkedhetnek ránk újabb veszélyek?

Ma, a jelzett események után 3 évvel, továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy halálos kórokozó terjed el a világban. A szakértők aggódva gondolnak rá, hogy állatról bármikor ’átugorhat’ emberre egy vírus. Lawrence Gostin közegészségügyi jogot oktató professzor szerint a legvalószínűbb forrás, ahonnan érkezni fog a következő pandémia, a természet lehet. A madár- vagy a sertésinfluenza vírusa természetes körülmények között mutálódhat és kialakulhat az emberre nézve halálos megbetegedést okozó törzse.

Ezenfelül azonban számot kell vetnünk a kutatási balesetek lehetőségével is, sőt azt sem lehet kizárni, hogy megtörténik az elképzelhetetlen, hogy valaki szándékosan bocsát szabadon az emberiségre egy rendkívül fertőző kórokozót.

Tudósok most mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy a tudománynak, a politikai döntéshozóknak, a társadalomnak egyaránt fel kell készülnie a következő pandémiára.

Voltak már és lehetnek még a COVID-nál is veszélyesebb járványok

Bár 6,6 milliónál több embert ölt meg a világon a COVID-19, előfordultak korábban ennél is halálosabb pandémiák. Az 1918-as influenzajárvány áldozatainak száma globálisan mintegy 50 millióra becsülhető, és a pestis (a fekete halál) a 14. században mindössze 4 év alatt a teljes akkori európai lakosság 30-60%-át pusztította el.

A SARS-CoV-2 az egészségünket súlyosan romboló koronavírusok sorában a harmadik. A SARS volt az első, ezt követte a MERS (közel-keleti légúti koronavírus) – mindkettő jóval pusztítóbb volt, mint a harmadik. Viszont ha megjelenne egy újabb koronavírustörzs, amely a SARS-CoV-2 terjedési képességével (ragályossági, fertőzési potenciáljával) rendelkezik, és ehhez a MERS által előidézett 30%-os halálozási arány társulna, ez a támadás megroppantaná a gazdaságot, az ellátási láncokat és nem utolsósorban az egészségügyi ellátórendszert. És belegondolni is borzalmas, micsoda pusztítást vinne végbe az emberéletekben.

A járványok közvetett hatásai is súlyos problémát jelentenek

Az említettek ráadásul csak a közvetlen következmények. A COVID-19 esetében akár éveken át előfordulhatnak közvetett hatások is: akik például kimaradtak a rutin orvosi ellátásból, gyakrabban kapnak előrehaladott, ezért halálosabb rákra vonatkozó diagnózist. Azok a gyerekek pedig, ahol el- vagy kimaradt a rutin védőoltások sora, megelőzhető kórok miatt betegszenek meg – sorolta egyebek között a közvetett következményeket taglalva Lawrence Gostin, utalva arra, hogy erre tekintettel az ilyen veszélyek, fenyegetések elleni védekezésre jobban fel kell készülni. A forrásokat nemcsak a krízis bekövetkezte után, hanem folyamatosan kell rendelkezésre bocsátani. Ami az USA-t illeti, a járvány fogadására, a következő krízis megakadályozására, megelőzésére – vagy legalább is a jobb felkészülésre – napjainkban az egészségügyi ellátásra fordított összegnek csak töredékét költik járványügyre/közegészségügyre.

Valós veszély az ember által előidézett fenyegetés

Az egész világot megbetegítő halálos kórokozó készítésének ötlete a tudományos fantáziavilágba kívánkozó ötletnek hangzik, de ez ma már nem csak a képzelet játéka. Kevin Esvelt, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) biológusa egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy környezetében, az ő laboratóriumában dolgozók mindegyike elméletileg képes rá, hogy az interneten ezer dollár alatt megrendelhető DNS-ből összerakjon, megszerkesszen egy veszélyes vírust. Amint a pandémiát okozni képes vírusokat azonosították, onnantól kezdve, tudományos képzettségüknél fogva ezrek és ezrek képesek a világon arra, hogy azokat a postai úton megrendelhető szintetikus DNS-ből előállítsák. Ennek veszélyét a következő példával érzékeltette: „Képzeljük el azt a világot, ahol postán meg lehet rendelni az olyan minőségű plutóniumot, hogy az alkalmas tömegpusztító fegyver előállítására. És ezrével vannak olyan mérnökök, akik képzettségüknél, jártasságuknál fogva képesek úgy összerakni dolgokat, hogy azokból tömegpusztító bomba lesz.”

A biológiai fegyverekről szóló világegyezményt (Global Biological Weapons Convention) 1975 márciusában kötötték, célja annak megakadályozása, hogy a különféle országok valaha is biológiai fegyverek fejlesztésébe, gyártásába fogjanak. Az egyezményt, elviekben, azóta be is tartják, bár néhány aláíró államról egyes szakértők azt feltételezik, hogy vannak titkos programjaik.

A COVID-19 ellen alkalmazott mRNS-vakcinák iránt korábban nagyon érdeklődött az amerikai hadügyminisztérium is, arra számítva, hogy segítségével gyors, hatékony módszerhez jutnak az idegen államoktól érkező biológiai fenyegetés, a mesterségesen gyártott kórokozók elleni fellépésben.

A vakcinák, amelyek 2022 nyarán hatékonynak bizonyultak a majomhimlő ellen, eredetileg arra készültek, hogy akkor vessék be őket, ha a majomhimlő halálosabb unokatestvérét, a himlőt próbálná meg valaki a világra szabadítani. Ez remélhetőleg csupán elméleti fenyegetés, s talán kevéssé valószínű, hogy halálos vírus szabadon engedésével próbálkozna bármelyik állam, hiszen nem bízhatna abban, hogy képes saját lakosságát megvédeni ilyen helyzetben.

Szabályozni kell a kutatást?

Kérdés, a tudományos munkára, a lehetséges kórokozók szintetizálásán dolgozó kutatókra vonatkozóan milyen jellegű, mekkora léptékű szabályozásra van szükség. Egyesek támogatnák ennek szigorítását, ugyanis félő, hogy egyes negatív szereplők visszaélnének a többlettudással.

A biobiztonsági laborok állapota sem eléggé megnyugtató. Nem véletlen, hogy a COVID-19 pandémia kezdete óta tucatnyinál több ország jelentette be úgynevezett 4-es szintű laborok építéséről szóló terveit, amelyek a legmagasabb biztonsági kategóriát jelentik. Ezeket a legveszélyesebb kórokozók vizsgálatára tervezték, ám esetükben ma is hiányzik a szigorú nemzetközi felügyelet, a transzparens működés. Egyes cégek szűrik ugyan a megrendeléseket annak biztosítására, hogy nem adnak el nem szakmabeli tudóstársnak (azaz külső, ártó szándékú negatív szereplőnek) veszélyes DNS-szekvenciákat, de ezt önszántukból teszik, erre nem egy kijátszhatatlan ellenőrző mechanizmus kötelezi őket.

Hogyan lehet felkészülni a következő világjárványra?

Nem lehet egyetlen akcióval nullára csökkenteni a pandémia kockázatát, mondják a szakértők. A cselekvésre, a többszörös védelem kialakítására több opció is létezik. Elsősorban is, sokkal biztonságosabb hellyé lehetne tenni világunkat azon feltételek megteremtésével, hogy több ponton beavatkozva, meg lehessen akadályozni a folyamatot, ha egy ártó szándékú személy, cég, hatalom biológiai fegyvert akarna gyártani, mondja az MIT biológusa. Kevin Esvelt ezzel arra is utal, milyen fontos a kiemelkedően gyors reagálás. A járványügynek szinte azonnali válasz adásával kell lépnie egy fellépő kórokozó esetén. A biológus hiányolja a jobb védőfelszereléseket is, főként az egészségügyben dolgozóknál. Szükség van csíraölő, fertőtlenítő lámpákra, amelyek a patogéneket megölik, de az adott zárt térben dolgozó embereket nem veszélyeztetik. Úgy véli, folyamatosan ellenőrizni kell azt, hogy a szennyvizekben, a repülőtereken, nem jelentek-e meg új kórokozók.

A felkészültség nemcsak a tudományos áttörésekre vonatkozik, hanem arra is, hogy szánjanak több pénzt a védekezés emberi tényezőjére is, azaz fektessenek többet azon szereplők működési körülményeinek javításába, akik a közegészségügy, az állategészség területén dolgoznak, legyenek epidemiológusok, állatorvosok, járványügyi, vagy egészségügyi ellátóhelyeken dolgozó szakemberek: ápolók, nővérek, iskolai, közösségi gondozók. 2022 őszén az amerikai kormányzat kezdeményezést indított.

Az Egyesült Államok 2022 őszén összeállított nemzeti biovédelmi stratégiája és akcióterve az alábbi célokat jelöli ki:

  • A tesztelés terén feladat: az új patogént 12 órán belül tesztelni kell. Visszatérő infekció esetén 1 héten belül, a patogénspecifikus tesztet pedig 30 napon belül kell elvégezni.
  • A vakcinálásra vonatkozóan: 100 napon belül ki kell fejleszteni az új oltóanyagot. A teljes lakosság számára elegendő mennyiség előállítására 130 napot ad a tervezet. Majd a világon élő nagy kockázatú egyének számára 200 napon belül biztosítani kell az új vakcinát.
  • Ami pedig a kezeléseket illeti: 90 napon belül meg kell oldani, hogy a már rendelkezésre álló gyógyszereket átállítsák az új alkalmazásra. Az iránymutatás 180 napban jelöli meg az új készítmények kifejlesztésének türelmi idejét.

Nem feltétlenül elkerülhetetlen egy pusztító erejű következő pandémia – mondja több kutató. „Bár a patogének különféle formái nagyon jól tudnak alkalmazkodni és alakot váltani, a modern tudomány viszont abban jó, hogy megfelelő hozzáállás esetén képes ezzel számolni. Ha résen maradva elég okosak vagyunk, és nagy összegeket fektetünk a felkészülésbe, jelentősen csökkenthetjük a következő pandémia okozta kockázatokat” – tompítja ezzel az összegzésével az aggodalmakat a közegészségügyi jogot oktató Lawrence Gostin.

Tovább Háromszoros téli járvány - Hogyan kezeljük ezt a rendkívüli szezont?

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: As COVID turns 3, experts worry where the next pandemic will come from – and if we'll be ready (USA Today News)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Itt a tavaszi allergiaszezon Itt a tavaszi allergiaszezon

Fékezzük meg a tüneteket! Mivel enyhíthetjük a panaszokat?

Hüvelyi mikrobiom Hüvelyi mikrobiom

Milyen hatással lehet az antibiotikum a hüvely állapotára? Mi az a mikrobiom?

Nem mutat változást a szennyvíz koronavírus koncentrációja

A szennyvíz SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országos átlagban továbbra sem mutat számottevő változást.

Koronavírus - 825 az új fertőzöttek száma, a múlt héten elhunyt 30 beteg

A koronavírus ellen beoltottak száma 6 421 643, közülük 6 208 513-an a második, 3 904 693-an a harmadik, 423 023-an pedig már a negyedik oltásukat is...

A SARS-CoV-2 egyik újabb variánsa: a „Kraken”

Jelenleg a koronavírus (SARS-CoV-2) újabb, az XBB elnevezésű leszármazási vonalának egyik mostanában kifejlődött ága: az XBB.1.5 jelű alváltozata...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.