SARS-CoV-2 és az időjárás

szerző: Füzesi Zsuzsa, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus megjelent: 2020.04.17.

Egy vizsgálat szerint a SARS-CoV-2 vírus legyőzi az évszakokat, és tovább él a melegebb hónapokban is.

Az amerikai tudományos akadémia, a ’National Academy of Science, Engineering and Medicine’ (NAS) egy friss jelentése szerint, bár a rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak, azt jelzik, hogy a SARS-CoV-2 vírus tovább terjedhet a melegebb tavaszi és nyári hónapokban is.

A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy az új koronavírus magasabb hőmérséklet és nagyobb páratartalom esetén kevésbé hatékonyan képes terjedni, azonban a vizsgálatok nem meggyőzőek, mivel a járvány még csak viszonylag rövid ideje áll fenn, és az adatok minősége sem megfelelő, valamint sok a zavaró tényező, mindez pedig megnehezíti a járvány tényleges előrehaladásának meghatározását, írta Dr. David A. Relman, a NAS újonnan kialakuló fertőző betegségekkel és a 21. század egészségügyi veszélyeivel foglalkozó állandó bizottságának tagja április 7-én gyors szakértői konzultációs levelében a Fehér Ház Tudomány és Technológiai Hivatalának.

Számos tényező befolyásolhatja, hogy a SARS-CoV-2 vírus ugyanazt a szezonális mintázatot követi-e, mint más szezonális koronavírusok vagy az influenza, amelyek terjedése alábbhagy a melegebb hónapokban - írja Relman, a kaliforniai Stanford Egyetem mikrobiológus és immunológus professzora.

Hangsúlyozta azonban, hogy a két másik, súlyos megbetegedést okozó koronavírustörzs – a SARS-CoV és a MERS-CoV – „nem mutatott semmilyen szezonalitásra utaló viselkedést a megjelenésüket követően”.

Relman egy példát is említ a jelenlegi járvánnyal kapcsolatban: „Figyelembe véve, hogy a vírus gyorsan terjed azokban az országokban, ahol jelenleg „nyári”, meleg éghajlati viszonyok dominálnak, úgymint Ausztráliában és Iránban, nem lehet azt feltételezni, hogy máshol a páratartalom és a hőmérséklet növekedése az esetek számának csökkenését vonná maga után... Ahogy a járvány időben előrehalad, további vizsgálatok jobban rávilágíthatnak az időjárásnak a vírus terjedésére gyakorolt hatására” - írja.

Még ha a SARS-CoV-2 kevésbé fertőzőnek is bizonyul a melegebb hónapokban, a magasabb hőmérsékletű és páratartalmú környezetben, „figyelembe véve a lakosság vírussal szembeni globális immunitásának hiányát, a terjedés hatékonyságának ezen csökkenése nem vezethet a betegség terjedésének szignifikáns csökkenéséhez komoly közegészségügyi beavatkozások egyidejű elfogadása nélkül” - írja Relman.

Ellentmondásos adatok

Relman több olyan tanulmányra hivatkozik, amelyek arra utalnak, hogy egyrészről a SARS-CoV-2 visszaszorult növekvő páratartalom és hőmérséklet mellett, azonban ezzel szemben a virulencia a melegebb és párásabb időjárási körülmények között megnövekedett.

Egy, a közelmúltban Kínában készült, az SSRN (’Social Science Research Network’) repozitóriumában és nemzetközi folyóiratok gyűjtőoldalán közzétett tanulmány megállapította, hogy míg a megnövekedett hőmérséklet és páratartalom csökkentette a fertőzőképességet, „az átlagos R0 (a vírus alap reprodukciós rátája) a maximális hőmérséklet és páratartalom esetén még mindig közel volt a 2-es értékhez, ami arra utal, hogy a vírus továbbra is exponenciálisan terjedhet magasabb hőmérsékleti és páratartalom értékek esetén is” - mondta Relman.

Számos más vizsgálat megállapította, hogy nagyobb a növekedési ütem a mérsékelt éghajlatú területeken. Egy még bírálat előtti, a MedRxiv felületén található kutatási jelentés 116 ország 310 földrajzi régióját vizsgálta és fordított arányosságot állapított meg a hőmérséklet és páratartalom, valamint a COVID-19 megbetegedések előfordulása között.

Az ezidáig elérhető összes tanulmány esetén jelentős korlátozó tényezők állnak fenn, beleértve az időbeli és elhelyezkedésbeli korlátokat, a földrajzi tényezőket, a közegészségügyi és egészségügyi ellátórendszerekhez való hozzáférést és azok minőségét - az emberi viselkedéssel és a tesztelés elérhetőségével összefüggő zavaró tényezőket - közölte Relman.

Ugyanakkor azt mondta, hogy „érdemes megjegyezni, hogy a pandémiát (kontinensekre kiterjedt járványt) okozó influenzatörzsek nem mutatták az endémiát okozó törzsekre jellemző jellegzetes szezonális mintázatot”, és függetlenül attól, hogy melegebb vagy hidegebb hónapban kezdődtek, „mindnek volt egy második hullámbeli csúcsa körülbelül hat hónappal azt követően, hogy a vírus megjelent az emberi populációban.”

Olvasson tovább! COVID-19 - Ajánlások és tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól

Friss a témában A nyári hőség mégsem állította meg a koronavírus terjedését

WEBBeteg logóWEBBeteg
Forrás: Füzesi Zsuzsa, fordító; SARS-CoV-2 May Confound Seasons, Persist in Warmer Months, Report Shows (Medscape)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Intim fertőzés? Intim fertőzés?

Fontos az élettani pH-érték helyreállításáról is gondoskodnunk. (x)

Vaspótlás hatásosan Vaspótlás hatásosan

A vas létfontosságú nyomelem, amit a szervezetünk nem tud előállítani. (x)

Koronavírus - 4704 az új fertőzött és elhunyt 50 beteg

A beoltottak száma 6 420 354 fő, közülük 6 206 710 fő a második, 3 902 535 fő a harmadik, 399 299 fő már a negyedik oltását is felvette.

Emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja

A szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag koncentrációja országos átlagot tekintve enyhe emelkedést mutat.

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

Amiről keveset beszélünk: A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.