Hol lehet a legnagyobb a koronavírussal való megfertőződés kockázata?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2022.01.31.

Hol a legnagyobb a megfertőződés kockázata, milyen helyeket kerüljünk el? Mi az esélye a COVID-19 "begyűjtésének", ha pár órát moziban töltünk, maszk nélkül látogatunk el az edzőterembe, esetleg kora reggel a közeli parkba kocogni? Mérlegelés, latolgatás - kockázatok százalékos megjelölésével...

Bizonyos helyszínek, tevékenységek, programok változó mértékben járnak a koronavírussal való megfertőződés kockázatával – ezt régóta tudjuk. Egy új tanulmány viszont több új elemre is fényt derített, majd világos rizikóbecslést kínál több ponton. A dolgozat szerzői a járványhullám egyes kitöréseinek, a szuperterjesztő eseményeknek a vizsgálatakor a háttérben álló tényezőket is elemezték. Azokat a feltételeket vizsgálták, amelyek hátráltatják, illetve segítik a vírus terjedését, szóródását. Ezt követően megtervezték azt a matematikai modellt, amely sokféle tényezőt figyelembe véve képes százalékosan is megjelölni a koronavírussal való megfertőződés, illetve fertőzés kockázatát.

Igaz, a százalékos érték alapján se lehet tökéletes becslést adni, mégis, segítségével könnyebb választ találni több összetett kérdésre: például arra, hogy milyen szituációban fenyeget leginkább a koronavírussal való megfertőződés veszélye? Vagy éppen mikor a legkevésbé? És mennyire tekinthető valószínűnek a valószínűnek mondott kockázat?

Ha olyan zsúfolásig teli moziteremben ülünk, ahol rossz a szellőzés, azaz nem biztosított a kellő légcsere, és a közönség nagyobb része nem visel maszkot, de végig csöndben van (vagyis a szervezetükben esetlegesen jelen lévő vírusok csak az orrukon át tudnak a kilélegzett levegővel a légtérbe kerülni, és nem a szájukon és orrukon együtt), a vizsgálat adatai szerint 14%-os a fertőződés valószínűsége. De, ha ugyanabban a szellőzetlen teremben a maszkot nem viselő nézők beszélgetnek, s így a bennük (egyesekben) potenciálisan meglévő vírusrészecskék az orrukon és a szájukon át is a légtérbe jutnak, az infekciós kockázat már 54%-ra ugrik fel. Ha a nézők sokasága visel maszkot, és mindenki csendben ül, a kockázat sokkal alacsonyabb (5,3%), ám ha beszélgetnek, már megint magasra szökik az érték: 24%.

(Hazánkban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint kötelező a maszkviselés a mozikban!)

Mint látjuk, a beszéd nagyon fontos tényező a vírus terjedésében, ezért ilyen alkalmakkor – bárhol is tartózkodunk közben – különösen fontos a maszkviselés.

Tudjuk, hogy a koronavírus elsődlegesen a levegőben lebegve a fertőzött egyének orrából vagy szájából származó apró cseppeken keresztül terjed, így a maszkok, a szellőzés és a teremben vagy az épületben lévő emberek száma, az adott térben eltöltött időtartam mind a végeredményt nagyban befolyásoló faktor az egyenletben.

Sok minden lehet kritikus elem az egyén környezetében és tevékenységében. A veszélyességi sorban igen nagy kockázattal elöl áll a kemény testedzés, ezt követi a kiabálás, éneklés, majd jön a normális beszéd, s értelemszerűen a legkevésbé aggodalomra okot adó kategória a "csendes" jelenlét (olyan helyzet, amelyben zárt ajkakkal, lehetőleg maszkban van jelen a résztvevő). Egyáltalán nem meglepő a kutatók azon véleménye, hogy a koronavírus elkerülésének legjobb módja, ha szabad téren, maszkot viselve, – ha nem is feltétlenül csak magában, de – semmiképpen nem nagy társaságban van az ember. Ennek ellentéte az, ha erős testmozgást végez egy rosszul vagy nem szellőztetett teremben, ha maszkot nem viselőkkel zsúfolásig tömött térben tartózkodik együtt – mert ezek csaknem biztos, 99%-nyi kockázatú módjai a koronavírus-fertőzés elkapásának.

A két véglet között van olyan megfigyelés, ami meglepő lehet. Ha valaki egy jól szellőző tornateremben edz, még ha csak rövid ideig is, ahol senki nem visel maszkot, 17%-os lehet a megfertőződési kockázata. Ha ugyanitt nem biztosított a megfelelő ventilláció, ez a rizikó már 67%-ra kúszik fel. – Sok szituációban, csak egyetlen tényező megváltoztatásával, a két határérték között elmozdulás történik, és a helyzet a relatív biztonságosról valószínűleg fertőzővé válik.

Az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention (CDC)) szakértőinek meglátása szerint a maszkviselés mellett az oltások felvétele, a legalább 2 méteres távolság tartása, a jobb hatékonyságú szellőzés (ideértve a nyitott ablakokat vagy gyakori ablaknyitást, s közben a mennyezetre szerelt légkeverő lapátok működtetését, valamint a hordozható légtisztítókat) a vírus szóródásának fékezésével segíthetnek csökkenteni a koronavírus terjedését. „A jó szellőzés nyomán, a megfelelő légcsere segítségével a vírusrészecskék koncentrációja alacsonyabb lesz a levegőben, illetve gyorsabban ürülhetnek a légtérből, mint a rossz minőségű ventilláció esetén” – fogalmaznak a CDC szakértői.

A kutatók megfigyelése szerint azonban a legtöbb zárt terű (nem elhúzható tetőzetű) közösségi tér, helyiség, üzlet, iskola, színház, egyházi, egyéb társasági összejövetelek céljaira szolgáló terem, sőt az épületek zöme, ahol a mindennapokban hosszú időt töltünk el, nincsenek jól tervezve és felszerelve ahhoz, hogy pandémiás körülmények között megfelelően működjenek. Sürgős javulásra van szükség a megfelelő levegőminőség elérésében, gondoskodni kell arról, hogy biztonságosan jó összetételű legyen a belélegzett levegő életünk mindenféle színterén, üzeni a CDC állásfoglalása. „A COVID-19-kitörésekről gyűjtött adatok következetesen azt mutatják, hogy az épületek zömében világszerte rossz a légcsere, annak ellenére, hogy az épületekkel kapcsolatosan sokfelé létezik a nemzeti minőségi standardot megfogalmazó követelményrendszer” – írták le az említett tanulmány szerzői.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logóWEBBeteg
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Where are you most likely to catch COVID? New study highlights high risk locations (Yahoo News)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A női húgyhólyag mikrobiomja A női húgyhólyag mikrobiomja

Mi történik, amikor felborul az egyensúlya?

Megfázás? Megfázás?

Így juthat túl jóval hamarabb a panaszokon.

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

Amiről keveset beszélünk: A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

ARDS (akut respirációs distressz szindróma)

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.