A Nipah-vírus virológusok szerint újabb pandémiát indíthat el, akár magasabb halálozással

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Az indiai Kerala tartományban nemrégiben egy 12 éves fiú vesztette életét Nipah-vírus okozta fertőzésben, amiről eddig sokan még csak nem is hallottak. A denevérekben élő, tudományos nevén Nipah henipavirus képes más állatok mellett az embert is megfertőzni.

Dél-, Délkelet-Ázsiában több járványos kitörést idézett már elő, írja a Wikipédia. A vírusban megvan az a potenciál, hogy sok halálos áldozattal járó, újabb globális járvány elindítója legyen.

A Nipah-fertőzöttek mintegy 70%-a meghal, mondja az infektológus Stephen Luby (Stanford University). Amikor ez a vírus először bukkant fel Malajziában (1999-ben), az infekciótól érintett mintegy 300 emberből akkor száznál több meghalt. 2018-ban, a keralai 19 fertőzött közül 17 halt meg. Maga a túlélés is maradandó kínokkal jár a hosszan tartó következmények, például „makacs, visszatérő rángógörcsök, a személyiségben mutatkozó változások” miatt – derül ki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention) adataiból. Az említettek és egyéb okok miatt is, az Egészségügyi Világszervezet az aggodalomra okot adó vírusok (virus of concern = VoC) kategóriájába sorolta, és szakértők sürgetik a vírusra vonatkozó szigorú megfigyelést és a további kutatásokat.

Állatról emberre terjed

A koronavírusokhoz hasonlóan a Nipah-vírus is a zoonózist okozó vírusok közé tartozik, azaz állatról emberre terjed. A megfertőződés általában akkor történik, amikor valaki vírussal szennyezett ételt fogyaszt, vagy közvetlenül érintkezik fertőzött állattal. A gyümölcsevő denevérek a Nipah-vírus természetes hordozói. Miután a vírus bejutott az első humán gazdaszervezetbe, megindul az emberek közötti átvitel.

Bár egyelőre nem kellően bizonyított, de a tudósok úgy vélik, hogy a legfrissebb kitörést vírussal szennyezett étel okozhatta. „Kézenfekvőnek látszik az elmélet, hogy a keralai fertőzöttek denevér nyála vagy ürüléke által szennyezett ételt, gyümölcsöt fogyasztottak” – véli egy állami egyetemen közösségi orvoslástannal foglalkozó professzor, dr. Thekkumkara Surendran Anish (Government Medical College).

A Nipah-vírus nehezen terjed, mondja, ami jó hír, bár halálos vírussal állunk szemben – teszi hozzá –, furcsa így fogalmazni. „Lehetnek alkalmi szuperterjesztők, akik sok embert megfertőznek, de 1 alatt marad az átlagos átviteli arány (azaz nem minden fertőzött adja tovább az infekciót, a vírust)” – fogalmaz dr. Stephen Luby. Ám azt is hozzáteszi, hogy ez talán csak időleges. Napjainkban, amikor egy nagyon fertőzőképes légúti vírus, a SARS-CoV-2 koronavírus veszélyes variánsa okoz gondot az emberiségnek, még a Nipah-vírus is aggodalomra adhat okot. „Minden alkalommal, amikor valaki megfertőződik, a vírus olyan közegben van, amiben módja nyílik az emberek megfertőzéséhez való sikeresebb adaptációra. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy létrejöhet egy új törzs, amely hatékonyabban jut át egyik gazdaszervezetből a másikba, pusztító kitörést idézve elő.” – Mára pedig sajnos megtanulhattuk, hogy a vírusok mutálódnak. És amikor mutálódnak, újabb gondokat jelentenek.

Létezik-e a Nipah-vírus ellen vakcina vagy kezelés?

A Nipah vírussal szemben egyik sem áll még rendelkezésre, bár némi remény csillant már fel a horizonton, a fáradhatatlanul dolgozó tudósoknak, orvosoknak köszönhetően. A potenciális vakcinajelölt mellett egy M 102.4 jelzetű szert is vizsgálnak a kutatók. Az egyik tanulmány kivitelezői úgy találták, hogy a klinikai vizsgálatok fázis 1 szakaszában a gyógyszer semlegesíteni tudta a Nipah-vírust. Fontos, hogy a neutralizálás még azelőtt megtörténjen, mielőtt a vírus kárt tesz a szervezetben, minthogy ez a vírus súlyos tüneteket okoz.

A kezdeti tünetek közé tartozik a láz, fejfájás, ami 3 napig, sőt, akár 2 hétig is eltarthat. Azt követően a fertőzött számíthat rá, hogy fáj a torka, köhög, légzőszervi panaszai lesznek. Majd nem sokkal ezt követően (túlságosan is hamar) a tünetek súlyossá válnak. Megduzzadnak az agyszövet sejtjei, álmosság, zavartság, majd esetleg kóma lép fel, s végül bekövetkezik a halál.

A CDC szerint a remdesivir (amit a COVID-19 esetében is alkalmaznak) bizonyos fokú eredménnyel járt a főemlős állatoknál, amikor megfertőződésük után megelőzésképpen (profilaktikusan) adtak nekik.

Ha a Nipah elterjedne a világon...

E pillanatban úgy néz ki, hogy Keralában képesek kontroll alatt tartani a vírust. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, egy pillanatra se szabad félrenézni, engedni az ellenőrzés szorításán. „Mindaddig, amíg tudásunkban sok az ismeretlen, nem zárhatjuk ki egy epidémia lehetőségét” – mondja dr. Anish.

A kulcs a megelőzés

A CDC mindenkit arra biztat, hogy „aki olyan térségben él, ahol előfordult már Nipah-kitörés, éljen a standard infekciókontroll (IC) eszközeivel: tartsa be az alapvető kézhigiéniát, kerülje a beteg denevéreket, az élőhelyüket, ne fogyasszon nyers (nem megfőzött) datolyapálma-szirupot, se bármilyen gyümölcsöt, amit megfertőzhettek a denevérek, és semmiképpen ne érintkezzen Nipah-vírussal fertőzött egyénből származó testnedvvel, vérrel.” Ehhez hasonlóan a WHO is mindenkit arra szólít fel, hogy az említett kockázatot jelentő gyümölcsöket csak igen alapos megmosás, majd meghámozás után fogyassza, hogy csökkentse a(z akár nemzetközi) terjesztés esélyét. Minden gyümölcsöt ki kell dobni, ha denevérharapás nyoma fedezhető fel rajta, szólítanak fel a hatóságok.

Napjainkig a Nipah-fertőzés Malajziában (az 1999-es kitörés alatt), majd Bangladesben és Indiában fordult elő. Mivel a nemzetközi utazások, kereskedelem nyomán egyre kisebb lett a világunk, és minthogy a klímaváltozás új élőhelyekre űzi a denevéreket is, ez az említett helyzet bármikor megváltozhat. „Ma már Kambodzsában és Thaiföldön is látni gyümölcsevő denevéreket – piacokon, templomok, iskolák környékén, a turisták által látogatott helyszíneken, így pl. Angkor Wat-ban nagy telepekben élnek” – magyarázza a kambodzsai Veasna Duong, a Phnom Penh-i Pasteur Intézet virológiai kutatólaborjának vezetője. „Egy átlagos évben Angkor Wat-ba 2,6 millió látogató érkezik, ez a helyzet tehát évi 2,6 millió alkalmat jelent a Nipah-vírus számára, hogy denevérről emberre jusson át – csak ezen az egyetlen egy helyszínen. ”Ezt figyelembe véve nem nehéz elképzelni, hogy ennyire sok lehetőségből akár egyetlenegy vírus is feljutva egy nemzetközi repülőjáratra, innen tovább terjedve akár egy másik globális pandémiát okozhat. Egy olyat, ami sokkal halálosabb és sokkal nehezebben kezelhető lehet, mint a jelenlegi, koronavírus okozta világjárvány...

Ez is érdekelheti Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

WEBBeteg logóWEBBeteg.hu
Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Experts Say Nipah Virus Has Potential To Be Another Pandemic — With A Higher Death Toll (Yahoo News)
Lektorálta: Bak Marianna, biológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fogínygyulladás Fogínygyulladás

Kezeletlenül súlyos panaszokat is okozhat. Nem szabad elbagatellizálni!

Az R.1, az új SARS-CoV-2-variáns...

Az új koronavírus R.1 variánsát először Japánban azonosították. Bár csaknem teljesen általános a delta-variáns dominanciája az Egyesült...

Oltások által felszámolt fertőző...

Az oltások története nem az első oltással kezdődött - Edward Jenner tehénhimlő-pustulákból származó anyagot használt fel a himlő elleni védelem...

A járványos gyermekbénulás...

Heveny, vírusos, járványos megbetegedés, amely átmeneti vagy végleges izombénulásokat okoz. Európán jelentős poliomyelitis-járványok utoljára az...

Diftéria (torokgyík)

Az oltás bevezetése előtt a rettegett, nagy halálozással járó gyermekbetegségek közé tartozott. Hazánkban évek óta nem fordult elő megbetegedés...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.