Melyik vakcina a „legjobb”? Ezt tudjuk most

Szerző: WEBBeteg.hu - Sztankó Péter főszerkesztő, konzulens: Dr. Szabó Zsuzsanna

Ahogy egyre fogy a még nem oltottak száma Magyarországon, ugyanakkor egyre több vakcina érkezik az országba, sokak számára teszi fel a kérdést háziorvosa, hogy melyik oltóanyagot szeretné kapni. Mégis, mi alapján döntsük el a kérdést?

A lényeg: a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni, csupán némi magyarázattal lehet szolgálni arra, hogy miért nem. A pontos válasz hiánya nem elsősorban az ismeretek hiányából ered – bár számos kérdést még jelenleg vizsgálnak a kutatók –, hanem a szempontok sokféleségéből.

Egy sziget kerületének a megállapítása egyszerű feladatnak tűnik, de ha jobban belegondolunk, nem lehet pontosan válaszolni erre az egyszerű kérdésre. A szigethez tartozó felségvizekre vagyunk kíváncsiak? A fürdőzők számára kijelölt részt akarjuk bójákkal körülkeríteni? A homokos part hosszát akarjuk tudni? Apály vagy dagály idején? Esetleg a sziget szélén vezető autóutat akarjuk lemérni? Más és más számok jönnek ki, mindegyik pontos, de egyik sem jellemzőbb a sziget kerületére, mint a másik.

Hasonlóan nem lehet jellemezni a vakcinákat egy-egy mutatóval. A leginkább közismert hatásossági mutatók egy bizonyos reprezentatív, de kis elemszámú populáció esetében mutatják meg, hogy a (bármilyen) tüneteket mutató megbetegedésekkel szemben mennyire hatásos a vakcina. Például a 95 százalékos hatásosság nem azt jelenti, hogy száz beoltott személyből öt kapja el a koronavírus-fertőzést, hanem azt, hogy a vakcina átlagosan 95 százalékkal csökkentette a tüneteket produkáló megbetegedés valószínűségét a vizsgálat során elemzett populációban.

Lássuk, milyen szempontok lehetnek még!

Vírusvariánsokkal szembeni védelem

Mivel a koronavírus számos mutáción ment keresztül, jelenleg is több változatban él a vírus, így országonként és időszakonként is eltérő, hogy épp milyen variánsok okoznak járványt, ezek közül melyik a domináns. A teljes képhez ismerni kellene minden vakcina, minden variánssal szembeni hatásosságát, ez azonban az eddigi kutatások szerint eltérő. Létezik olyan vakcina, amely az eredeti variánssal szemben kimagaslóan hatásos, az újabbakkal szemben kevésbé (de szintén hatásos). Létezik olyan, amely hatásossága nem kimagasló, azonban azt számos variánssal szemben is „hozza”.

Az mRNS vakcinák (Pfizer, Moderna) például kiemelkedően jó mutatókat értek el a klinikai tesztelés időszakában, az újabb variánsok esetén azonban már nem ugyanezek az értékek mérhetőek, míg az elölt vírusokat tartalmazó Sinopharm a celluláris immunválasz erősítésével - működéséből adódóan - kevésbé mutat különbségeket a különböző tüskefehérjével rendelkező variánsok esetén.

A Szputnyik V a leghatásosabb a B.1.351 variáns esetén, a Johnson & Johnson a P.1 variáns esetén, az AstraZeneca-Oxford a B.1.1.7 esetén, a Pfizer-BioNTech a D614G esetén.[Forrás] Hogy melyik a "jobb", attól függ, hogy milyen mutációval találkozunk a jövőben. (Megjegyzendő, hogy bár rengeteg eredmény áll rendelkezésre, még nem zárult le valamennyi vakcina valamennyi variánssal szemben mutatott hatásosságának vizsgálata.)

Maximális hatás elérésének ideje

Szempont lehet, hogy milyen gyorsan szeretnénk elérni a lehető legnagyobb védettséget. Ez részben – időseknél, fokozott kockázatú csoportba tartozóknál – orvosi kérdés, azonban a legtöbb ember számára inkább szubjektív szempont. Ha épp tombol a járvány vagy különösen veszélyeztet minket a vírus, akkor jó döntés lehet, ha olyan oltóanyagot választunk, amelyeknél közel van egymáshoz a két dózis beadásának időpontja (Szputnyik V, Sinopharm, Moderna) és így a lehető leggyorsabban fejlődik ki a maximális hatásosság. Ha ilyen tényezők nem játszanak kiemelkedő szerepet, akkor nyugodtak lehetünk a többhetes vakcinákkal is, hiszen nem feltétlenül annak az oltóanyagnak a hatása tart a legtovább, amelyiké a leggyorsabban fejlődik ki.

Mit akarunk leginkább megelőzni?

Ahogy korábban már írtuk, a vakcinák elsődleges hatásossági mutatója a tüneteket produkáló esetekre vonatkozik. Annak számít az is, ha egy fertőzöttnél enyhe panaszok (hőemelkedés, köhögés, stb.) alakulnak ki. Ettől eltérő értékek jellemzőek azonban

  • a tünetmentes vírushordozásra vonatkozóan (eddigi, még nem kellően megerősített ismereteink szerint jellemzően alacsonyabb százalékokkal, azaz a vakcinák talán kevésbé képesek a vírushordozást és -átadást megakadályozni),
  • a súlyos, kórházi ápolást szükségessé tevő esetek rizikójára vonatkozóan (eddigi ismereteink szerint jellemzően magasabb százalékokkal, azaz a vakcinák még nagyobb eséllyel csökkentik a súlyos panaszok kifejlődését),
  • a fertőzés miatti elhalálozás esélyét (eddigi ismereteink szerint jellemzően érdemben magasabb százalékokkal, azaz a vakcinák drasztikusan csökkentik a végzetes állapot kifejlődését).

A D614G vírusvariáns esetén például a Szputnyik V a leghatásosabb a súlyos lefolyású megbetegedés megelőzésében, míg a Pfizer-BioNTech a bármilyen tüneteket mutató lefolyás rizikójának csökkentésében. Ugyanaz a vírusvariáns, mégis kétféle válasz következhet az adatokból egy túlzottan leegyszerűsített kérdésre.

Bár a vakcinák elsődleges hatásossági mutatói között vannak eltérések, az utolsó két mutató alapján hangoztatják régóta a szakértők, hogy fogadjuk el a felkínált vakcinát, ne halogassuk az oltást, mert a maximális védettség kialakulása után valamennyi közel 100%-os védelmet nyújt a végzetes lefolyású megbetegedéssel szemben. Az esetleges különbségek ezrelékekben mérhetőek!

Oltási szövődmények

Az eddigi ismereteink szerint valamennyi védőoltás okozhat a várható oltási reakciókon túl is súlyos oltási szövődményt. (Természetesen nem minden, az oltást követően kialakuló betegség oltási szövődmény, hiszen ettől függetlenül is sajnos nagyon sok embernél diagnosztizálnak különféle betegségeket, alakul ki trombózis, stb.) Az eddigi adatok szerint a vérrögképződéses esetek száma sem az AstraZeneca, sem a Johnson&Johnson vakcina esetén nem szignifikánsan gyakoribb, mint pl. a Pfizer oltást követően kialakuló trombózisok esélye, és valamennyi esetében lényegesen alacsonyabb, mint oltás nélkül a koronavírussal magával összefüggésbe hozható vérrögképződéssel járó esetek aránya. Bármelyik vakcinát is választjuk tehát, az önmagában is jelentősen csökkenti a trombóziskockázatot a megfertőződés következtében sokkal gyakrabban kialakuló vérrögképződéshez képest.

A vakcinákat vizsgáló szervezetek (EMA, FDA) ráadásul hangsúlyozzák, hogy a szövődmények „rendkívül ritkák”. Nehéz elképzelni, pontosabban milyen arányt is ír le ez a kifejezés, de néhány példával lehet érzékeltetni. Százmillió emberből, ha idővel mindenki elkapná a vírust, az ismert halálozási ráták alapján 1-2 millió fő sajnos életét vesztené. A vakcinációval összefüggésben 100 millió oltottból kb. 15 fő, ami az összes trombózisos eset töredéke lenne. Olyan, mintha a Debrecen-Budapest autóút tervezett ideje a másodperc egy ezred részével lenne hosszabb, mint azt elterveztük. Ez nyilván senkit nem tartana vissza az utazástól. Ezért hangsúlyozzák a szakértők, hogy bátran oltassuk be magunkat bármely engedélyezett vakcinával.

Hatásosság időtartama

Fontos kérdés lesz a jövőben, hogy mennyi ideig lesz hatásos egy vakcina, és mikor lesz szükség az esetleges újraoltásra. Ez az a kérdés azonban, amelyre még nem tudni a választ, hiszen a klinikai vizsgálatok még nincsenek egy évesek sem, így ezalapján egyelőre nem tudunk dönteni. Bármelyik vakcinát is választjuk, lehet, hogy épp az lesz a rövidebb ideig hatásos, ha pedig utólag bebizonyosodik: jót választottunk, az inkább csak a szerencse kérdése volt.

Összefoglalóan

Jelenleg nem lehet szakmailag felelős választ adni arra a kérdésre, hogy melyik vakcina a „legjobb”. Szakmai válasz csak egy olyan kérdésre létezik, hogy az eddigi kutatások szerint egy adott vakcina az X vírusvariánssal szemben az adott lefolyású megbetegedés esélyét átlagosan milyen arányban csökkenti a valamely dózis beadása utáni Z napon. Egy hasonló, rengeteg változót tartalmazó kérdésre létezik, vagy a közeljövőben várható pontos tudományos válasz, ám hogy a számos változó szerepét ki hogyan mérlegeli, az már egy sokkal összetettebb kérdés.

Ha azonban nem akarunk elveszni a részletekben, és a lényegre koncentrálva a súlyos, életveszélyes megbetegedés kockázatát akarjuk minimálisra csökkenteni, az oltási szövődmények komoly kockázata nélkül, a vakcinák közötti különbségek eltörpülnek. A legfontosabb, hogy ne halogassuk bizonytalan információk és valószínűtlenül alacsony különbségek miatt az oltás beadását.

Fontos cikkek a témában

WEBBeteg.hu logóWEBBeteg.hu
Szerző: Sztankó Péter főszerkesztő
Konzulens: Dr. Szabó Zsuzsanna

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Kardio-CT Kardio-CT

Már a tünetek megjelenése előtt kiszűri a szűkületet.

Koronavírus - 1141 új fertőzött...

A beoltottak száma 5 916 769, közülük 5 689 371 fő már a második oltását is megkapta, 948 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.

Influenza – erősebb lehet az idei...

Legkésőbb október 15-ig valamennyi háziorvoshoz megérkezik a térítésmentesen kérhető influenza-elleni, hazai gyártású 3Fluart oltás. De ezen...

Kell a harmadik oltás. De mikor?

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik...

Vakcinák hatásossága -...

Az oltóanyagok hatásosságára irányuló vizsgálatok eredményei a teljesség igénye nélkül, annak érdekében, hogy a gyakran ellentmondásosnak tűnő...

A COVID-19 elleni vakcinák...

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Védőoltás felkészítő - Gyakori...

Válaszok a COVID-19 elleni védőoltások kapcsán leggyakrabban felmerülő gyakori kérdésekre. Összefoglaló a vakcina beadásához kapcsolódó...

A COVID-19 elleni vakcinák védenek a...

Egy-egy védőoltás nem csak arra képes, hogy antitesteket hozzon létre a koronavírus ellen. Ennél többről van szó: nagy jelentőségük van a vakcina...

Milyen ütemben alakul ki a COVID-19...

A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.