Eredményes a fluvoxamin terápia a COVID-19 gyógyításában

Semmelweis Egyetem
megjelent:

Lezárult az a Semmelweis Egyetem kutatóinak vezetésével végzett, több mint másfél éves klinikai vizsgálat, amelyben 66 középsúlyos – kórházi kezelésre és oxigénre szoruló, de gépi lélegeztetést még nem igénylő – koronavírusban szenvedő beteg négy hónapon keresztül kapott fluvoxamin kezelést.

A vizsgálat igazolta, hogy a betegek a készítmény hatására közel egy héttel hamarabb elhagyhatták a kórházat, és gyorsabban váltak tünetmentessé. A kutatási program a Semmelweis Egyetem, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a SigmaDrugs egyetemi spin-off cég együttműködésében valósult meg, dr. Fekete Andrea vezetésével.

Lerövidíti a kórházi ellátás hosszát és gyorsítja a gyógyulást” – összegzi a kutatás legfőbb megállapításait dr. Fekete Andrea. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, a SigmaDrugs startup alapító ügyvezetője kifejti: azok a koronavírussal fertőzött betegek, akik a klinikai kezelés részeként 4 hónapon keresztül fluvoxamin gyógyszert kaptak – szájon át, napi kétszeri adagolásban – 5 nappal korábban hagyhatták el a kórházat, a teljes tünetmentességet pedig mintegy egy héttel hamarabb érték el, mint a placebót kapott betegek. A betegek gyorsabb gyógyulásán túl annak is kiemelt jelentősége van, hogy a kórházi ellátás rövidülése egyúttal az ellátórendszer kapacitását is növelheti, és csökkenti a költségeket – teszi hozzá a szakember.

A vizsgálatba bevont 66 középsúlyos állapotú, oxigén terápiában részesülő beteg átlagéletkora 55 év volt

A kezelés különösen hatékonynak bizonyult azoknál a magas rizikójú pácienseknél, akik diabétesszel, magas vérnyomással vagy krónikus tüdőbetegséggel küzdenek – mondja a kutató, aki szerint a másfél évig tartó fázis II-es klinikai vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a kezelés mérsékelheti a gyulladásos folyamatokat és a tüdő károsodást is, valamint enyhíti a szubjektív tünetek egy részét, például a kínzó köhögést.

Az alapötlet a magyar kutatócsoport korábbi felfedezésén alapul, mely szerint a Sigma-1 receptor serkentése gyulladáscsökkentő és hegesedést gátló hatású lehet a tüdőben. Korábbi neurobiológiai kutatások kimutatták, hogy a Sigma-1 receptor aktiválása csökkenti az agyban a gyulladásos folyamatokat, ezáltal hat jótékonyan a szervezetre.

Azt már a dr. Fekete Andrea által vezetett kutatócsoport ismerte fel, hogy több szerv – például a tüdő, a vese vagy a szem – esetében is igazolható a központi idegrendszerhez hasonló védő mechanizmus. Felfedezésüket – miszerint a Sigma-1 szerepet játszik a vese oxigénhiányos károsodásában, így jó célpontja lehet az ilyen irányú gyógyszerfejlesztéseknek – elsőként publikálták 2016-ban, ez azóta Európán kívül már az USA-ban, Japánban, Kínában, Kanadában és Izraelben is szabadalmi védettséget kapott, eredményeiket több neves szaklap közölte. A most zajlott klinikai vizsgálat sikeres lebonyolítása azért is kiemelkedő eredmény, mert nagyon ritkán fordul elő a magyar gyógyszerkutatásban, hogy egy hazai gyógyszerkutatási szabadalom itthon jut el a klinikai vizsgálatok kettes fázisába – véli dr. Fekete Andrea.

Mivel a fluvoxamin egy régóta alkalmazásban lévő antidepresszáns gyógyszer, amelynek ezúttal új terápiás hatásait vizsgálták a kutatók, ezért a kezelés folyamatos szoros megfigyelés mellett történt. Az eredmények azt mutatják, hogy a szer biztonságosan adható, súlyos mellékhatást nem regisztráltak a vizsgálat során.

A fázis II-es klinikai tanulmány tanulságait, eredményeit rövid időn belül szeretnénk publikálni egy nívós nemzetközi lapban, illetve a szerzett tapasztalataink alapján a további vizsgálatokat a tüdő gyulladásának és károsodásának kezelésével kapcsolatban az idiopátiás tüdőfibrózisban szenvedő betegek körében kívánjuk folytatni” – hangsúlyozta dr. Fekete Andrea.

Tovább Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

(Semmelweis Egyetem)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Alkoholizmus Alkoholizmus

Hol kezdődik az alkoholizmus? Melyek a legjellemzőbb tünetei?

Down-szindróma Down-szindróma

Hogyan szűrhető ki? Milyen lehetőségek vannak?

Influenza - Így alakul a járvány

A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint megállapítható, hogy 2023. március 13-19. között az országban...

A SARS-CoV-2 egyik újabb variánsa: a „Kraken”

Jelenleg a koronavírus (SARS-CoV-2) újabb, az XBB elnevezésű leszármazási vonalának egyik mostanában kifejlődött ága: az XBB.1.5 jelű alváltozata...

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Favipiravir - Mit kell tudni róla és milyen esetekben alkalmazható?

Mit kell tudni a gyógyszerről és milyen esetekben alkalmazható? Erről nyilatkozott a Magyar Tudományos Akadémiának Keserű György Miklós akadémikus...

Bamlanivimab - új gyógyszer a COVID-19 kezelésére

Folyamatosan zajlanak a pandémia továbbterjedésének megelőzésére, illetve megállítására, valamint a megbetegedett emberek kezelési eredményeinek...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.