COVID-19-kezelés - A Paxlovid hatékonysága a különféle korcsoportokban

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Megjelent: 2022.09.09

Csökkenti a COVID okozta halálozást az idősek körében a Paxlovid nevű gyógyszer megfelelő idősávon belüli alkalmazása - derül ki egy izraeli kutatásból. A 65 év alatti pácienseknél viszont, amikor az e szerrel kezelteknél akár a kórházba kerülések, akár a halálozások számát hasonlították össze olyan esetekkel, amikor egyéb terápiákkal zajlott a kezelés, a vizsgálat csekély különbséget tudott kimutatni.

Az új izraeli tanulmány szerint a gyógyszer akkor mutatkozott rendkívüli mértékben hatékonynak, ha 65 éves és idősebb páciensek kapták.

A COVID-19 kezelésére kifejlesztett Pfizer-gyógyszer az omikron okozta idei (2022-es) év elején kialakult járványhullám idején, Izraelben, az idősebb betegeknél csökkentette a kórházba kerülési és a halálozási esetek számát, ugyanakkor semmiféle különbséget nem ért el azoknál a 65 év alattiaknál, akik a súlyos betegség magas kockázatával éltek – jelzik az eredmények. Ez a vizsgálat az egyik elsőként publikált tanulmány arról, hogy a Paxlovid mennyire hatékony a laboratóriumon kívül, a valós életben a koronavírus jelenleg domináns verziójával, az omikron-variánssal szemben. (A Pfizer tavalyi delta-variáns fellángolása idején végzett Paxlovid-vizsgálatába csak oltatlan egyéneket válogattak be.)

A tudományos világban a kutatók hosszabb ideje teszik fel azt a kérdést, hogy ez a gyógyszer vajon mennyire lehet hatékony az omikron-variánssal szemben, és ugyanez sokakat foglalkoztat a gyógyítók és a laikusok körében is. Azt is világosan szeretnék látni, hogy a beoltottak körében hatásos-e, valamint olyanoknál, akiknél egy bizonyos szintű immunitás a COVID-on korábban átesve már kialakult és meg is maradt, valamint arra is kíváncsiak, ha létezik ez az immunitás, akkor ez milyen mértékben nyújthat védettséget. A gyógyszer az amerikaiak számára tavaly december óta érhető el.

Az új tanulmány nem keresett választ egy másik fontos, ám máig megválaszolatlan problémára, hogy a gyógyszer szedése, alkalmazása után milyen gyakran fordulhat elő újrafertőződés. Történetesen az amerikai elnök feleségét nemrégiben újra izolálni kellett, miután a Paxlovid szedése után ismételten elkapta a koronavírus-fertőzést. Erre mondta azt dr. Ashish Jha, a Fehér Ház COVID-19 ügyeit koordináló szakértő, hogy bár eddig nem volt pontosan világos, kinek kell szednie ezt a gyógyszert, az adatok mára egyértelműen azt sugallják, hogy minden 50 évesnek és ennél idősebbnek érdemes adni, méghozzá nagyon gyorsan azt követően, hogy megjelentek nála a COVID-ra utaló tünetek. Mellettük feltétlenül érdemes e terápiában részesíteni azokat is, akik egészségi állapotuk miatt nagyon sérülékenyek, mert náluk átlag felettien nagy a súlyos betegség kialakulásának kockázata.

Bár az izraeli tanulmány megállapítása szerint a 40-64 év közötti felnőtteknél a gyógyszer semmiféle előnyt nem mutatott, más vizsgálatokból az derült ki, hogy ha valakinél egyéb járulékos kórok is jelen vannak, azokban az esetekben a gyógyszer alkalmazása mellett a koronavírus-fertőzéses betegség lefolyása enyhébb lehet. Egy Hong Kong-ban végzett – még nem publikált – próba pedig azzal az eredménnyel zárult, hogy az 50-64 évesek körében előnyökkel jár a terápia.

Amerikai kutatók (Massachusetts General Brigham, egészségügyi szolgálat) jelentése szerint a Paxlovid jelentősen csökkentette a kórházba kerülés (hospitalizáció) veszélyét az 50-74 évesek körében, főként az oltatlan, illetve a túlsúlyos egyéneknél. Dr. Jha fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem érdemes azt hinni az előbbiek alapján, hogy a gyógyszer előnyei főként az időseknél és az egészségügyi kockázattal élő népesség tagjainál mutatkoznak, vagy azt, hogy a pozitívum náluk jóval jelentősebb. Azt is kiemelte, hogy igen kevés mellékhatás mutatkozott, leginkább a fémes ízérzékelésre panaszkodtak az érintettek. „Ha egy gyógyszer, nevezetesen a Paxlovid, egy 70 évesben megakadályozza a vírus szaporodását, akkor bizonyára képes ugyanezt megtenni a 60 éves fertőzött szervezetében is” – nyilatkozta dr. Jha. Azt is megemlítette, hogy az USA-ban csaknem 200 ezer 50-64 év közötti amerikai halt meg COVID-ban. (A gyógyszer pedig kellő mennyiségben rendelkezésre áll, nincsenek ellátási gondok az Egyesült Államokban.)

A gyógyszert gyártó Pfizer saját vizsgálata úgy találta, hogy az oltatlanok, valamint a magas (és súlyos lefolyású) COVID-kockázatú személyek körében 88%-kal csökkentette a kórházba kerülés és az elhalálozás kockázatát a Paxlovid – feltéve, ha a tünetek megjelenését követő első öt napon belül, a fertőzés e korai periódusában kezdték alkalmazni.

A vezető tudományos folyóirat (The New England Journal of Medicine) a napokban publikált újabb kutatási eredményeket, ezek szintén arra utalnak, hogy a gyógyszer leghatásosabb az idősebb COVID-pácienseknél. „Tény, hogy működik, életeket ment meg, nem is kis számban, és megelőzi a kórházba kerülést. Rendkívül fontos, hogy segít az időseken” – mondta dr. Ronen Arbel, a tanulmány vezető szerzője, aki életminőséggel foglalkozó szakértő (Clalit Health Services, Tel Aviv). Ugyanennek a nagy izraeli egészségügyi ellátó szolgálatnak több más szakembere (Yael Wolff Sagy, dr. Doron Netzer, Ariel Hammerman) is részt vett a vizsgálatban. Ennek során a kutatók a Clalitnál bejelentett mintegy 110 ezer biztosított olyan személy orvosi feljegyzéseit, adatait nézték át, akiknek a COVID tesztje pozitív lett 2022. január-március között, amikor az omikron-variáns okozta a legtöbb fertőzést. Az érintett páciensek legalább 40 évesek voltak, olyanok, akiknél magas volt annak kockázata, hogy náluk a betegség súlyos formája alakulhat ki. Legtöbbjük beoltott volt és/vagy korábban átesett már COVID-fertőzésen, illetve egyesek mindkét csoportba tartozhattak. A páciensek átlagéletkora 60 év volt, többségben (50% feletti arányban) voltak a nők. Közülük mintegy 4 ezer személyt kezeltek Paxloviddal, ami nagyon hatásosnak mutatkozott a 65 év felettieknél – állítják a kutatók. A 65 éves vagy idősebb 42.821 páciens közül COVID miatt 766 olyan személy került kórházba, aki nem kapott Paxlovidot – miközben a terápiában részesültek közül mindössze 11 egyént kellett egészségügyi intézménybe szállítani – arányokban kifejezve ez 73%-os relatív kockázatcsökkenést jelent. A gyógyszerterápiában részesülő idősebb személyeknél jelentősen csökkent az elhalálozás: a 2.484 ember közül csak ketten haltak meg. Ezzel szemben a nem kezelt 40.337 beteg esetében 158 haláleset fordult elő. A kockázatcsökkenés e tekintetben tehát 79%-os volt.

A gyógyszer csekély hatékonyságot mutatott a fiatalabb felnőttek esetében, és egyik következmény (kórházi ellátás szükségessége, elhalálozás) se mutatott látványos csökkenést – ami persze e csoportban amúgy is olyan alacsony volt, mint a kezelést kapott idősebb felnőtteknél. Dr. Arbel és kollégái abban bíznak, hogy sikerül majd megvizsgálniuk az újra megjelenő eseteket is, de a szimptómákról szóló adatok egyelőre nem voltak eléggé megbízhatóak az ismételt jelentkezés elemzésére. „Az elnök feleségének ismételt megbetegedése hír az USA-ban, de a közösség számára az az igazán fontos információ, hogy nem tudni arról, hogy bárki meghalt vagy egyáltalán kórházba került volna az újrafertőződés után – mondta dr. Ronen Arbel, a vizsgálatról szóló beszámoló vezető szerzője.

Bár a fiatalabb vagy a középkorú felnőttekre nézve, az adatok szerint, nincs túl nagy hatással a gyógyszer, mégis sok orvos dönt úgy, hogy felírja 65 év alatti páciensének is. „A példa kedvéért: egy 62 éves, szövődményeket mutató oltatlan személynél minden bizonnyal van értelme alkalmazni a Paxlovid-terápiát” – így foglalják össze a szakértők a legújabb vizsgálatok eredményének üzenetét.

Tovább

WEBBeteg logó

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: Paxlovid Cuts Covid Deaths Among Older People, Israeli Study Finds (The New York Times)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

A női változókor tünetei hosszan tartó kezelést igényelnek. (x)

Irritábilis bél szindróma Irritábilis bél szindróma

Mit tegyünk, ha a vizsgálatok alapján IBS-t állapít meg az orvos?

Stagnál a szennyvízben a koronavírus...

Az előző héten tapasztalt enyhe emelkedés után ismét stagnál a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja.

Koronavírus - 12 307 új fertőzött...

Az elmúlt heti összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 6 417 738 fő, közülük 6 203 972 fő a második, 3 896 501 fő a harmadik, 340 651...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok?...

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Okozhat-e depressziót a COVID-19?

A válasz: igen. Mára már számos tanulmány bebizonyította, hogy a poszt-COVID depresszió létező jelenség.

ARDS (akut respirációs distressz...

Az ARDS (acute respiratory distress syndrome vagy akut légzési distressz szindróma) több háttér ok miatt kialakuló tüdőkárosodás okozta hirtelen...

A hosszú COVID valódi arca: amit...

A hosszú COVID valós jelenség, amelynek valódi hosszú távú egészségügyi hatásai vannak a koronavírus-fertőzésből felépülő emberek számára....

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Miként lehetséges, hogy COVID-osnak...

Bizonyára sok olvasó élte már át azt, hogy torokgyulladást sejtető erős fájdalma miatt "vadul" tesztelni kezdte magát, és miközben a vele együtt...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.