• Most akkor veszélyes vagy sem az új koronavírus? Tegyük rendbe az adatok alapján!

        Szerző: WEBBeteg.hu

        Az influenzától vagy az új koronavírus-járványtól kell jobban tartanunk? Fel kell-e készülnünk az utóbbira? Miért nem kísérte ekkora figyelem a korábbi SARS- vagy MERS-járványokat? A válasz nem is olyan egyszerű.

        1997-ben az influenza egy új típusa okozta több ember halálát, és tett indokolttá rendkívüli intézkedéseket a Távol-Keleten. Ez volt a H5N1, amely halálozási rátája nem kevesebb, mint 60 százalék volt! Ez tehát azt jelentette, hogy aki elkapta, nagyobb valószínűséggel halt bele, minthogy életben maradt volna. A vírusra ugyanakkor a szélesebb közvélemény alig emlékszik, megmaradt helyi jelentőségű, elszigetelt és kevés embert érintő járványnak.

        Hasonlóan kevésbé közismert járvány volt a 2012-es MERS (amely szintén a koronavírusok családjába tartozó vírus), ahol a halálozási ráta szintén rendkívül magas, 34%-os volt. Három fertőzöttből egy belehalt a fertőzés szövődményeibe. A rendkívül magas szám ugyanakkor vélhetően azért nem okozott nagyobb riadalmat, mert világszerte összesen 2500 ember fertőződött meg a vírussal.

        Többen emlékezhetnek a 2002/2003-as SARS járványra (szintén a koronavírusok családjából), amelyet több mint 8000 fertőzött beteg és közel 800 halálos áldozat után sikerült megállítani (10%-os halálozási arány).

        Az új típusú koronavírus, azaz a 2019-nCoV járványról a fentiekkel szemben mindenki hallott, és élénk vita folyik arról, hogy indokoltak-e az intenzív reakciók, félelmek.

        Hirdetés

        Az új koronavírus egyszerre jelent nagyobb és kisebb veszélyt

        Halálozási rátája jóval alacsonyabb (átlagosan 2-3 százalék, elsősorban az időseket és a legyengült betegeket érintve), az egészséges gyerekek és felnőttek között szerencsére igen kevés áldozatot jegyeztek fel. A megfertőződött betegek többsége lázzal, köhögéssel gyógyszer nélkül is meggyógyul a betegségből.

        Ugyanakkor a koronavírus-járvány sokkal gyorsabban terjed, mint az említett H5N1, a SARS vagy a MERS. Az új járvány két hónap alatt közel kilencszer annyi embert ért el (február végéig az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ, ECDC adatai szerint mintegy 82 135 igazolt eset történt), mint a másik három együttvéve. A szám várhatóan tovább fog növekedni, és - Dr. Szlávik János szerint - nyárra várható a lecsengése. Ez azt is jelenti, hogy bár alacsonyabb a halálozási arány, a magas esetszám miatt több halálesetről is hall a közvélemény.

        Koronavírus, SARS és MERS mutatók: halálozási arány, betegek száma, terjedési sebesség

        Az új típusú koronavírus (2019-nCoV), a SARS és a MERS vírusok mutatóinak összehasonlítása.
        A SARS és a MERS esetén az adatok a teljes járványidőszakon nyugszanak, a 2019-nCoV esetén a 2020. február közepén ismert adatokon. Az idei adatok változhatnak. Forrás: Reuters gyűjtés

        Hasonló az összefüggés akkor is, ha a koronavírus járványt a szezonális influenzajárványokkal hasonlítjuk össze. Egyszerre hallunk híreket arról, hogy egy átlagos influenzajárvány halálozási rátája alacsonyabb (0,1-0,5 százalék, az aktuális vírustörzstől függően), és arról is, hogy valójában jóval több ember veszti életét egy "egyszerű" influenza szövődményeként - különösebb "pánik" nélkül - mint ami az új koronavírus járvány esetén valószínűsíthető. Valóban, 2020 januárjában is az ÁNTSZ jelentése szerint hetente mintegy 35-40 ezer ember fordul orvoshoz influenzaszerű tünetekkel (amit többségében valóban az influenza különböző típusai okoznak, részben más vírusok, pl. adenovírus, RSV), és egy intenzívebb járvány időszakában (legutóbb 2017 év elején) Magyarországon is megnő a halálozások száma.

             Influenzajárvány 2019/20 szezon, 8. hét 
        A 2019/2020-as magyarországi influenzajárvány, forrás: antsz.hu    

        Miért terjed gyorsabban a 2019nCoV vírus?

        A különbség nem a járványügyi intézkedések különbségében rejlik. Az influenza és az új koronavírus éppen azért válhatott könnyen világméretű járvánnyá az intézkedések ellenére, mert nem annyira veszélyesek, mint a H5N1 vagy a MERS. Amennyiben az új koronavírus agresszívebb lenne, és gyorsabban ledöntené a felnőtt, egészséges embereket is a lábukról, valószínűleg csökkenne a vírus továbbadásának a lehetősége.

        Mivel azonban az esetek többségében a tünetek nem kifejezetten súlyosak (akár enyhék), továbbá számolni kell a lappangási idővel is, a megfertőződöttek többsége dolgozni, boltba megy, találkozik ismerőseivel. Ez megkönnyíti és felgyorsítja a vírus terjedését.

        Minden vírusnak létezik egy ún. reprodukciós indexe, ami azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan hány fogékony embernek adja tovább a kórokozót. Dr. Jankovics István virológus közlése szerint a koronavírus esetén ez 2,6, míg az influenza esetén 1,8-1,9, ugyanakkor a kanyaró esetében 20!

        Összefoglalóan

        Saját és családja szempontjából az emberek többségének nem kell jobban tartania az új koronavírus járványtól, mivel a kritikus vagy halálos kimenetelű esetek aránya meg sem közelíti az utóbbi néhány évtized több vírusáét. (Kivételt képez az, amennyiben idős, beteg családtagunkat szeretnénk megóvni, az ő érdekükben érdemes komolyan venni a 2019-nCoV vírust és az egészségügyi hatóságok felhívásait.)

        Járványügyi szempontból az egészségügyi dolgozók, szakemberek számára ugyanakkor az új koronavírus valóban komoly kihívást jelent. Az influenzához hasonló gyorsasággal terjed, a járványügyi intézkedések eddig legfeljebb csak lassítani tudták a vírus terjedését, így - ha nem is annyira veszélyes - máris több embert érintett, mint számos más járvány az elmúlt évtizedekben.

        Pánikba esni tehát nem kell, ha el is kapjuk a vírust, várhatóan súlyos szövődmények nélkül meg fogunk gyógyulni, hasonlóan egy influenzafertőzéshez. Mindent meg kell azonban tennünk annak érdekében, hogy ne járuljunk hozzá a járvány továbbterjedéséhez: rendszeresen mossunk kezet, betegen viseljünk szájmaszkot (egészségesen felesleges), és amint a betegség tüneteit észleljük, maradjunk otthon és kerüljük a zsúfolt helyeket (iskola, munkahely, bevásárlóközpontok).

        További kérdései vannak? Ingyenesen hívható zöldszámokat hozott létre a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolására. A 06-80-277-455-ös és a 06-80-277-456-os információs vonal a hét minden napján 24 órában elérhető, mobil- és vezetékes telefonról is tárcsázható. A vonalakon szakemberek adnak információt az új koronavírusról.

        Ez is érdekelheti

        (WEBBeteg.hu összeállítás, lektorálta: Dr. Ujj Zsófia belgyógyász, Dr. Sarkadi Adrien infektológus)

        Módosítva: 2020.02.28 16:17, Megjelenés: 2020.02.28 19:17
      • Cikkajánló

        Koronavírus

        Koronavírus

        MTI

        A védekezés alapvető eleme a maszk szigorú és szabályos használata.

        A dohányzás káros hatásai

        A dohányzás káros hatásai

        Dr. Diószegi Judit

        Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és betegségnek teszi ki magát.

        Az előzetes eredmények biztonságosnak mutatják a COVID-19 elleni kínai védőoltást

        A teljes inaktivált SARS-CoV-2 vírust tartalmazó kínai vakcinajelölt biztonságos, és képes ellenanyagválaszt kiváltani - derül ki egy kis csoporton végzett, korai fázisú, randomizált klinikai vizsgálatból. Az eredményről október 15-én számolt be a fertőző betegségekkel foglalkozó Lancet kiadvány (The Lancet Infectious Diseases).

        1820 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt 38 krónikus beteg

        1820 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 56 098 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 38, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1390 főre emelkedett, 16 007-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 38 701 fő.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

        Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 fertőzés esetén a halálozás előfordulásának nagyobb esélyével számolni.

        Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 első tünetei

        A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek gyakoriságában azonban megfigyelhetőek kisebb-nagyobb eltérések, amely alapján diagnosztizálni nem, de valószínűsíteni lehet a betegséget.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Miért nem járható út a nyájimmunitás kialakítása Magyarország számára?

        Nem új az elképzelés, hogy ha a lakosság elég nagy része átesik a fertőzésen és ezzel védettséget szerez, a vírus terjedése megfelelő "közeg" nélkül elhal, ezáltal a nem megfertőződött kisebbségnél sem alakul ki a megbetegedés. Mindez logikusan hangzik, de gondoljuk végig, mivel járna a nyájimmunitás természetes úton történő kialakulása!

        Lelki egészségünket is fenyegeti a koronavírus

        Még a világjárvány kezdeti időszakában járunk. Magyarországon március 4-én jelentették hivatalosan az első koronavírus-fertőzést, és március 15-én az első halálesetet. Mégis, mintha hosszú idő telt volna el a kezdetek óta. Megváltozott az időérzékelésünk is...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.