Tenziós fejfájás

szerző: Dr. Ertsey Csaba PhD Med. Habil, egyetemi docens
megjelent:

Az önálló fejfájások közé tartozó tenziós fejfájás messze a leggyakoribb fejfájástípus: önmagában több beteget érint, mint az összes többi önálló fejfájás együttvéve. Egy 2010-es felmérés szerint ez világszinten a második leggyakoribb betegség (1): éppen emiatt gazdasági és társadalmi hatása meghaladja a migrénét (1).

A fejfájás gyakorisága alapján három típusát különítjük el, a ritka epizodikus formában átlagosan kevesebb mint havi 1, a gyakori epizodikus formában havi 1-14, a krónikus formában legalább havi 15 fejfájós napot él át a beteg. Minél gyakoribb a fejfájás, annál jobban befolyásolja az egyén életminőségét: a krónikus tenziós fejfájás hasonló életminőség-romlást okoz, mint a migrén (2). Mindennek dacára a tenziós fejfájás a legkevésbé tanulmányozott fejfájástípus (3).

Ez feltehetően több okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy a tenziós fejfájásban szenvedők alig 16%-a fordul orvoshoz, míg migrén esetén ez az arány 56% (4). Másrészt a ritka epizodikus tenziós fejfájásat a legtöbb ember, és a legtöbb orvos nem tekinti betegségnek, ezért az ilyen betegek több klinikai vizsgálatban normál kontrollként szerepelnek (3). További nehézség lehet, hogy a tenziós fejfájáshoz sok esetben társuló nyaki izomfeszülés miatt a betegek (és az orvosok) egy része ezen fejfájásokat nyaki gerinc eredetűnek tartja: ezt magyar neurológusok körében végzett vizsgálat is megerősítette (5).

A tenziós fejfájás jellemzői

A tenziós fejfájás elnevezése, bár jól leírja a fejfájás két jellemzőjét, a fej-nyaki régióban észlelt feszülés érzést (izomtenzió), illetve a betegek egy részének magasabb stressz-szintjét (pszichés tenzió), mégis félrevezető. Egyrészt a fenti jelenségek csak a betegek egy részénél állnak fenn, másrészt az általános orvosi gyakorlatban „tenzió” alatt gyakran a vérnyomást értik, és a tenziós fejfájás az aktuális vérnyomásértékkel nincs összefüggésben (6).

A tenziós fejfájás általában kétoldali, homlok-, halánték- vagy tarkótáji, de pántszerű, vagy az egész fejre kiterjedő is lehet(6). A fájdalom általában nyomó vagy feszítő jellegű, nem túl erős, a tevékenységet nem vagy csak kissé zavarja. A fájdalomhoz gyakran társul a fej-nyaki régió izmainak (homlok, tarkó, hosszant nyakizmok) feszülés érzése. Ezen túlmenően a tenziós fejfájás általában nem jár lényeges kísérőtünettel: a betegek egy részét az erősebb fények vagy zajok zavarják (de fény- és zajérzékenység együttes megléte migrénre utal). A tenziós fejfájás nem jár hányingerrel, sem hányással.

A fájdalmat nem rontja a mozgás

Sőt, a betegek egy részének megfigyelése szerint séta vagy lazító sport mellett javulhat a fájdalom. A fájdalomérzet akkor is csökkenhet, ha a beteg figyelmét valami más köti le (pl. munka, szabadidős tevékenység). A tenziós fejfájás kialakulásában a fájdalomérző rendszer aktiválódása mellett a fej-nyaki régió izomfeszülése, és az agyi fájdalomkontroll-rendszer működésének a beérkező fájdalom- és egyéb ingerek miatti változásai játszanak szerepet.

A tenziós fejfájás csillapítására csak erősebb fájdalom esetén van szükség, ilyenkor általában elegendőek a vény nélküli fájdalomcsillapítók. Megelőző jellegű (mindennapos gyógyszerszedéssel járó) kezelés beállítása havonta legalább 10 fejfájás esetén mindenképp indokolt, de ennél ritkább fejfájások esetén is szükséges lehet, ha a fejfájások zavaró mértékűek, és nem reagálnak jól a fájdalomcsillapítókra, vagy a tenziós mellett migrénes fejfájások is előfordulnak (6). Az ilyen kezelés beállítása és ellenőrzése a neurológiai szakrendelés vagy a fejfájás-ambulancia feladata.

Tovább A tenziós fejfájás és tünetei

(Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil, egyetemi docens - Készült a Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft. támogatásával)

Hivatkozás

1. Vos T, Flaxman AD, Naghavi M, Lozano R, Michaud C, et al. Years lived with disability (YLDs) for 1160 sequelae of 289 diseases and injuries 1990-2010: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2010. Lancet 2012;380:2163-2196.

2. Manhalter N, Bozsik Gy, Palásti Á, Csépány É, Ertsey C. The validation of a new comprehensive headache-specific quality of life questionnaire. Cephalalgia, 2012;32(9):668-682. DOI: 10.1177/0333102412447702

3. Jensen R. Tension-Type Headache - The Normal and Most Prevalent Headache. Headache. 2018;58(2):339-345. doi: 10.1111/head.13067.

4. Bendtsen L, Jensen R. Tension-type headache: The most common, but also the most neglected, headache disorder. Curr Opin Neurol. 2006;19:305-309.

5. Ertsey C, Áfra J, Bozsik G, Jelencsik I. Fejfájás gyakorisága magyar neurológusok körében. Cephalalgia Hungarica 2001;5(8):7.

6. 25. Ertsey C, Magyar M, Gyüre T, Balogh E, Bozsik Gy. A tenziós fejfájás és kezelése. Ideggyógyászati Szemle. 2019;72(1-2):13-21. https://doi.org/10.18071/isz.72.0013

Anyaglezárás dátuma: 2019.08.05.

PP-GEP-HUN-0198

Cikkajánló

Miért kell nyújtani?
Miért kell nyújtani?

Miért sérülünk le, ha nem nyújtunk?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Siró Péter, neurológus
WEBBeteg - Dr. Szappanos Zsuzsanna, neurológus
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.