Fokozott szőrösödés nőknél - Mi okozhatja?

aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
A fokozott szőrnövekedés (hirsutismus (hirsutizmus)) mind férfiak, mind nők esetében előfordulhat, a jelenség mégis leginkább a nőket nyugtalanítja. A szőrszálak mennyiségének megnövekedése, megvastagodása, színük sötétedése, mind a szőrszálak nagyobb mennyisége észlelhető.
A nagy mennyiségű sötét szőrzet sokszor nem a normális megoszlásban fordul elő az érintett testén. A karokon, lábakon, ágyékon kívül fokozott és kóros szőrnövekedés alakulhat ki pl. az állon, emlőbimbó körül, a köldökig felhúzódva.
Legtöbbször az erőteljesebb szőrösödésnek semmiféle kóros oka nincsen, a jelenség genetikusan meghatározott, azaz nagy valószínűséggel az érintett személy családtagjainál is jelen van (közismert a mediterrán népek esetében).
A testszőrzet mennyiségét leginkább a szervezet androgénszintje (férfi nemi hormonok) befolyásolja. A férfi nemi hormonok, melyek a mellékvesékben és az ivarszervekben termelődnek, nevükkel ellentétben férfiakban és nőkben is jelen vannak, csak nem egyforma mennyiségben és eltérő arányban: férfiakban több, nőkben kevesebb található belőlük.
Más fogalmak, amelyek nem ugyanazok, mint a hirsutismus |
|
A hirsutizmus háttere
A férfi nemi hormonok legjelentősebb képviselője a tesztoszteron, amely többek között a bőrben dihidrotesztoszteronná alakul. A dihidrotesztoszteron közvetlenül stimulálja a szőrtüszőket, azokat nagyobb fokú működésre késztetve. Ennek eredménye a fokozott szőrnövekedés.
Egyéb tünetek is gyakran megjelennek: a verejtékmirigyek aktivitásának fokozódása növeli az izzadékonyságot, és akne kialakulásához vezet. Jellemzőek a menstruációs zavarok, a petesejt érésének hiánya és akár a menstruáció teljes elmaradása, meddőség.
Mi okozhat hirsutismust?
Hirsutismus több mint 85%-ban akár háttéreltérés nélkül is kialakul. Bár természetesen vizsgálni kell, nincs-e háttérbetegség, a gyakorlatban az látható, hogy sokszor valóban nincs betegség mögötte.
A fokozott szőrnövekedés önmagában nem betegségnek, hanem tünetnek tekinthető, mivel egymástól nagyban eltérő kórállapotok képesek azt létrehozni.
Ha nem alkati eltérésről beszélünk, ki kell zárni esetleges gyógyszerhatást is: szteroidok, immunszuppresszív szerek, hormonkészítmények, progesztinek, bizonyos vérnyomáscsökkentők emelhetik az androgénszintet.
Ezeket kizárva elsősorban a petefészek és mellékvese működését kell, hogy vizsgáljuk.
Nőknél gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS, Stein-Leventhal-szindróma) áll a háttérben, amely a petefészkek felépítésében eltéréseket, működésében zavarokat okoz. Ilyenkor az ováriumok és a mellékvesék is a normálisnál nagyobb mennyiségű androgént termelnek. Hátterében leggyakrabban szénhidrátháztartás-zavar, inzulinrezisztencia áll, azt mindig érdemes vizsgálni.
Ritkábban petefészek-eredetű folyamat, akár rosszindulatú daganat is állhat a háttérben.
Mellékvese irányában mellékvese-hyperplasia, Cushing-szindróma, daganat merül fel.
Agyalapi mirigy daganata is okozhat androgéntúlsúlyt.
Kivizsgálás és kezelés
A háttérben álló ok felderítése részletes fizikális, laboratóriumi kivizsgálást igényel, többféle képalkotó eljárással kiegészítve. Belgyógyászati (szükség esetén endokrinológiai vizsgálat), illetve nőgyógyászati vizsgálat szükséges a háttéreltérés kizárására.
Amennyiben háttéreltérés igazolódik, azt kell kezelni.
Ahol családi hajlam valószínűsíthető kórállapot nélkül, ott a modern szőrtelenítő eljárások tárházának alkalmazásától várható eredmény.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus