• Üres sella szindróma

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Ács Júlia, Dr. Árki Ildikó

        A sella turcica (ejtsd: szella turcika) magyarul - formája miatt - töröknyeregnek nevezett csontos képlet a koponyán belül. Ez a képlet az agykoponyát alkotó csontok egyikén található, és fontos agyi struktúrát, a hipofízist (agyalapi mirigy) veszi körül. Az üres sella szindrómában ennek a csontos képletnek különféle kóros elváltozásait figyelték meg.

        A rendellenes alakú vagy megnagyobbodott töröknyereg mélyedését, vájulatát ebben a betegségben - az agykamrákban is jelen lévő - folyadék (liquor cerebrospinalis) tölti ki. Ennek következtében az agyalapi mirigy összenyomódik, így a töröknyereg üresnek tűnik. A legtöbb beteg esetében ezt az eltérést csak véletlenül fedezik fel, mert semmilyen tünetet nem okoz. Másoknál előfordulhatnak hormonális eltérések, amelyek gyakran fejfájással társulnak.

        A szindróma primer, vagyis elsődleges formájában nem ismert a kialakulás hátterében álló ok, a secunder, azaz másodlagos forma létrejöhet az agynak ezt a részét ért trauma, vagy daganatos elfajulás következtében.

        Ezt olvasta már? Az agydaganat tünetei, típusai

        Hirdetés

        Tünetek

        A szindróma tehát sok esetben nem okoz tüneteket, így általában nem is fedezik fel. Esetleg az eltérés kiderülhet valamilyen más okból végzett képalkotó vizsgálat (pl. koponyaröntgen) folyamán.

        Ha mégis jelentkezik valamilyen tünet, az leggyakrabban krónikus fejfájás, ritkábban magas vérnyomás.

        A betegek egy kis hányadánál fokozódhat a koponyaüregben uralkodó nyomás, aminek - többek között - tünete lehet fejfájás, látásromlás, az agy-gerincvelői folyadék szivárgása az orrból stb..

        Az agyalapi mirigy működése általában nem szenved károsodást, de néha felléphetnek a szerv csökkent működéséből adódó hormonális zavarok. A hypophysis a bonyolult endokrin (hormonális) rendszer egyik fő agyi központja, sok hormon itt tárolódik és innen a véráramba kerülve eljut az endokrin szervekhez, amelyek működését serkenti.

        A fent említett tünetek a betegség másodlagos, tehát szerzett formájában jelentkeznek inkább.

        A betegség oka

        Ahogyan már szó volt róla, a szindróma primer formája esetében nem ismerjük a háttérben álló okot. Feltételezik, hogy a töröknyerget- benne az agyalapi miriggyel- borító agyburok sérült, így az agy-gerincvelői folyadék szabad utat kap, hogy kitöltse ezt a mélyedést, aminek következtében az agyalapi mirigy összenyomódik.

        A secunder, vagyis szerzett forma számos, agyat ért betegség és ártalom következtében létrejöhet, például a mirigy daganata, sérülés, fertőzés, besugárzás, vagy a terület vérellátási zavarának következtében.

        Diagnózis

        A diagnózis felállítását a fizikális vizsgálaton kívül képalkotó eljárások (koponyaröntgen, CT, MRI) segítik.

        Kezelés

        Ha az elváltozás nem okoz tüneteket, semmiféle terápiára nincs szükség. Hormonális eltérések esetén a speciális, endokrinológiai kezelés elengedhetetlen (hiányzó hormonok pótlása, rendszeres ellenőrzés). Ha pedig magasabbá válik a koponyaűri nyomás, neurológiai és sebészeti beavatkozás indokolt.

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Ács Júlia, Dr. Árki Ildikó

        Módosítva: 2019.10.23 03:06, Megjelenés: 2017.09.09 09:41
      • Cikkajánló

        Online konzultáció

        Online konzultáció

        Támogatott tartalom

        Bíznak-e az emberek a telefonos vagy Skype-on keresztüli konzultációban? (x)

        Allergiás?

        Allergiás?

        Szponzorált tartalom

        Néhány egyszerű szabályt betartva csökkenthetjük a kellemetlen tüneteket. (x)

        Szója és pajzsmirigy

        Már jó ideje folyik a vita arról, hogy milyen kapcsolat van a szójafogyasztás és a pajzsmirigy működése, illetve a pajzsmirigyhez kapcsolódó rendellenességek között.

        Koronavírus és pajzsmirigy problémák - kell félnem?

        A pajzsmirigyzavarok igen sok embert érintenek, azon belül is nagy többség az autoimmun Hashimoto-betegséggel küzd. Az állapot rendszerint könnyen kezelhető gyógyszeresen, így a betegek teljes életet élhetnek. A koronavírus-járvány idején azonban sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon milyen hatással van rájuk a vírus, a veszélyeztetett csoportba tartoznak-e? A kérdésre dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ad választ.

        A Cushing-szindróma

        Sokszor küldenek betegeket endokrinológiai szakrendelésre Cushing-szindróma gyanúja miatt, ha a beteg túlsúlyos és striái vannak. A gyanú felvetése sokkal többször történik meg, mint amilyen a betegség gyakorisága valójában.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.