Iszapömlés: egészségügyi és ökológiai hatások

Vörösiszap árasztott el három Veszprém megyei települést (Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely), áttörve az ajkai tározó gátját. A 700 ezer m3 vörösiszap kiömlése következtében eddig négy személy meghalt, hatan eltűntek és több mint százan megsérültek, de a szennyező anyagnak hosszabb távon is komoly veszélyei vannak.

A vörösiszap az alumíniumgyártás során, a bauxit magas hőmérsékleten és nyomáson történő lúgos – általában nátrium-hidroxidos – feltárása után visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó anyagok (köztük számos nehézfém) határozzák meg. A 10-30 százalék szárazanyagtartalmú, magas ionerősségű hulladék pH-ja 12-13 körüli, azaz erősen maró tulajdonságú.

Nincs akut sugárzásveszély

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala Gyorsreagálású Főosztálya ellenőrizte, hogy az iszap összetétele nem jelent-e sugáregészségügyi kockázatot. A helyszínre kiszállva az ÁNTSZ szakemberei Devecser és Kolontár területén ún. dózisteljesítmény méréseket végeztek, valamint iszapmintákat vittek be laboratóriumi elemzésre. A helyszíni mérés háttérazonos eredményt (80-100 nSv/h) adott, esetenként volt ettől magasabb érték (max. 160-250 nSv/h). Mindez azt jelenti, hogy az ÁNTSZ megállapítása szerint akut sugáregészségi ártalommal nem kell számolni.

A vörösiszap enyhén radioaktív hatású is lehet - jelezte a WEBBeteg által megkérdezett Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezetője is -, ám problémát akkor okozhat a sugárzás, ha megszárad az iszap, és a porszemcsék szállingózni kezdenek.

Rövidtávú veszély: a lúg

A timföld előllítása során a bauxithoz tömény natrium-lúgot adnak, ebből ered a vörösiszap legjelentősebb rövid távú hatása, a lúgos maró és mérgező hatás.

A maró hatás miatt bőr-, nyálkahártya gyulladás lép fel, majd elhalás, kimaródó fekély. Ha lenyelik, a nyelőcsőben és a gyomorban ugyanazon tünetek jelennek meg. Ha közvetlenül érintkezik a lúg az erekkel, azokat felmarja és a vérrel vörösesbarna alkáli-hemotokritot képez. A felmaródott nyálkahártya duzzadt, elszíneződése a lúg töménységétől függően vörhenyestől feketés színűig terjedhet, lepedékkel borított. A hegesedés ideje a 3-4. héten kezdődik és a 8-9. héten fejeződik be. A lúgok erősen mérgező anyagok.

• Helyi méregtelenítés: Bőrsérülés esetén bő vizes lemosás, közömbösítés (ecet, citrom, bórsav, tej és tojás) szükséges. Szembe kerülés esetében bő vízzel való kiöblítés, bórsav, parafinolaj.
• Kezelés: Felhígítás és közömbösítés szükséges. Tej, víz, savas oldat (ecet), ammónium klorid, cukros oldat, Na-bikarbonát.
• Tüneti kezelés: Fájdalomcsillapítás, helyi érzéstelenítés. Lúgos anyag lenyelése esetén hánytatni tilos!

Hosszútávú veszély: a nehézfémek

Savval ugyan közömbösíteni lehet a maró hatást, mint tették ezt Devecserben is, ám a talajszennyezés problémáját ez nem oldja meg. A vörös iszap ugyanis alumínium oxidot, szilikátokat, vasoxidot, titánium oxidot, mangánium oxidot valamint a geológiai viszonyoktól függően egyéb fémoxidokat és szenet tartalmaz. A timföld előállítási technológiája folytán a vörös iszap nagy mennyiségben tartalmaz még tömény nátrium hidroxidot is.

Kéki Sándor is kiemelte a WEBBeteg újságírója számára: a vörösiszappal az egyik fő gond az, hogy nehézfémeket is tartalmaz. A most kiszabadult anyag vörös színét például a benne található vas-oxidról kapta. Ezen kívül ásványokat, szíliciumot, egyéb fémeket is tartalmaz, amelyek közül az ólom jelenti a legnagyobb veszélyt. A nehézfémeket, amelyeket a vörösiszap hordoz, akár évek múlva is ki lehet mutatni, pl. a halak húsából.

A lúgos hatás semlegesítése, azaz a rövidtávú veszély elhárítása után a nátrium is ottmarad a helyszínen. A nátrium a talajt erősen szikesítheti, a szikes talajon pedig a növények nem igazán élnek meg.

Mire kell figyelniük a mentésben részt vevőknek?

Tarsoly Gyula alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a WEBBetegnek részletesen elmondta, hogyan védik ilyenkor a mentésben részt vállalókat.

Ilyen katasztrófa esetén az anyag jellemzőire kell figyelni. A vörösiszap veszélyes a bőrre, a szemre, a nyálkahártyára. Erős felmaródást, hámsérülést, égéshez hasonló sérüléseket okoz. Minden olyan helyzetben, illetve tevékenységnél, ahol lúgos anyagok juthatnak a bőrre és a szembe, kötelező a védőfelszerelés (csizma, megfelelő védőruha, szemüveg, gumikesztyű). A mentésben részt vevők is veszélyben vannak, ezért speciális védőöltözetet kell használniuk. A két típusú védőruha közül (A és B) elegendő jelen esetben a B típus. Ez a fajta ruha a bőrt védi. Természetesen lúg-és saválló öltözékről van szó. A helyzettől függően lábszárig, derékig vagy mellmagasságig óvja viselőjét.

A műveletek befejezése után szükséges a védőfelszerelés azonnali, még a testen történő lemosása. A védőfelszerelés levetése után a fürdés, a bőr lemosása is kötelező. A vörösiszap vízzel hígítható, ezért a szennyezett területet először vízzel kell átmosni.

- A jelenlegi katasztrófa úgy jött, mint az árvíz. A romboló hatás következtében az ömlő iszap által elsodort tárgyak is okozhattak halált, sérülést - emelte ki a katasztrófavédelmi szakember. Tarsoly Gyula hozzátette annyival nehezebb a katasztrófavédelem szakembereinek dolga, hogy nem tiszta vízről van szó: az iszap felszedése után a talajba beszívódva is maradhat a maró anyagból. Ez szélsőséges esetben akár a talajvízbe is beszivároghat.

A Marcal folyón a Rába-torkolatig, a Rábán a Marcaltól a Mosoni-Dunába való betorkollásig, a Mosoni-Dunán pedig a Dunába történő betorkollásig terjedő szakaszra rendelt el halászati és horgászati tilalmat a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága. A halászati tilalom visszavonásig érvényes.

A meglévő talajvízfigyelő kutak és a települések ásott kútjai vízminőségének azonnali felmérését és folyamatos ellenőrzését, valamint a szennyezés terjedésének nyomon követését jelölte meg legfontosabb feladatként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szakértői csoportja az ajkai térségben bekövetkezett iszapömlés után.

Az ökológiai hatásokat illetően az élővilágot ért károsodások mértékének megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a területen átfolyó Torna-patak halfaunáját és fontosabb vízkémiai jellemzőit 2009 júliusában és 2010 augusztusában felmérte, ami jó alapot ad majd az összehasonlításra - olvasható az MTA által kiküldött szakértői csoport a helyszíni bejárást követően kiadott közleményében.

Mit lehet tenni a vörösiszappal?

A medence alján minden valószínűség szerint még nagyobb töménységben található a vörösiszap - vélekedik Kéki Sándor. Arra, hogy mit lehet tenni ezzel a veszélyes anyaggal, a tanszékvezető nem túl biztató választ adott. Az egész világon problémás a sorsa, deponálni szokták, hulladékként kezelik. Nagyon oda kell figyelni, hogy ahol tárolják, erős gáttal védekezzenek a hasonló katasztrófák ellen. Ha kiömlik, fel kell szedni a lehető legtöbbet, majd talajcsere is szükséges lehet.

(WEBBeteg - Czibere Anikó; MTI, ÁNTSZ)