• A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről

        Dr. Holnapy Gergely
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Holnapy Gergely, Dr. Árki Ildikó

        A csonttörésekkel kapcsolatban számos kérdés felvetődik a betegekben. Összegyűjtöttük egy csokorba a szakorvosnál leggyakrabban elhangzó kételyeket. A kérdésekre Dr. Holnapy Gergely, ortopéd-traumatológus szakorvos válaszolt.

        Lehet-e valamilyen mértékben terhelni, használni a törött végtagot?

        A téma cikkei

        3/1 A csonttörések és kezelésük
        3/2 Fájdalomcsillapítás csonttörések esetén
        3/3 A leggyakoribb kérdések a csonttörésekről

        Ez attól függ, hogy alsó vagy felső végtagról van szó. Amennyiben alsó végtagi, teherviselő csont töréséről van szó, úgy jellemzően teljes terhelés a törést követően nem megengedett, függetlenül attól, hogy műtéti megoldásra sor került-e vagy sem. A terhelés és a mozgathatóság függ attól is, hogy a törés darabos törés-e illetve hogy ízületet érint-e.

        Alsó végtagon, amennyiben a gipszrögzítést járósarokkal látják el, úgy a gipsz száradását követően, vagy a törés típusának függvényében 1-2 héttel a rögzítés megkezdése után a végtag terhelhető. Ez jellemzően azért csak lakáson belüli mobilitás megkönnyítésére szolgál, és nem a hétköznapi mozgásaktivitás kiszolgálását célozza.

        Vannak olyan esetek, amikor nem kerül sor gipszrögzítésre. Ez milyen előnyökkel jár?

        A végtag ízületeinek előnyösebb, ha nem kerül sor gipszrögzítésre, ekkor az ízületi mozgások – jellemzően terheletlenül – bizonyos mértékben kivitelezhetők, ezzel elkerülve a rögzítésből adódó későbbi rehabilitációs nehézségeket illetve az ízületi kontraktúrák kialakulását. A lehető legrövidebb idejű rögzítés különösen kívánatos a térd-, könyök-, és vállízületek „befagyásának” megelőzésére, de a rögzítési időnek mindenképpen összhangban kell lennie a törés típusának és a törés kezelésének (operatív vagy konzervatív eljárás) elveivel.

        Hirdetés

        Gipszrögzítéssel ellátott végtagot szabad-e mozgatni?

        A gipszrögzítés a törött csont, vagy sérült végtag nyugalomba helyezését szolgálja. A rögzítés a csonttörés jó helyzetben történő, mielőbbi gyógyulását célozza meg, továbbá a kóros mozgathatóságból eredő fájdalmat is kiküszöböli. Értelemszerűen a sérült végtag rögzített ízületeinek mozgatására ilyenkor nincs lehetőség, a test további ízületeinek mozgatása azonban kívánatos, a mobilizálhatóság függvényében.

        A gipszrögzítés levétele után mennyi idő elteltével szabad vagy kell tornáztatni a törött testrészt?

        A rögzítés eltávolítása után, a korábban rögzített ízületek mielőbbi passzív- és aktív mozgatása egyaránt szükséges. Itt a mozgathatóság-, illetve a terhelhetőség mértékének megítélésére a törés kezelését végző orvos és a mobilizációt elősegítő gyógytornász közös útmutatása az irányadó.

        A sérült területet szabad-e hűteni, borogatni, krémmel bekenni?

        Amennyiben nincs nyílt seb vagy közvetlenül a gipszrögzítés eltávolítását követően kiszedett varrat, úgy oedemacsökkentés, valamint a sérült területen felgyülemlett vérömleny méretének csökkentése céljából a terület hűtése, valamint bizonyos helyileg alkalmazható, nem-szteroid vagy esetleg szteroid tartalmú gyulladáscsökkentő gélek alkalmazása megengedett.  

        Gyakori panasz a gipszrögzítés ideje alatt és levételét követően a sérült végtag, terület viszketése. Lehet-e tenni valamit a panasz enyhítése érdekében?

        A tartós rögzítés során a kötés alatt lévő bőrfelület jellemzően kiszárad, viszket. Vakarni nem célszerű, ugyanakkor rendszeres tisztálkodás során az amúgy is hámló, száraz területek néhány hét elteltével leválnak. Ha nincs nyílt seb, akkor magasabb zsírtartalmú krémek alkalmazhatók a bőr mielőbbi regenerációját elősegítendő.

        Mikor tekinthető gyógyultnak a törés?

        A törés, a csont teljes átépülését követően tekinthető gyógyultnak. Ez bizonyos csontok esetében 6-12 hét alatt lezajlik, ugyanakkor darabos törések, továbbá főleg sípcsont-, combcsont esetében fokozott, aktív csontátépülés mutatható ki a törést követően akár fél-1 év múlva is. A beteg szempontjából azonban a végtag gyógyulásának ideje nem feltétlenül egyezik meg a rögzítés eltávolításának, vagy a csonttörés gyógyulásának idejével. A betegek számára a teljes terhelhetőség, és – lehetőség szerint – a sérülést megelőző mozgásfunkció visszaállása a törés gyógyulásának időpontja. Ez a sérülés okán rögzített ízületek mozgásbeszűkülése miatt, akár a rögzítési vagy tehermentesítési idő duplája is lehet.  

        Gyengébb lesz-e a későbbiekben törött végtag, és igaz-e, hogy érzékeny lesz az időjárás változásokra?

        A töréskezelés és a rehabilitáció során a cél, hogy a sérülést megelőző mozgásszervi állapotot állítsuk vissza, amennyiben lehetséges. Ezt azonban nagyban befolyásolja a törés helye, típusa, a beteg életkora, az egyidejűleg elszenvedett egyéb sérülései, továbbá belgyógyászati állapota. A törésgyógyulás során esetlegesen fellépő sebészeti- és belgyógyászati szövődmények kialakulása nehezítheti a teljes gyógyulást (pl.: sebgyógyulási zavar, mélyvénás trombózis).

        Ízületbe hatoló törések esetén jellemzőbb inkább az időjárás változásaira bekövetkező fájdalom vagy panasz.

        Milyen következményei lehetnek annak, ha valamilyen kisebb töréssel nem fordul orvoshoz a sérült?

        Kisebb törés nincs, a sérülés típusának megállapítása, ellátási módjának megítélése szakorvosi feladat. Ellátás nélkül az elmozdulás nélküli csonttörések a terhelés során elcsúszhatnak, ezzel tovább rontva a sérülés területének vérellátását, megnehezítve vagy akár lehetetlenné téve a későbbi törésgyógyulást. Ezek – pl. alsóvégtagot érintő törések esetén – az ízületi tengelyek eltérését, ízületi mozgások beszűkülését, álízület kialakulását idézhetik elő, rövidebb-hosszabb távon akár járásképtelenséget okozva. Lágyrészekben további vérzés indulhat – ez különösen veszélyes lehet véralvadásgátlókat belgyógyászati okok miatt rendszeresen szedő betegeknél –, ami akár életet veszélyeztető vérvesztést is okozhat.  

        Nem teherviselő csontok elmozdulás nélküli törései esetlegesen átépülhetnek rögzítés, illetve különösebb gyógykezelés nélkül is, de ennek megítélése a traumatológus feladata, és nem a laikus személyek tanácsainak függvénye, jóllehet vannak olyan frissen kialakult csonttörések, amelyek kimutatása még a Röntgen-vizsgálattal, gyakorlott baleseti sebész számára is nehézkes lehet. Ilyenkor a kiegészítő felvételek, néhány nap után megismételt kontrollvizsgálat, vagy más képalkotó vizsgálatok (CT, MR, csont scintigraphia) alkalmazása vezethetnek el a pontos diagnózishoz, illetve kezelési tervhez.  

        Dr. Holnapy Gergely, ortopéd-traumatológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőink: Dr. Holnapy Gergely, ortopéd-traumatológusDr. Árki Ildikó

        3/2 Fájdalomcsillapítás csonttörések esetén |  3/3 | |Következő oldal|
        Módosítva: 2017.11.25 17:11, Megjelenés: 2017.11.25 17:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Szénanátha megelőzése

        Szénanátha megelőzése

        B. M., szakfordító

        Az ősz a legideálisabb évszak a hiposzenzibilizáció megkezdésére.

        Fejlődik a magyar légimentés

        Kilenc EC135P2+ típusú gép váltja az eddig bérelt osztrák tulajdonú helikoptereket. Éjszakai mentésre is alkalmasak lesznek az új helikopterek.

        Fáradásos csonttörés: Tünetek és a gyógyulás esélyei

        Fáradásos törésről beszélünk, amikor a csontokat érő ismétlődő terhelés következtében a csont állományában úgynevezett mikrosérülések keletkeznek, melyek a csont részleges vagy teljes töréséhez vezetnek. Ilyenkor a csontátépülés zavart szenved, a csontlebontó folyamatok kerülnek előtérbe, azaz az oszteoklasztok aktivitása dominál.

        A csonttörések ellátása

        Késő ősszel és télen a szánkózó, korcsolyázó gyerekek és a csúszós járdán eleső idősek tipikus sérülése a csonttörés. Mit tegyünk az orvosi segítség megérkezéséig? Mire számíthatunk az orvosnál?

        Csonttörések és kezelésük

        A váz- és izomrendszert minden nap érik kisebb-nagyobb sérülések. A zúzódások, horzsolások mindennaposak, emellett pedig az egyik legrettegettebb sérülés a törés (fractura), mely szerencsére ritkán fordul elő az ember életében.

        A bordatörés

        A mellkasi sérülések közül a bordatörés a leggyakoribb. Legtöbbször a középső bordák (4-8.) törnek, repednek. Általában a hónalj vonalában elől vagy hátul, leggyakrabban csak egy helyen, de nagyobb trauma hatására akár több borda több helyen is törhet.

        A nemi hormonok szintje is hat a csonttörés kockázatára

        Egy tanulmány szerint az ösztradiol alacsony szintje, vagy a nemi hormonokat megkötő globulin (SHBG) magas szintje kapcsolatban áll az osteoporotikus töréssel idősebb férfiak esetében.

        Fájdalomcsillapítás csonttörések esetén

        Akinek már volt csonttörése, az tudja, akinek még nem volt, az gondolja, hogy mennyire fájdalmas, ha valamelyik csontunk eltörik. Ezért is érthető, hogy a törés kezelésénél nemcsak a pontos csontegyesítés fontos, hanem a fájdalomcsillapítás is.

        Csonttörés

        A csonttörés a csont folytonosságának megszakadása. Milyen típusai vannak és hogyan kezelhető?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.