• Dr. Holnapy Gergely

        Ortopéd-traumatológus

        163

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        Ortopéd-traumatológus

        Bemutatkozás:


        Szakterületei:



        Felnőtt- és gyermekortopédia, ezen belül: Felnőtt ortopédia: degeneratív és sérülést követően kialakult ízületi megbetegedések konzervatív és operatív ellátása (csípő, térd, láb, gerinc).



        Gyermek ortopédia: újszülöttkori, gyermekkori és serdülőkori szűrővizsgálatok, konzervatív és műtéti kezelések (újszülöttkori csípőszűrés, csípőficam, dongaláb, lúdtalp, hanyagtartás, gerincferdülés).



        Rendelés 1. helye: Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika, 1113 Budapest, Karolina út 27.



        OEP finanszírozott betegellátás: Ideje: szerda 10-15 óra közt



        Előjegyzés: a 06-1-209-33-55 telefonon (A vizsgálatra háziorvosi beutaló szükséges!)



        OEP által nem finanszírozott betegellátás, Semmelweis Egészségügyi Kft ( a Semmelweis Egyetem saját tulajdonú gazdasági társasága) Ideje: előzetes megbeszélés szerint



        Előjegyzés: a 06-1-459-15-80 vagy a 06-20-663-2666 telefonon



        2. helye: Rextra Magánorvosi Központ, 1111 Budapest, Budafoki út 59.



        Előjegyzés: a 06-1-365-11-22 vagy a 06-30-573-8180 telefonon



        3. helye: Budai Mozgásszervi Magánrendelő, 1111 Budapest, Budafoki út 15.



        Előjegyzés: a 06-70-425-8590 telefonon



        Nyelvtudás:




        • angol: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1992


        • francia: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1990


        • orosz: C típusú középfokú állami nyelvvizsga nyelvből 1990



        Általános Beosztás:



        Egyetemi tanársegéd, angol tanulmányi felelős



        Szakvizsga: ortopéd-traumatológia Tagság: Magyar Orvosi Kamara Magyar Ortopéd Társaság



        1973-ban született Budapesten, orvosi diplomáját 1999-ben szerezte meg a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ortopéd-traumatológiai szakvizsgát tett 2006-ban Budapesten. 1999-óta dolgozik a SE Ortopédiai Klinikán, 2006 óta egyetemi tanársegédként.



        Rendszeresen tart orvostanhallgatók részére magyar, illetve angol nyelven gyakorlatokat, angol tanulmányi felelősként angol tantermi előadásokat. Felnőtt ortopédiai ismereteit többek között Dr. Lakatos József egyetemi docens, valamint Dr. Böröcz István egyetemi adjunktus mellett dolgozva mélyítette el, míg gyermekortopédiai ismereteit Dr. Szőke György egyetemi docens, valamint Dr. Kiss Sándor egyetemi adjunktus mellett dolgozva sajátította el. Kutatási területe a nagyízületi protetizált betegek járástulajdonságainak változása a műtéti beavatkozás hatására, valamint scoliosisos gyermekek biomechanikai vizsgálata. A kutatáson kívül számos hazai és külföldi kongresszuson vett részt, több hazai és külföldi folyóiratban megjelent közlemény szerzője, könyvfejezetek szerzője, illetve társszerzője.



        Angol, francia valamint orosz nyelven beszél.



        Fő tevékenységi köre a felnőtt ortopédia területén belül a térd- és csípőízület-protézis beültetései, illetve térdízületi artroszkópos műtétek, lábműtétek.



        Gyermekortopédiai praxisa keretében szűrővizsgálatok (pl. csípőficam), valamint gyermekortopédiai betegségek konzervatív és operatív ellátását végzi (pl. dongaláb, lúdtalp, csípőficam).



        Tanulmányok




        • Gimnáziumi tanulmányok: 1987-1991:


        • ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gimnázium, Budapest


        • Egyetemi tanulmányok: 1992 -1999: Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kara



        Szakvizsga: 2006: Ortopédia-Traumatológia szakvizsga



        Díjak:




        1. 2002. Fiatal Ortopéd Orvosok Fóruma –Kecskemét– a szekció legjobb előadója: Csuklótáji töröttek csont denzitometriás vizsgálata


        2. 2003. Fiatal Ortopéd Orvosok Fóruma –Székesfehérvár– a szekció legjobb előadója: Unicondylaris felszínpótlástól a tumor térdprotézisig, avagy egy térdprotézis beültetés tanulságai


        3. 2004. Best poster prize, SICOT, 2004. Havana, „Heterotop ossification after total hip replacement. A prospective study.” SICOT kongresszus –Havanna


        4. 2004. II. díj a Magyar Ortopéd Társaság Zinner Nándor Pályázatán a „50 éves életkor alatt csípőprotetizált betegek legalább tíz éves utánkövetése” című dolgozatért


        5. 2005. I. helyezés Semmelweis Orvostudományi Egyetem Baráti Kör: Dr. Balázs Dezső és Walter Julianna pályázat: „Minimum ten-year follow up of total hip replacement in patients younger than 50 years”


        6. 2005. „Best poster price”, EFORT, Lisszabon, a „Minimum ten-year follow up of total hip replacement in patients younger than 50 years”


        7. 2005. I. díj a Magyar Ortopéd Társaság Zinner Nándor Pályázatán a „Az alsó végtagi propriocepció jelentősége csípőízületi endoprotézis beültetést követően” című dolgozatért


        8. 2007. II. helyezés Semmelweis Orvostudományi Egyetem Baráti Kör: Dr. Balázs Dezső és Walter Julianna pályázat: „Proprioception after total hip replacement in case of different operative methods”


        9. 2010. Rektori dicséret –önkéntes véradásért Kutatás PhD: 8. program: A támasztó és mozgató szervrendszer működésének fiziológiája és patológiája. (iskolavezető: Prof. Dr. Szendrői Miklós). Prospektív vizsgálat az alsó végtagi propriocepció változásának követésére csípőprotézis beültetést követően, különböző típusú ízületi feltárások esetén. Idipathiás scoliosisos gyermekek járástulajdonságainak vizsgálata.



        Válogatott publikációk:




        • Holnapy G.-Böröcz I.-Illyés Á.: Unicondylaris felszínpótlástól a tumor térdprotézisig –egy térdprotézis beültetés tanulságai Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2005;48(3):269-277


        • Holnapy G., Zahár Á., Tóth A., Lakatos J.: Ötven éves kor alatt beültetett csípőprotézisek legalább 10 éves utánkövetése Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2007;50(1):15-23 Illyés Á., Holnapy G., Szendrői M., Kiss R.M.: Csípőízületi endoprotézis beültetés hatása az alsó végtag propriocepciójára, Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet és Plasztikai Sebészet, 2007;50(3):216-230


        • Holnapy, G.; Kiss, S.; Terebessy, T.; Pap, K.; Shisha, T.; Szőke, Gy.: Varicella fertőzés szövődményeként kialakult, jelentős csontvesztéssel és végtagrövidüléssel járó osteomyelitis sikeres kezelése Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):269-275


        • Pap, K.; Kiss, S.; Shisha, T.; Domos, Gy.; Berki, S.; Holnapy, G.; Szőke, Gy.: Hisztopatológiai elváltozások az izomszövetben végtaghosszabbítást követően Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):217-222


        • Terebessy, T.; Kiss, S.; Holnapy, G.; Domos, Gy.; Szőke, Gy.: A calcaneus stop típusú arthrorisis eredményességének értékelése a gyermekkori flexibilis lúdtalp kezelésében Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2009;52(3):245-251


        • Holnapy, G.; Kiss, S.; Terebessy, T.; Szőke, Gy.: Exostosis cartilaginea multiplex által okozott alkari deformitás korrekciója ulnahosszabbítással Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2011;54(1):45-51


        • Holnapy, G.; Szalay, K.; Szendrői, M.: A csípő arthroplastica tribológiai vonatkozásai Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2012 ;55(3):185-193 8. Holnapy G., Terebessy T., Domos Gy., Horváth N., Kiss S., Szőke Gy.: A combfejelcsúszás és a csípőízületi arthrosis kialakulásának összefüggése az epiphyseolysises betegeknél. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet, Plasztikai Sebészet 2012 ;55(4):243-250



        Könyv, könyv fejezet:




        • Holnapy G., Szendrői M.: Connective tissue disorders Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Kiss S., Vízkelety T., Köllő K., Terebessy T., Holnapy G., Szőke Gy.: Common bone dysplasias and malformations. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Szőke Gy., Kiss S., Terebessy T., Holnapy G.: Pediatric orthopedics. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Lakatos J., Köllő K., Skaliczki G., Holnapy G.: Neck, chest, spine and pelvis. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Mády F., Holnapy G., Szendrői M.: Ankle and foot. Color atlas of clinical orthopedics. Ed.: Szendrői M, F. H. Sim. Springer-Verlag, 2009.


        • Ortopédia ebook VIII. fejezet, „Boka és Láb” (10 alfejezettel)


        • Ebook in Orthopaedics, Chapter 8 “Ankle and foot” (10 subsection)

      • Dr. Holnapy Gergely legutóbbi válaszai
        Tisztelt Uram! Utóbbi kérdésére könnyebb a válasz. Az amnézia jellemzően nem múlik el. A fémanyagok eltávolítása rendkívül széles időintervallumban válhat szükségessé. Ez függ a lábszártörés típusától, helyétől (sípcsont középső harmada, ízület közeli vagy ízületbe hatoló, stb), továbbá a törés rögzítésének módjától. Ugyanakkor kétoldali sérülésnél a terhelhetőség, a mobilizálás további rendkívüli nehézséget jelent. Bármilyen pontos időpont meghatározása a beteg vizsgálata és az aktuális Röntgen-felvételek egyidejű megtekintése nélkül lehetetlen. Nem egy-egy törést kell meggyógyítani, nem egy-egy rögzítést kell önmagában behelyezni vagy eltávolítani, hanem a beteg -jelen esetben a keresztfia- egészségét és mozgásképességét kell a sérülést megelőző állapothoz a lehető legjobban visszaállítani. Így pedig rendkívül sok információ alapján kell a műtéti (vagy nem műtéti) döntéseket meghozni. A teljes tünetmentesség jellemzően a sérülések ízületi érintettségének alapján határozhatók meg. Ez távolról sajnos nem lehetséges. Ráadásul a gyermek cukorbetegsége a gyógyulási folyamatot sajnos nem előnyös irányba befolyásolhatja. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! A bokarögzítő tartós viselése a sérülés gyógytartamát követően azért nem javasolt, mert az a boka mozgástartományát beszűkíti, ezzel az azt mozgató izmokat gyengíti. Ez a boka stabilitását hosszú távon rontja. A magas vérnyomás önmagában nem, azonban a diabetes a gyógyhajlamot befolyásolhatja. Ugyanakkor a gyermek fiatal életkora miatt ez még nem valószínűsíthető a tartós panaszok okaként. Felmerül annak a lehetősége, hogy a bokaszalag sérüléssel egyidejűleg más társsérülése is keletkezett, amire esetleg idáig nem derült fény. Szóba jön ilyen esetben MR vizsgálat szükségessége, amelynél az ugróízületek porcfelszíne is megítélhető, az esetleges társsérülés láthatóvá válhat. Üdvözlettel: Holnapy gergely dr.
        Tisztelt Uram! A leírása szerint "nagyon durva becsúszás" következtében sérült, így a boka korábbi sérülései vélhetően nem játszottak szerepet a jelen sérülés létrejöttében, és annak súlyosságában. Bár a pontos sérülést Röntgen felvételen nem láttam, de nem tartom valószínűnek, hogy a korábbi műtét 6 hetes korában fémeltávolításra (lemezkivételre) sor kerülne. A fokozott trombózis veszély (sérülés és a gipszrögzítés következményeként) miatt valószínűleg kis molekulasúlyú heparin injekciót kap, a gipszrögzítés ideje + egy hét időtartamra. Nem-szteroid gyulladáscsökkentőt a fájdalomcsillapítás és sérülés következtében kialakult vérömleny felszívódásának elősegítése céljából, inkább szájon át szedhető gyógyszer formájában kap. Ezt jellemzően nem adjuk injekcióban tartósan. Klinikai vizsgálat és Röntgen-felvétel hiányában a felépülésének idejét csak hozzávetőlegesen lehet megadni, ez 6-12 hét közt van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ekkor alkalmas a versenysporthoz való visszatéréshez is. Amennyiben a teljes gyógyulás létrejön, úgy a teljes funkció és terhelhetőség a végtag rögzítettségi idejének (amíg nem tudja a hétköznapi aktivitásban teljes értékűen használni) kb kétszerese. A sportolás egészséges, ugyanakkor a versenysport már nem az. Azt azonban Önnek kell eldöntenie, hogy a teljes gyógyuláskor visszatér-e a versenysporthoz. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Az elülső keresztszalag (LCA) pótlásánál a leggyakrabban használt inak az úgynevezett "semi" inak. Ezeket a térd belső oldaláról kiindulva távolítják el, így mind a bőrmetszés, mind pedig a térd és a comb belső oldalán történő, műtét közbeni "manipuláció" átmeneti érzészavart okozhat. Tekintve hogy a műtétje még nem egész egy hónapos, így vélhetően a térd mozgásfunkciója sem teljes, ami az alsó végtag duzzanatával járhat. Ez tovább ronthatja a bőr-érzés kiesését. Vagyis, az Ön által leírt eltérések, a műtét 4. hetes korában még vélhetően "normálisnak" tekinthetők. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! A könyök nyújtási elmaradása nem pusztán a radiusfejecs hiányából adódik. Vélhetően a tinéndzserkori sérüléskor, a radiusfejecs darabos törése mellett a könyök ennél még komplexebb sérülését szenvedte, amelyet így tudtak (a radiusfejecs eltávolításával) ellátni, a könyök leginkább élettanihoz közelítő funkciójának elérése céljából. Szerencsés módon, ez nem egy terhelt ízület (ellentétben az alsó végtag nagyízületeivel), így ez a jó mozgástartomány és kielégítő funkció a csontdarabok eltávolítása után is megmaradhat. Természetesen nem olyan, mint az ellenoldali könyökízület. A hétköznapi mozgásaktivitásban a könyök teljes nyújtására igazából nincs szükség. Azonban ez a könyök nem való a küzdősportokhoz. Protézis beültetéssel sem valószínű, hogy a mozgástartomány jelentősen fokozódna, és a beültetett idegen anyag további problémákat vethetne fel. A protézis is kopik, lazul, a mozgásaktivitás függvényében, és így időről-időre cserére, újabb műtétre szorul. Tehát a protézis sem a küzdősportokhoz lenne a leginkább alkalmas. Én az Ön helyében örülnék a relatív jó mozgásfunkciónak, és kerülném a protézist (idegen anyagot) éppúgy, mint a küzdősportot. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Aggodalomra semmi oka. A leírás szerint a gyermeknél csípőficam lehetősége nem merül fel. Gyakorlatilag -ez szerepel a leírásban is- az UH kép az adott életkornak (2 hó) megfelelő kép. Az, hogy érdemes-e terpeszpelenkát viselnie a gyermeknek, az az ortopédiai fizikális vizsgálat függvénye, ebből az UH leírásból ez nem derül ki. Javasolható még ilyankor a gyermek hason fektetése, mert jellemzően akkor hajlított-távolított pozícióba kerülnek a csípők ("béka" pozícióban alszik a gyermek), és ez biztosítja az ideális fejlődést illetve érést a csípőízületeknek. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! A boka szalagos sérülésének gyógyulási ideje sajnos igen hosszú, legalább 6 hét. A duzzanat folyamatosan jelentkezhet, főleg ha nem tudja a nap során sokat felpolcolva tartani a végtagot. Estére ez törvényszerűen jelentősebb duzzanatot eredményez. Átmenetileg (1 hét) használhat valamilyen gyulladáscsökkentő gyógyszert, kihasználva annak fájdalomcsillapító hatását is. (pl.: diclofenac) Azonban a teljes funkció és fájdalommentesség kialakulásának ideje a teljes gyógyulás esetén még a rögzítési idő (az Ön esetében 6 hét) dupláját is igénybe veheti. Ha a bokarögzítő viselése mellett "rásérült" volna, arra minden bizonnyal emlékezne. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! A leírást szerint a 16 éves gyermek sérülése súlyosabb, ott csontsérülés is van, és az ízületben is történt elmozdulás. Ugyanakkor a csontos sérülés 6 hát alatt minden bizonnyal átépül, a lágyrészek teljes gyógyulása ugyanakkor ennél hosszabb időt vehet igénybe. Gipszsín a duzzanat megszűntéig alkalmazandó eljárás a sérült ízület nyuaglomba helyezésére. Ezt követően szóba jön körkörös gipsz, ami a sérülés függvényében járosarokkal ellátható, és bizonyos idő után terhelhető. Enyhébb boka distorsionál szóba jön boka ortézis alkalmazása, amely a teljes testsúllyal történő terhelést megengedi, de a boka oldal irányú mozgását megakadályozza. Pontos rögzítési időt a rtg felvételek és a klinikum függvényében lehet javasolni. Üdvözlettel: Holnapy Gergely
        Tisztelt Hölgyem! Amennyiben a heg környezetében jelentkezett látható duzzanat, bőrpír, úgy mindenképp fel kell hogy merüljön gyulladásos folyamat lehetősége. Ez, feltételezem az azóta eltelt idő alatt már laborvizsgálattal is igazolást-, vagy kizárást nyert. A folyamat kiterjedésétől függően ez további kezelést igényelhet.
        Tisztelt Hölgyem! A sérülést követően felkerülő gipszrögzítés, amely a köznyelvben "fekvőgipsz", az nem terhelhető, ráállni tilos! A sérülést követően, még a gipszrögzítés felhelyezése után is lehet további bevérzés a törési résben, így a végtag a rögzítést követően tovább duzzadhat, ezért jellemzően a gipsz nem "körkörösen" rögzíti a törést, a gipszsín pusztán gézpólyával körbepólyázott. Amit a köznyelv "járógipsznek" nevez, az a törés bevérzése okozta duzzanat szűntével felhelyezett, járósarokkal ellátott körkörös gipsz. Ez már a gipsz kiszáradást követően -ellentétes orvosi utasítás hiányában- terhelhető. Édesanyja konkrét esetében, a beteg vizsgálata és a Röntgen megtekintése nélkül felelősséggel nyilatkozni nem lehet. Ugyanakkor ha az ellátás tekintetében kétsége merül fel, úgy érdemes konzultálnia egy másik traumatológus vagy ortopéd sebésszel. Ehhez azonban az elsődleges ellátó kórháztól kérje ki a RTG felvételeket CD-n (ezt jellemzően a radiologiai osztályok kérésre CD-re kiírják, maximum a CD árát kérik el öntől). Vélhetően friss Röntgen felvételre is szükség lesz, ennek összehasonlítása a sérülést követő felvételekkel a további kezelést nagyban befolyásolhatja. Az alsó végtagi sérült betegek, lehetőség szerinti mihamarabbi mobilizálása elengedhetetlen, a további szövődmények megelőzése céljából. 80 év körüli betegeknél azonban illúzió azt gondolni, hogy segédeszközök segítségével a sérült végtagot tehermentesíteni képesek lennének. Ilyen körülmények között ha édesanyjánál járógipsz felhelyezését követően, lakáson belül segédeszközzel (pl. járókeret) mobilissé válik, úgy a sérülés gyógyulásáig ezzel meg kell elégedni. Ezt követően a rehabilitáció, a sérülést megelőző mozgásaktivitás elérése -amennyiben lehetséges-, további hosszú heteket ill. hónapokat vehet igénybe. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! A leírtak alapján felmerül az ugróízület szalagos összeköttetéseinek részleges szakadása, következményes bokaízületi instabilitással, amely jelen panaszait az arthroscopos debridement és a többszöri steroid injekció ellenére fenntartja. A szalagos összeköttetések gyengesége vagy hiánya mellett lehetséges az ízületi terhelő felszín porcos részének sérülése, akár a csontos alap sérülésével (osteochondritis dissecans) együtt. Ez sajnos még úgy is elképzelhető, hogy ezek a korai (sérülés ideje környékén készült) RTG felvételeken még nem mutattak eltérést, akár az arthroscopia során sem jelentett ízületen belüli markáns eltérést. Javasolható ismételt klinikai vizsgálat ortopéd/traumatológus kollégánál, és ennek függvényében felmerül friss RTG vizsgálat és/vagy MR vizsgálat szükségessége, továbbá ezek összevetése a korábbi képalkotó vizsgálatokkal. A terápiás teendő ennek függvényében kerül meghatározásra. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! Az elülső keresztszalag pótlás műtét közbeni-, és a rehabilitáció során felmerülő potenciális szövődményeinek felsorolása tankönyvnyi fejezetet is kitesz, így ezek jelen keretek közt nem felsorolhatók. A graft vételi helyének érzékenysége valóban egy lehet a szövődménylehetőségek közül. Ugyanakkor ennek elkülönítése az elülső keresztszalag sérülésekor esetlegesen létrejövő társsérülésektől (meniscus, ízületi porc terhelő felszín, stb) klinikai vizsgálattal és képalkotó vizsgálatokkal (MR, RTG, UH) lehetséges. A terápiás teendő függ a műtét előtti térdfunkciótól (mozgástartomány, stabilitás, stb), és a műtétet követően a rehabilitáció során elért térd funkciótól is. Amennyiben ezekkel kapcsolatban kérdése van, legszerencsésebb az operatő orvosát felkeresni konzultáció céljából. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! A térdízületi bevérzés a térd sérülése miatt következett be. Pusztán emiatt Önnek nem kellett volna "vérhigítót" kapnia. Sőt, elmondható, hogy aki ilyenkor más (pl. kardiológiai) okok miatt "vérhigítót" használ, annak a véralvadási paraméterek módosulása miatt jelentősebb mennyiségű bevérzés keletkezhet a sérülés környezetében. A térdből lebocsájtott vérnek semmi köze a mélyvénás trombózishoz. A "vérhigító" gyógyszerek alkalmazásának szükségessége a sérülés miatti csökkent mozgáskészség (immobilitás), az egyéb társbetegségek (korábbi trombózis, tüdőembólia), és az esetleges genetikai okok miatti fokozott szövődmény-kozckázat függvénye. Igen, az alkalmazott szájon át szedhető "vérhigító" (Xarelto) illetve az emelt dózisú, napi 2x alkalmazott kis molekulasúlyú heparin injekció (Fraxiparine) a választandó kezelés. A gyógyszerelési időtartamot tekintve inkább a műtét időpontja mérvadó, mert valóban a műtét a kis molekulasúlyú heparin védelemben kellett hogy megtörténjen. Igen, érdemes érsebész kollégával is konzultálnia a trombotizált érszakasz esetleges további teendőiről, továbbá az élete során szükségessé váló trombózis-megelőző gyógyszerelésről. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Hölgyem! Az Ön életkorában, ha nincs valamilyen, a csont gyógyulását hátráltató megbetegedése, úgy ennyi idő alatt a csont teljes gyógyulásának és a lágyrészek teljes regenerációjának le kellett zajlania. A gyógyulás folyamatát megítélni természetesen csak a sérüléskori és jelenlegi Röntgen-felvételek függvényében lehet felelősségteljesen. A fémanyagok eltávolítása -amennyiben azok jó helyzetben vannak-, nem valószínű hogy jelen panaszait érdemben befolyásolhatnák. Fémeltávolítás után gyakorlatilag csak a sebgyógyulás ideje alatt (kb 2 hét) kell elővigyázatosabbnak lennie, azonban a szárkapocscsont stabilitásán az a beavatkozás már nem változtat. Korábbi ízületi sérülések valóban okozhatnak panaszt a későbbiekben az időjárás bizonyos változásaira, azonban pusztán ezzel, vélhetően nem magyarázható az a mozgástartománybeli beszűkülés, amit Ön leír. Amennyiben a fémkivételt követően a panaszai továbbra is fennállnak, a bokája duzzad, úgy esetleges ízületen belüli társsérülések után érdemes kutatni, részben fizikális vizsgálattal, illetve egyéb képalkotók (Röntgen, UH, MR) végzése is szóba jön. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
        Tisztelt Uram! Természetesen, ha egy alkalommal már kialakult mélyvénás trombózisa, úgy nagyobb az esélye egy ismételt trombózis kialakulásának, különösen átmeneti mobilitás-csökkenést előidéző beavatkozást követően. Ennek elkerülése érdekében a műtétet követően nagyobb mennyiségű heparin-származékot (vérhigítót) kell kapnia, mint a fenti előzmények hiányában. Pusztán a gyűrűporc szakadása miatt egyébként nem alakul ki trombózis. Amennyiben az Ön életkorában ez előfordult, úgy érdemes kivizsgálni azt, hogy ennek nincs-e valamilyen genetikai (öröklött) háttere az Ön esetében. Ezek ismeretében nagyobb biztonsággal tervezhető egy sebészi beavatkozás. Üdvözlettel: Holnapy Gergely dr.
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés