Több odafigyelés várnak az orvosoktól
megjelent:
A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet felmérése szerint a megkérdezettek több odafigyelést és információt várnak el az orvosuktól.
Az AXA Egészségpénztár megbízásából készült és a pénztár tagjaiból választott emberek megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatásból kiderült, a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.
A magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti a megkérdezettek 65 százaléka szerint.
A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását, 55 százalékát szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik.
| Hová mennek az orvosok és ápolók? |
| Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb adatai alapján tavaly összesen 1614 orvos és egészségügyi dolgozó kért hatósági bizonyítványt okleveleiről azért, hogy külföldön dolgozhasson: 887 orvos, 419 ápoló 158 fogorvos, 37 gyógyszerész, 7 szülésznő és 106 egyéb egészségügyi dolgozó. Hová mennek az orvosok és ápolók? |
Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, a megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3 százaléka teljesen elhanyagolja.
Az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.
Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta.
Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében - derült ki.
Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket az úgynevezett betegségmenedzsmentből, 51 százalék gondolja úgy, hogy a krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat elérhetővé kell tenni a pénztártagok számára, és hogy a krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék).
| Ne halogassa az orvoshoz fordulást! |
| Az egészségügyet érheti sok kritika, ám ez nem változtat azon: az orvosok csak azokon tudnak segíteni, akik elmennek hozzájuk szűrésekre, illetve egy-egy panaszuk kivizsgáltatásával nem várnak hónapokat, éveket. |
A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás a krónikus betegségben szenvedők részére.
(MTI)
