Több odafigyelés várnak az orvosoktól

MTI
megjelent: 2010.04.30.

A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet felmérése szerint a megkérdezettek több odafigyelést és információt várnak el az orvosuktól.

Az AXA Egészségpénztár megbízásából készült és a pénztár tagjaiból választott emberek megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatásból kiderült, a betegek 40 százaléka maga szervezi ellátását és mintegy negyedük teljesen elveszettnek érzi magát a rendszerben.

A magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti a megkérdezettek 65 százaléka szerint.

A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását, 55 százalékát szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik.

Hová mennek az orvosok és ápolók?
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) legfrissebb adatai alapján tavaly összesen 1614 orvos és egészségügyi dolgozó kért hatósági bizonyítványt okleveleiről azért, hogy külföldön dolgozhasson: 887 orvos, 419 ápoló 158 fogorvos, 37 gyógyszerész, 7 szülésznő és 106 egyéb egészségügyi dolgozó.
Hová mennek az orvosok és ápolók?

Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, a megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3 százaléka teljesen elhanyagolja.

Az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.

Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta.

Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében - derült ki.

Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket az úgynevezett betegségmenedzsmentből, 51 százalék gondolja úgy, hogy a krónikus betegségekkel kapcsolatos életvezetési információkat elérhetővé kell tenni a pénztártagok számára, és hogy a krónikus betegeket gondozó orvosi szolgáltatást nyújtsanak (75 százalék).

Ne halogassa az orvoshoz fordulást!

Az egészségügyet érheti sok kritika, ám ez nem változtat azon: az orvosok csak azokon tudnak segíteni, akik elmennek hozzájuk szűrésekre, illetve egy-egy panaszuk kivizsgáltatásával nem várnak hónapokat, éveket.

A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás a krónikus betegségben szenvedők részére.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A vesekő kialakulásának okai A vesekő kialakulásának okai

A vesekövek a vizelet bizonyos alkotóelemeiből alakulnak ki.

Alvás csecsemőkorban Alvás csecsemőkorban

Hol aludjon a csecsemő: a szülők ágyában, vagy a saját kiságyában?

Készíttessen egészségtervet egészségpénztárból!

Az egészségügyi szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a prevenció. A köztudatba mégis nehezen szivárog be ez az alaptézis, és...

Így fizethetjük a magánellátást egészségpénztárból

Évek óta tendencia Magyarországon a magánegészségügyi szektor bővülése, az elmúlt évben azonban ugrásszerű a növekedés. A magánegészségügyi...

Otthonápolás: így spórolhatunk az egészségpénztárral

Ha egy családtag súlyos betegségéből adódóan otthonápolásra szorul, az a családtagok számára is megterhelő fizikailag, lelkileg és anyagilag is....

Egy tűszúrástól a célzott gyógyszeres terápiáig: ideje jobban megismernünk a patológiát

Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal...

Valószínűleg ennyi időt kell majd várólistán eltöltenie a következő 10 évben

Évente összesen legalább 200 napos előjegyzési idővel kell számolnia egy egészségtudatos felnőtt embernek, ha arra szánja az idejét, hogy...

Se időm, se pénzem - Hogyan őrizzem meg az egészségem?

Korán keltem, végeztem a ház körüli teendőkkel, a kitűzött feladatokat befejeztem a munkahelyen, bevásároltam, befizettem a csekkeket, elmentem a...

Mire jó az egészségpénztár?

Az egészségpénztár egy olyan megtakarítási lehetőség, melynek segítségével idejében felkészülhet a nem várt egészségügyi kiadásokra...

Legnagyobb ellenségeink: telített zsír, só és cukor

Büszkén és jogosan hirdetjük, hogy sportnemzet vagyunk, a sportoló nemzet jelzőt viszont a legnagyobb jóindulattal sem aggathatjuk magunkra. Az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.