Közeleg az adóbevallás határideje, ne feledkezzen meg az adó-visszatérítésről

Már csak pár napunk van arra, hogy benyújtsuk az adóbevallásunkat. Ha munkavállalók vagyunk, akkor szerencsére nem túl sok dolgunk van vele. Ha azonban egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári tagok is vagyunk, akkor még egy fontos dolgot nem szabad elfelejtenünk: visszaigényelni a pénztári befizetéseink után járó adókedvezményt.

Miért kapunk visszatérítést?

Az önkéntes pénztárak egyik legnagyobb előnye, hogy hozzájuk adó-visszatérítés kapcsolódik. Ezt a kedvezményt kihasználhatjuk tehát, ha egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári megtakarításunk van, és legalább az egyik pénztárba fizettünk be pénzt az év során.

Az adó-visszatérítést ugyanis a befizetett összeg után kapjuk, és nem a pénztárban tartott megtakarítás összege után. Ez különösen az egészségpénztár esetében előnyös, az egészségpénztár ugyanis egy különleges megtakarítási forma.

A nyugdíjpénztárba befizetjük a pénzt, amiből megtakarításunk képződik. A pénztárban tartott pénzünk után hozamot kapunk, és amikor elértük a nyugdíjaskorunkat, a pénzt felhasználhatjuk a nyugdíjunk kiegészítésére, így az életkörülményeink javítására.

Az egészségpénztár azonban máshogy működik. A pénztárba ugyanúgy befizetünk pénzt, és a megtakarításunkra itt is hozamot fizet a pénztár, de itt a lényeg nem felétlen a takarékoskodásban van. Persze gyűjthetünk nagyobb orvosi beavatkozásokra, amelyeket magánellátás keretében végeztetnénk el, magánkórházi szülésre, egy komplex szűrővizsgálati csomagra vagy egy drágább szemüvegre, de nem muszáj.

Az egészségpénztár lényege, hogy innen fizethessük a felmerülő egészségügyi kiadásainkat, azaz ne csak az állami egészségügyi rendszerre hagyatkozzunk, hanem gondoskodjunk önmagunkról. Tehát itt, a nyugdíjpénztárral és más megtakarításokkal szemben félre is teszünk, és költünk is egyszerre.

A magán- és az állami egészségügy kéz a kézben jár

A magánegészségügy fontos kiegészítője az állami egészségügynek. Nem csupán egy kényelmi szolgáltatásról van szó, hanem a magánszféra jelentős mértékben képes tehermentesíteni az állami rendszert.

A Covid-járvány óta pedig egyre nagyobb a szerepe. A magánegészségügyben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a tulajdonosok, és erre szükség is volt, hisz a járvány alatt leterhelt állami egészségügy sokak számára nem tud időben, azaz várakozás nélkül, vagy rövid várakozási idővel megfelelő ellátást biztosítani.

Így a magánegészségügy használata már nem luxus, hanem kényszer is. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy az utóbbi évek felmérései alapján minden korcsoportban jelentősen nőtt a magánegészségügyet igénybe vevők száma. Különösen a fiatalok, azaz a 25-35 éves korosztály az, ahol nagy emelkedést látunk.

Ez viszont jelentősen megterheli a pénztárcánkat. A korábban említett magánkórházi szülés 1,5-2,5 millió forintba is kerülhet, egy menedzserszűréshez hasonló komplex szűrővizsgálati csomagért 100-200 ezer forintot is fizethetünk, és egy nagyobb fogászati beavatkozás is jelenthet több százezer forintos kiadást.

Ráadásul a gyógyszerekért, gyógyhatású készítményekért is fizetnünk kell, mint ahogy a szemüvegekért vagy fogszabályzókért is.

Az állam tehát támaszkodik a magánegészségügyre, ami azt tehermentesíteni képes, az öngondoskodást pedig adókedvezménnyel támogatja.

Mennyi adó-visszatérítést kaphatunk?

Az egészségpénztárba befizetett összeg 20%-át, legfeljebb 150 000 forintot igényelhetünk vissza az abban az évben befizetett személyi jövedelemadónkból.

Ez tehát egy személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó kedvezmény, amelyet utólag kapunk meg. Az adót év közben be kell fizetnünk – illetve vonja a munkáltató a fizetésünkből – és év végén visszaigényelhetjük.

Ez már csak azért is így van, mert egészen december 31-ig fizethetünk be pénzt a pénztárba, és a havi vállalt tagdíjon felül extra befizetést is teljesíthetünk, ezért csak utólag lehet összesíteni, hogy mennyi adó-visszatérítésre vagyunk jogosultak.

A maximális, 150 000 forintos adó-visszatérítéshez évi 750 000 forintos befizetésre van szükség, ami havonta 62 500 forintos befizetést jelent. Az összeghatár tehát elég magas ahhoz, hogy még egész komoly havi egészségpénztári megtakarítás után is jogosultak legyünk az adó-kedvezményre.

Fontos tudni, hogy a 150 000 forintos keret az önkéntes pénztárakra együttesen, tehát az egészségpénztárra és a nyugdíjpénztárra együtt érvényes.

Hogyan kapjuk meg az adó-visszatérítést?

Az egészségpénztári számla azoknak éri meg legjobban, akik személyi jövedelemadót fizetnek, ami leggyakrabban azt jelenti, hogy alkalmazottként dolgoznak, és munkaviszonyból származó jövedelmük van. Nekik a NAV alapesetben elkészíti az adóbevallásukat, ami már március óta megtekinthető az eSZJA rendszerben.

Ha tehát rendelkezünk ügyfélkapus hozzáféréssel, akkor mindössze annyi a teendőnk, hogy ellenőrizzük az adóbevallásunkat.

Ne felejtsük el azonban, hogy az egészség- és nyugdíjpénztár miatt keletkező adó-jóváírást nem kapjuk meg automatikusan, azt nekünk kell kérnünk az adóbevallásban. Ehhez a pénztártól korábban kapott adóigazolást tudjuk használni, amelyet a pénztár már január folyamán megküldött nekünk, vagy feltöltötte a honlapján található ügyfélfiókunkba.

Ha több pénztárnak is tagja vagyunk, akkor el kell döntenünk, hogy melyik önkéntes pénztári számlánkra kérjük a visszatérítés összegét.

Szerencsére az online adóbevallás már olyan okos, hogy figyelmeztet az adó-visszatérítés lehetőségére, és az adott adóbevallás soron fel is tünteti, hogy mekkora összegre vagyunk jogosultak. Az adóbevallás módosításával jóváhagyhatjuk az összeget. A rendszer még a pénztárak nevét is felajánlja, így csak ki kell választanunk, hogy melyikre kérjük a pénzt.

Az adójóváírást az adóbevallásunk benyújtása után 30 napon belül megkapjuk, így érdemes minden évben minél hamarabb véglegesíteni és beadni a bevallást.

Az adó-visszatérítés adómentes, és a pénztár sem von le belőle működési költséget. Az összeg azonnal felhasználható az egészségszámláról, akár önsegélyező szolgáltatásra is, amelyeknél egyébként 180 napos várakozási idő van.

Jobb az egészségpénztár az egészségbiztosításnál?

Nem jobb, csak más. Mindkettő egy öngondoskodási módszer, amellyel részben akár függetleníthetjük is magunkat az állami egészségügyi rendszertől, ha épp azt szeretnénk. Valójában remekül kiegészítik egymást.

Az egészségpénztárban a saját pénzünket tartjuk, és ha felmerül egy, az egészségünkkel kapcsolatos kiadásunk, akkor abból fizethetjük. Széles skálán költhetünk innen, beleértve pár olyan dolgot is, amire a biztosítások nem nyújtanak fedezetet, például már meglévő betegségeink kezelésére, vagy gyógyszervásárlásra.

Ezzel szemben az egészségbiztosítás magánorvosi szolgáltatások esetén, illetve a csomagtól függően fekvőbetegellátásban nyújthat segítséget. Itt havonta fizetjük a biztosítási díjat, és ha megbetegszünk, az orvosi vizsgálatokért már nem kell fizetnünk. Ezt hívják szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosításnak.

Ezekkel a trükkökkel jelentős megtakarítást érhetünk el az egészségügyi megtakarításunkon. Aki tehát valaha is költ az egészségére, és fizet személyi jövedelemadót, jól teszi, ha tart fenn egészségpénztári számlát, és azt aktívan használja is.

Kapcsolódó Mire jó az egészségpénztár?

(Szerző: Gergely Péter, pénzügyi szakértő)