2000. óta 5 évvel nőtt a várható élettartam, megmaradtak ugyanakkor az egészség-egyenlőtlenségek
2000. óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs).
A külföldön elkapható, védőoltással megelőzhető betegségek |
Magyarországon az oltási szabályozás - szerencsére - elég szigorú, ám Európa más országaiban és világszerte lazábbak az előírások, ezért ha utazunk, nem árt felkészülni és bizonyos előkészületeket megtenni, valamint ottlétünkkor elővigyázatosnak lenni. A külföldön elkapható, védőoltással megelőzhető betegségek>> |
A várható élettartam a 2000 – 2015. közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet-Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében.
„A világ nagyot lépett előre a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta felesleges szenvedés és korai halál csökkentése terén” - mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója. „A növekedés azonban egyenlőtlen volt. A legjobb dolog, amit annak érdekében tehetünk, hogy senkit ne hagyjunk magára az, ha támogatjuk az országokat egy erős alapellátáson nyugvó egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megteremtésében.”
Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei |
Védőoltások beadásával súlyos - esetenként halálos - betegségek kialakulásától és szövődményétől óvhatjuk meg magunkat, gyermekeinket és - nem utolsósorban - környezetünket. Védőoltással megelőzhető betegségek szövődményei>> |
A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év.
86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év.
Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentése egyesíti az egészséggel kapcsolatos célokra vonatkozó legfrissebb adatokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által 2015 szeptemberében elfogadott Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG-k). A jelentés jelentős hiányosságokra mutat rá az adatok terén, amit pótolni kell ahhoz, hogy megbízhatóan nyomon követhető legyen az egészséggel kapcsolatos fenntartható fejlődési célok érdekében tett előrelépés. Becslések szerint például globálisan a halálesetek 53%-át nem regisztrálják, bár számos ország – többek között Brazília, Kína, az Iráni Iszlám Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország – jelentős eredményeket ért el ezen a téren.
Míg a Millenniumi Fejlesztési Célok a 2015-ig megvalósítandó, betegség specifikus egészségügyi célok szűk körére összpontosítottak, az SDG-k 2030-ig tekintenek előre, és lényegesen szélesebb területet fognak át. Szerepel például az SDG-k között egy széles körű egészségi célkitűzés „Biztosítani az egészséges életet és előmozdítani a jólétet mindenki számára minden korosztályban”, emellett egyetemes, mindenki számára hozzáférhető egészségügyi ellátás megvalósítására szólítanak fel. Az Egészségügyi Világszervezet idei statisztikai jelentéséből kiderül, hogy – egy 16 alapvető szolgáltatáshoz való hozzáférési index szerint – számos ország még távol van az egyetemes egészségügyi ellátástól, különösen az afrikai és Kelet- Mediterrán régiókban. Ráadásul a szolgáltatásokat igénybe vevők közül rengetegen szembesülnek katasztrofális egészségügyi költségekkel; ezek az egészségügyi közkiadások meghaladják a háztartások összes kiadásának 25%-át.
A jelentés olyan adatokat is tartalmaz, amelyek szemléltetik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférést az egyes országokon belül – egy adott ország legszegényebb lakói és a nemzeti átlag között egy sor reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatás tekintetében. A friss adattal rendelkező nem túl sok ország közül Szváziföld, Costa Rica, a Maldív-szigetek, Thaiföld, Üzbegisztán, Jordánia és Mongólia vezetnek saját régiójukban, azaz ők biztosítják a leginkább egyenlő hozzáférést a reproduktív, anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatásokhoz.
Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát. Minden évben:
- 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt
- 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt
- 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és 214 millió maláriás esetet regisztrálnak
- 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt
- Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban
- 800 000 ember követ el öngyilkosságot
- 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben
- 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben
- 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt
- 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80%-uk férfi
Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban:
- 1,1 milliárd ember dohányzik
- 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos
- 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt
- 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat
(WHO)