• Orvos-beteg kommunikáció az egyszerűbb közös munkáért

        Szerző: Czurkó Natália, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Babusa Bernadett

        Alapvető probléma manapság az orvosok és betegek körében, hogy nem minden esetben találják meg a közös hangot, nem értik meg egymást és ezáltal a gyógyuláshoz vezető út is meghosszabbodik.

        A kommunikáció két ember között nyelv segítségével történik, ami veleszületett, ám mégis tanulható, fejleszthető készség. Fontos, hogy a két fél közötti kapcsolat interaktív legyen, mert ez kialakít egyfajta bizalmat az orvos-beteg között és egyszerűbbé teszi a közös munkát.

        Időhiány

        Felmérések szerint az orvos 20 másodpercnél tovább nem hallgatja a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. Ennek egyik oka az időhiány, másik oka pedig, hogy az orvos úgy gondolja, az irányító kérdéseivel gyorsabban diagnosztizalni tudja a betegséget.

        Ennek a változtatása mindkét felet érinti. A páciens például, ha előre összeírja kérdéseit és mondandóját, akkor azzal sok időt megspórolhat. Az orvosnak pedig tudnia kell időt hagyni a betegnek, hiszen sok fontos információ derülhet ki a betegségével kapcsolatban, ha ő maga meséli el a panaszait, érzéseit. A türelmetlenség feszélyezi a beteget, aki egyébként is fél a kiderülő betegségtől, orvostól, rá váró kezeléstől.

        Hirdetés

        Megfelelő reakció az orvos részéről

        A beteg nagyon sokszor interneten utánanéz a panaszainak és már úgy érkezik orvosához, hogy felállított diagnózist tart a kezében. Erre az orvos kétféleképpen reagálhat.

        • “Szerintem jobban jár, ha én állapítom meg a problémáját” ezzel máris elfordítja a beteget magától, falat húz kettejük közé. Sokkal inkább megfelelő kérdésforma az, hogy
        •  “Több forrást is megnézett és összehasonlított? Megvizsgálhatnám azért én is, hogy biztosra menjünk?”

        Ilyen kérdésre a beteg együttműködőbb lesz, mert látni fogja, hogy az orvos nem nézi le az ő véleményét.

        Közös nyelv

        Az orvosi nyelvhasználat a beteg számára nehezen érthető az idegennyelvű szavak miatt. Ebből nagy problémák adódhatnak, ha a beteg fél a visszakérdezéstől. Egyrészt nem fogja megérteni, hogy milyen betegsége van, nem fogja tudni, mit kell tennie a gyógyulás érdekében. Merni kell kérdezni!

        Jelzőkarók, jegyzettömb

        Kutatások szerint az ember nem tud 5-7 új információnál többet megjegyezni egyszerre, tehát hiába mondja el az orvos 15 percben az egész betegséget és sorolja fel a sokféle gyógyszert amit a betegnek szednie kell, mire hazaér nem fog mindenre emlékezni és ez hátráltathatja a kezelést. Fontos az elején az orvos részéről a jelzőkarók használata, tehát főbb pontokba kell szedni, hogy miről is lesz szó. Ezenfelül a páciensnek érdemes egy papírra leírni a legfontosabb információkat, hogy az bármikor kéznél legyen szükség esetén.

        Rendelői légkör

        A kommunikációhoz tartozik a megfelelő légkör biztosítása is bizonyos esetekben (pl. rossz hír közlésekor). Ilyenkor a beteget érdemes leültetni és négy szem közt folytatni a beszélgetést. Rossz hír közlésekor az orvosnak figyelnie kell az empátiára. Meg kell tudnia érteni a beteg érzéseit, fájdalmait. Továbbá fontos a folyamatos visszajelzés a beteg felé. Ez történhet verbális (“értem”, “igen, ez így van” stb.) és non-verbális (bólogatás) jelekkel.

        Gyakori ebben az esetben a beteg részéről az agresszió. Ilyenkor az orvosnak értenie kell, hogy ez nem ellene irányul. Ez egy természetes reakció, amit meg kell tanulni kezelni és a legfontosabb elkerülni a bumeráng effektust, tehát támadásra támadással nem szabad reagálni.

        Belátható tehát, hogy a két fél közötti  kommunikáció éppen olyan fontos, mint maga a gyógyítás. Minél együttműködőbb a beteg, annál nagyobb sikereket lehet a gyógyulásban közösen elérni.

        Források

        (Czurkó Natália, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Babusa Bernadett)

        Módosítva: 2019.04.30 04:06, Megjelenés: 2019.04.30 04:06
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Napszúrás kisgyerekeknél

        Napszúrás kisgyerekeknél

        B. M., szakfordító

        Különösen nagy veszélyt jelent a napszúrás a csecsemőkre. Mi a teendő napszúrás esetén?

        Kenőcs a száraz bőr ellen

        Kenőcs a száraz bőr ellen

        WEBBeteg - Szponzorált tartalom

        Ez az ápoló kenőcs használható a test bármely részén, egész évben, akár mindennap. (x)

        Az izomzat felépítése és szerepe

        Az izom a szervezet olyan szövete, melynek fő funkciója, hogy a tápanyagokból nyert energiát mechanikai energiává alakítja át. Ez teszi lehetővé az egész emberi test helyzetváltoztatását, mozgását, finom működését, a belső szervek, zárógyűrűk mozgását és működését.

        Hőség és ventilátor

        A WHO és több egészségügyi szervezet azt ajánlja, hogy 35 fok felett ne használjon senki ventilátort, mert az nem csökkenti, hanem növeli az ember testhőjét, az amerikai egészségügyi szervezet pedig 37,2 fok felett nem ajánlja a ventilátorok használatát.

        Időmegtakarítás és a hatékonyság növelése a megfelelő kommunikációval

        A folyamatos időhiány sajnos a mindennapos kommunikációt is megváltoztatta. Manapság egyre jobban elszemélytelenedtek a kapcsolatok és a pontos információk közlése is nehézzé vált. Ugyanígy az orvosi rendelőben is nehézségek merülhetnek fel, mivel az orvosok is állandóan idő szűkében vannak.

        Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka

        Az orvos-beteg találkozás a leggyakoribb és talán a legfontosabb helyzet az orvosi hivatás gyakorlatában. Egy orvos szakmai életpályáján 160 - 300 ezer alkalommal találkozik pácienssel, mindegyik kapcsolat lehet előrevivő, mindkét fél részéről megerősítő, illetve akár gyógyító is, de lehet frusztráció forrása is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.