• Orvos-beteg kommunikáció az egyszerűbb közös munkáért

        Szerző: Czurkó Natália, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Babusa Bernadett

        Alapvető probléma manapság az orvosok és betegek körében, hogy nem minden esetben találják meg a közös hangot, nem értik meg egymást és ezáltal a gyógyuláshoz vezető út is meghosszabbodik.

        A kommunikáció két ember között nyelv segítségével történik, ami veleszületett, ám mégis tanulható, fejleszthető készség. Fontos, hogy a két fél közötti kapcsolat interaktív legyen, mert ez kialakít egyfajta bizalmat az orvos-beteg között és egyszerűbbé teszi a közös munkát.

        Időhiány

        Felmérések szerint az orvos 20 másodpercnél tovább nem hallgatja a beteget anélkül, hogy félbeszakítaná. Ennek egyik oka az időhiány, másik oka pedig, hogy az orvos úgy gondolja, az irányító kérdéseivel gyorsabban diagnosztizalni tudja a betegséget.

        Ennek a változtatása mindkét felet érinti. A páciens például, ha előre összeírja kérdéseit és mondandóját, akkor azzal sok időt megspórolhat. Az orvosnak pedig tudnia kell időt hagyni a betegnek, hiszen sok fontos információ derülhet ki a betegségével kapcsolatban, ha ő maga meséli el a panaszait, érzéseit. A türelmetlenség feszélyezi a beteget, aki egyébként is fél a kiderülő betegségtől, orvostól, rá váró kezeléstől.

        Hirdetés

        Megfelelő reakció az orvos részéről

        A beteg nagyon sokszor interneten utánanéz a panaszainak és már úgy érkezik orvosához, hogy felállított diagnózist tart a kezében. Erre az orvos kétféleképpen reagálhat.

        • “Szerintem jobban jár, ha én állapítom meg a problémáját” ezzel máris elfordítja a beteget magától, falat húz kettejük közé. Sokkal inkább megfelelő kérdésforma az, hogy
        •  “Több forrást is megnézett és összehasonlított? Megvizsgálhatnám azért én is, hogy biztosra menjünk?”

        Ilyen kérdésre a beteg együttműködőbb lesz, mert látni fogja, hogy az orvos nem nézi le az ő véleményét.

        Közös nyelv

        Az orvosi nyelvhasználat a beteg számára nehezen érthető az idegennyelvű szavak miatt. Ebből nagy problémák adódhatnak, ha a beteg fél a visszakérdezéstől. Egyrészt nem fogja megérteni, hogy milyen betegsége van, nem fogja tudni, mit kell tennie a gyógyulás érdekében. Merni kell kérdezni!

        Jelzőkarók, jegyzettömb

        Kutatások szerint az ember nem tud 5-7 új információnál többet megjegyezni egyszerre, tehát hiába mondja el az orvos 15 percben az egész betegséget és sorolja fel a sokféle gyógyszert amit a betegnek szednie kell, mire hazaér nem fog mindenre emlékezni és ez hátráltathatja a kezelést. Fontos az elején az orvos részéről a jelzőkarók használata, tehát főbb pontokba kell szedni, hogy miről is lesz szó. Ezenfelül a páciensnek érdemes egy papírra leírni a legfontosabb információkat, hogy az bármikor kéznél legyen szükség esetén.

        Rendelői légkör

        A kommunikációhoz tartozik a megfelelő légkör biztosítása is bizonyos esetekben (pl. rossz hír közlésekor). Ilyenkor a beteget érdemes leültetni és négy szem közt folytatni a beszélgetést. Rossz hír közlésekor az orvosnak figyelnie kell az empátiára. Meg kell tudnia érteni a beteg érzéseit, fájdalmait. Továbbá fontos a folyamatos visszajelzés a beteg felé. Ez történhet verbális (“értem”, “igen, ez így van” stb.) és non-verbális (bólogatás) jelekkel.

        Gyakori ebben az esetben a beteg részéről az agresszió. Ilyenkor az orvosnak értenie kell, hogy ez nem ellene irányul. Ez egy természetes reakció, amit meg kell tanulni kezelni és a legfontosabb elkerülni a bumeráng effektust, tehát támadásra támadással nem szabad reagálni.

        Belátható tehát, hogy a két fél közötti  kommunikáció éppen olyan fontos, mint maga a gyógyítás. Minél együttműködőbb a beteg, annál nagyobb sikereket lehet a gyógyulásban közösen elérni.

        Források

        (Czurkó Natália, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem, Lektorálta: Dr. Babusa Bernadett)

        Módosítva: 2019.04.30 04:06, Megjelenés: 2019.04.30 04:06
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Vitiligo

        Vitiligo

        Dr. Csuth Ágnes

        Bármely életkorban, minden rasszban kialakulhat ez a bőrbetegség.

        Bőrápolás kisokos

        Bőrápolás kisokos

        Budai Allergiaközpont

        A száraz, érzékeny bőr ápolása még nagyobb odafigyelést igényel.

        A túlzott C-vitamin-fogyasztás okozhat-e vesekövet?

        A C-vitamin a szervezetünk számára nélkülözhetetlen tápanyag, ezért fontos odafigyelnünk a folyamatos és megfelelő mennyiségű bevitelére. Azonban nem mindegy, hogy milyen formában és mennyiségben fogyasztunk C-vitamint, mivel egyes vizsgálatok eredményei alapján a túlzott C-vitamin-bevitellel nemcsak, hogy jót nem teszünk szervezetünknek, de akár még árthatunk is.

        Hol alakulhatnak ki kövek a szervezetben?

        Mely szervekben alakulhatnak ki leggyakrabban kövek a szervezetben? Mi okozhatja ezeket, milyen tüneteik lehetnek, és hogyan kezelhetők?

        Időmegtakarítás és a hatékonyság növelése a megfelelő kommunikációval

        A folyamatos időhiány sajnos a mindennapos kommunikációt is megváltoztatta. Manapság egyre jobban elszemélytelenedtek a kapcsolatok és a pontos információk közlése is nehézzé vált. Ugyanígy az orvosi rendelőben is nehézségek merülhetnek fel, mivel az orvosok is állandóan idő szűkében vannak.

        Kommunikáció a rendelőben: a jó kapcsolat titka

        Az orvos-beteg találkozás a leggyakoribb és talán a legfontosabb helyzet az orvosi hivatás gyakorlatában. Egy orvos szakmai életpályáján 160 - 300 ezer alkalommal találkozik pácienssel, mindegyik kapcsolat lehet előrevivő, mindkét fél részéről megerősítő, illetve akár gyógyító is, de lehet frusztráció forrása is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA