Figyeljen az egészségére! Van, amit nem lehet bepótolni

Az alvásszakértők és -kutatók egybehangzó véleménye szerint fontos arra törekedni, hogy esténként lehetőleg mindig ugyanakkor kerüljünk ágyba, mivel ez lehetővé teszi, hogy szervezetünk beálljon egy állandó biológiai ritmusra.

A kelleténél kevesebb alvás hosszú távon nem marad negatív következmények nélkül: az állandósuló koncentrációzavarok és a reakcióidő meghosszabbodása teljesítménybeli visszaesést von maga után. Téves az a gondolat, hogy az ideiglenes alváshiányt majd utólag be lehet pótolni – állapítja meg egy aktuális tanulmány.

A pihenéshez és a regenerációhoz – hogy a következő napo(ko)n mind közérzetünk, mind teljesítőképességünk a topon legyen – elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű alvás. Aki hosszú távon kevesebbet alszik a kelleténél, és úgy gondolja, hogy majd alkalomadtán bepótolja az elmaradt alvást, óriásit téved – olvasható a bostoni Brigham and Women’s Klinika egyik aktuális tanulmányában. A hosszútávon érvényesülő alvásdeficit következményei között a teljesítményromlás, a koncentrációzavar és a hosszúra nyúló reakcióidő szerepelnek, s a későbbi extra mennyiségű, alvással töltött idő sem javít a helyzeten.

Tesztelték, hogy milyen hatással van a fiatalokra az alváshiány

Az amerikai kutatók a tanulmány elkészítése során nyolc fiatalkorú részvételével vizsgálták meg, milyen hatással van a fiatalok szervezetére, ha három héten át csak 30 óra ébrenlét után alhattak alkalmanként 10 órán át. Az egyes pihenési fázisok után külön teszteken mérték a résztvevők egészségi állapotát.

Az eredmény magukat a tudósokat is meglepte: a fiatalok reakcióideje a három hét alatt a hosszabb alvások ellenére is megháromszorozódott. A megállapítás tükrében nincs mit csodálkozni azon, hogy a fáradtság és kialvatlanság miért vezet olyan sok esetben hibákhoz és – sokszor végzetes – balesetekhez.

Napjainkban általánossá vált, hogy naponta átlagosan 6,5-6,8 órát fordítunk alvásra, s ez közel két órával kevesebb annál, amennyi a szervezet regenerációjára szükséges lenne. A munkával töltött túl sok idő, a több műszakos munkarend, valamint az ügyeleti és készenléti idő megteszi a „hatását”. A legtöbb esetben pontosan azon munkakörök esetében (orvosok, gépjármű-vezetők, stb.) jellemző a munkavállalók kialvatlansága, amelyekben a minimális hibázás is óriási következményekkel járhat.

Húsz perc is sokat számít

A hosszú távú alváselvonás csökkenti teljesítőképességünket, és rontja általános egészségi állapotunkat. A szakemberek minden fórumot megragadnak a rendszeres és megfelelő mennyiségű alvás fontosságának hangoztatására.

Véleményük szerint a nap közbeni, valamint – a több műszakos munkarendben dolgozók esetében – az éjszakai rövid alvásszünet rendkívül jótékony hatással van szervezetünkre. Már 20 percnyi szunyókálás is elég, hogy figyelmünk javuljon.

Néhány tipp a pihentető alváshoz

Az alvásszakértők és -kutatók egybehangzó véleménye szerint fontos arra törekedni, hogy esténként lehetőleg mindig ugyanakkor kerüljünk ágyba, mivel ez lehetővé teszi, hogy szervezetünk beálljon egy állandó biológiai ritmusra.

A túl hosszúra nyúló délutáni szunyókálás következménye lehet, hogy az éjszakai alvás már nem annyira pihentető. Nem elhanyagolható az sem, hogy amennyiben a tévé előtt pár percre elalszunk, az a későbbi újra elalvásra is negatív hatással bírhat.

Minél sötétebb a hálószoba, annál jobb – vallják a hozzáértők – mivel a melatonin nevű alváshormon akkor termelődik a legnagyobb mennyiségben, ha teljesen sötét van. Ébredéskor pontosan ennek ellenkezőjére – azaz minél több fényre – van szükségünk, hogy az alváshormon szintje viszonylag gyorsan csökkenjen, s lehetőleg hamar „magunkhoz térjünk”. Alváshoz emellett az a legideálisabb, ha a hálószoba hőmérséklete 15-18 fok körül van.

Elalvás előtt kerülendő a nehéz és tápláló ételek fogyasztása, s bár úgy érezzük, hogy alkohol fogyasztása után könnyebben elalszunk, az alvás ilyenkor mégsem pihentető.

(WEBBeteg - K.J., lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)