Mi a biológiai életkor és miért fontos a meghatározása?

A biológiai életkor az utóbbi évek kutatásai alapján az egyik legfontosabb orvosi fogalommá vált, mert pontosabban tükrözi szervezetünk állapotát, mint a naptári életkorunk. A gyorsabban öregedő testben nagyobb eséllyel alakul ki szívbetegség, daganat vagy anyagcsere-rendellenesség.

Testünk valós kora nem feltétlenül egyezik meg a születési dátumunkkal. A legújabb kutatások szerint a biológiai életkor – vagyis az, hogy szervezete sejtszinten hány évesnek „érzi magát” – sokkal pontosabban jelzi előre a betegség kockázatait, mint a kronológiai életkor.

Míg a kronológiai életkor csupán a születésünktől eltelt idő múlását méri, a biológiai életkor az emberi szervezet tényleges működését, funkcionális állapotát, sejtszintű regenerációs képességét, az anyagcsere és a gyulladásos folyamatok egyensúlyát mutatja.

Mi alapján állapítható meg a biológiai életkor?

A biológiai életkor meghatározása speciális bioinformatikai modellekkel történik. Ezek nem egyetlen adatot néznek, hanem több száz különféle biomarkert, például:

• a vérben keringő anyagokat,
• a gyulladásos jelzőmolekulákat,
• a hormonszintekat,
• a sejtekben lévő DNS-mintázatokat,
• az epigenetikai változásokat.

Ezeket az adatokat speciális matematikai és mesterséges intelligencián alapuló modellek elemzik, mint például a GrimAge, a PhenoAge vagy a Klemera–Doubal modell. Ezek képesek megállapítani, mennyire „fiatalosan” vagy „idősen” működik a testünk belülről.

A biológiai életkor több szervrendszer – a szív- és érrendszer, a vesefunkció, a májfunkció, az anyagcsere, a gyulladásos folyamatok, valamint a hormonális rendszer és az idegrendszer – jelzéseit összegzi, így átfogó képet ad a szervezet állapotáról, amely felülmúlja az egyes laboratóriumi paraméterek (pl. vércukor, májfunkciós paraméterek, koleszterinszint stb.) értékeit.

Milyen szerepet játszik biológiai korunk az egészségi állapotunkban?

A biológiai életkor egyfajta összetett egészségtükör: ha magasabb, mint a naptári korunk, az azt jelzi, hogy szervezetünk gyorsabban öregszik, és nagyobb a betegségek kockázata. Ha viszont alacsonyabb, az azt mutatja, hogy testünk fiatalabb állapotban van, mint amit a személyi igazolványunk sugall.

Mindezek alapján egyre több a bizonyíték arra, hogy a biológiai életkor a hosszú távú egészség, a betegséghajlam és a várható élettartam egyik legpontosabb előrejelzője. Kiterjesztett, több évtizedes nemzetközi kutatások egyértelműen kimutatták, hogy azok az emberek, akiknek biológiai életkora meghaladja a naptári korukat, nagyobb kockázatnak vannak kitéve számos súlyos betegség, például a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az anyagcsere-rendellenességek vagy degeneratív idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer-kór, Parkinson-kór stb.) kialakulása kapcsán. A gyorsabban öregedő szervezetben a sejtek ellenállóképessége csökken, a DNS-károsodások gyakrabban fordulnak elő, és a regenerációs folyamatok is lassulnak.

A biológiai életkor pontos meghatározása tehát nemcsak egy érdekes tudományos mérőszám, hanem egy új, a szív-érrendszeri, daganatos és anyagcsere betegségek megelőzését, korai diagnosztizálását és így hatékonyabb gyógyítását lehetővé tevő fontos vizsgálati eredmény. Segítségével pontosabban feltérképezhetőek az egyéni betegség kockázatok, célzottabban meghatározhatóak a szükséges szűrővizsgálatok, megelőzhetők a krónikus betegségek és így csökkenthető a halálozás is.

További információk a biológiai életkor meghatározásáról, monitorozási lehetőségeiről az Élj hosszabban és jobban program blogjában is olvashatóak.