Szeretne emlékezni rá, mit álmodott?

szerző: Bak Marianna, biológus szakfordító - WEBBeteg
megjelent:

Az álom olyan misztérium, amit az embereknek, a tudósoknak a mai napig nem sikerült megfejteniük. Néhányan majdnem minden reggel emlékeznek arra, mit álmodtak előző éjjel. De vannak olyanok is, akik sosem emlékeznek az álmaikra, ezért azt gondolják, hogy nem is álmodnak soha.

Pedig minden ember álmodik minden éjszaka, és egy-egy éjszaka alatt általában több álom következik egymás után. Azonban ezek többségére ébredés után nem emlékszünk, mivel az agy ébrenléti állapotban másképpen dolgozik, mint alvás közben és az álomemlékek az agyműködés átállása során rendszerint elvesznek.

Mindent folyton kontrollálni akarunk, az álmokkal azonban ezt általában nem tudjuk megtenni, kivéve az úgynevezett tudatos álmodás (tiszta álom, lucid álom) során, mely lehet spontán vagy akaratlagos, ilyenkor az alvó személy tisztában van vele, hogy álmodik.

Mi az álmok szerepe életünkben?

Álmainkban tudat alatt belső konfliktusainkat igyekszünk feldolgozni, félelemkeltő helyzeteket megoldani. Freud szerint sokan azért nyomják el az álmaikat, hogy megvédjék magukat ezektől a küzdelmektől. De vajon lehet-e ez magyarázat arra, hogy néha annyira nehéz visszaemlékeznünk bizonyos álmokra?

Nyomasztó álom

Az álmok üzenete mindig is foglalkoztatta az emberiséget és ma már a tudomány is belátja, hogy álmaink a lelki fejlődésünk segítői. Sokszor hasznos lenne tehát emlékeznünk rájuk. Az álmok segítik feldogozni a félelmeket, a frusztrációt, a negatív hétköznapi helyzeteket, felbukkanhatnak bennük emberek a múltból, megoldatlan problémák, nehézségeink, amelyekkel ébren nem akarunk foglalkozni, amelyeket el akarunk kerülni, de mégis megoldásért kiáltanak a továbblépéshez.

Az, hogy az álmainkra képesek vagyunk-e visszaemlékezni, egy személyes dolog, kell hozzá hajlandóság és elszántság is, a személyes lelki, pszichés fejlődésre való igény. Az álom egy lehetőség arra, hogy a napközben megélt tapasztalatokat feldolgozzuk.

Álmaink a lelki fejlődésünk segítői

Miért van az, hogy egyesek emlékeznek az álmaikra, míg mások nem?

Francia kutatók vizsgálták, mi a különbség az agyműködésük közt azoknak, akik szinte minden reggel aprólékos részletességgel be tudnak számolni álmaikról és akik csak igen ritkán emlékeznek vissza azokra. Kimutatták, hogy az álmaikra emlékezők bizonyos olyan agyterületei különösen aktívak, amelyek a külső ingerek észlelésében fontos szerepet játszanak. Ez gyakoribb megébredésekkel jár az alvás folyamata során, és ezek közben az álmok a memóriába épülnek és elraktározódnak.

Mint már említettük az alvás bizonyos fázisában minden ember álmodik, különbség csak abban van, hogy ki mennyire emlékszik vissza rájuk. A Lyoni Idegtudományi Kutatóközpontban Perrine Ruby és kutatócsapata megállapította, hogy azok, akik vissza tudnak emlékezni álmaikra, majdnem kétszer olyan gyakran megébrednek rövid időkre alvás közben, mint azok, akiknek a visszaemlékezés alig megy. Ráadásul előbbiek intenzívebben reagálnak a hangingerekre álmukban is, és ébren is. Feltehetően ezek a tényezők vezetnek az apró, gyakorlatilag nem is észlelhető megébredésekhez, amelyek során az álmok elraktározódnak a memóriában.

A tanulmányban 41 személy agyi aktivitását vizsgálták pozitronemissziós tomográffal (PET) ébrenlétben és alvás során. 21 résztvevő tartozott az álmaikra jól visszaemlékezni képesek csoportjába (ők átlagosan 5,2-szer emlékeznek vissza álmukra 1 hónapban), 20 pedig az álmaikra ritkán emlékezőkébe (az ő memóriájukban havonta csak két álom marad meg). A PET-vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az álmaikra jól emlékezők agyának két régiója alvás és ébrenlét során is sokkal aktívabb a rosszul emlékezőkénél, mégpedig a mediális prefrontális kéreg és a temporoparietális átmenet. Megállapításaik egybehangzanak korábbi kutatások eredményeivel, amelyek alapján már tudtuk, hogy ezek az agyi régiók szerepet játszanak a külső ingerek észlelésében. Feltehetően az vezet a külső ingerekre való alvás és ébrenlét közbeni intenzívebb reagáláshoz, hogy ezek a területek aktívabbak. A tudósok szerint ez azt is jelenti, hogy akiknél ezek az agyterületek sérültek, azok nem tudnak olyan jól visszaemlékezni az álmaikra.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy eredményesebben vissza tudjunk emlékezni álmainkra?

  • Lazítsunk elalvás előtt, végezhetünk relaxációs technikákat és légzőgyakorlatokat is.
  • Elalvás előtt gondoljon rá, hogy reggel szeretne majd visszaemlékezni az álmaira.
  • Ha ébresztőt használ, olyan csengőhangot válasszon, ami nem agresszív.
  • Ébredés után közvetlenül lejegyezheti, amire álmából emlékszik, ehhez célszerű az éjjeliszekrényben tartani jegyzetfüzetet és íróeszközt. Csak akkor írja le álmát, ha az nem túlságosan megterhelő, a rémálmokat ne jegyezze fel.

Ahhoz is kell egyfajta lelki alkat és fogékonyság, hogy álmainkat a megfelelően, segítségként tudjuk értelmezni, ha ez egyedül nem megy, vagy rendszeresen rémálmok gyötörnek, mindenképpen kérjük olyan pszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét, aki az álmok értelmezése és feldolgozása terén jártas, és így tud segíteni a problémák, krízisek megoldásában.

Az Adelaide-i Egyetem pszichológusa, Dr. Denholm Aspy és kollégái megállapították, hogy a tanulmányukban részt vevő azon alanyok, akik öt egymást követő nap elalvás előtt nagyobb dózisban B6-vitamint vettek be, jobban vissza tudtak emlékezni az álmaikra, mint azok, akik placebót kaptak. Magukra az álmokra (tartalom, jelleg, szín) a vitamin bevételének semmilyen befolyása nem volt. Viszont idővel az álomemlékek egyre világosabbakká váltak, könnyebb volt rájuk visszaemlékezni, és tovább meg is maradtak a memóriában.

Életünk során átlagosan összesen 6 évet álmodunk. A tudatos álmodás Aspy szerint is óriási lehetőségeket rejt: könnyebben megbirkózhatunk egy rémálommal, ha tudatában vagyunk annak, hogy álmodunk, a tudatos álmodás a fóbiák kezelésében, a kreatív problémamegoldásban, a motoros képességek finomításában, sőt a fizikai traumák kezelésében is segítségünkre lehet. A tudatos álmodáshoz azonban először is arra van szükség, hogy az álmainkra rendszeresen vissza tudjunk emlékezni. A B6-vitamin, mely megtalálható a teljes kiőrlésű gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben (pl. spenót, burgonya, avokádó, banán), tejben, sajtokban, tojásban, segítségünkre lehet ebben. További vizsgálatokra van szükség azonban annak a megállapításra, hogy az álmokra való visszaemlékezés tekintetében mekkora az ajánlott napi dózis B6-vitaminból (amit a legjobb természetes forrásból táplálékainkkal felvenni), ám azt fontos hangsúlyozni, hogy a napi ajánlott beviteli mennyiséget nem szabad túllépni, mert a többi vitaminhoz hasonlóan nemcsak a hiánya, hanem a túladagolása is problémákat okozhat.

Tovább

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító



Forrás:

Cikkajánló

Plazmaferezisre járok
Plazmaferezisre járok

Mire figyeljek a táplálkozásban?

Aranyér
Aranyér

Milyen típusai és milyen tünetei lehetnek?

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Antalffy Katalin Anita
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.