A láz biológiája - Szervezetünk reakciója és az egyéni jellemzők

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

A láz (pyrexia) lázkeltő anyagok hatására kialakuló hőszabályozási zavar, és amelyet a napi élettani ingadozás mértékét meghaladó testhőmérséklet-változás kísér. Miért fontos a láz? Egyáltalán mitől leszünk lázasak, és mi is az a láz? Mindenki volt már lázas, de a válaszokat kevesen tudják.

Előzmény A hőháztartás biológiája - A normális testhőmérséklet és eltérései

Hogyan működik a hőszabályozásért felelős agyi központ, hogy alakul ki a láz?

A test hőmérsékletének szabályozása történik a hőszabályozó központban, vagyis az elülső és hátsó hypothalamusban. A hypothalamus a bőr, a gerincvelő, a hasi és mellkasi szervek, az agy egyéb régióinak termo-receptoraiból is kap kiegészítő információt, 20-20% arányban, ezt nevezzük autonóm idegrendszeri szabályozásnak. Ezek finom, összehangolt együttműködése állítja be központi idegrendszer hőszabályozási zónáiban az úgynevezett „set-point”-ot, azaz a belső termosztátunk, ami biztosítja a szervezet belső hőmérsékleti állandóságát.

Hideg környezetben a bőr hideg receptorai (A-delta rostok) a bőr ereiben érösszehúzódást okoz, fokozott lesz az akaratlagos izommozgás és izomremegés, ilyenkor vacogunk, didergünk. Ezzel párhuzamosan az anyagcsere fokozódik, nő a hőtermelés. Újszülötteknél és csecsemőkorban még van egy speciális zsírszövetünk, az úgynevezett barna zsírszövet (a váll, hát területén), amely kémiai úton didergés mentesen képes hőt termelni, ezáltal is védve a kicsiket.

Meleg környezetben, magas környezeti hőmérséklet vagy fizikai munka esetén központi és perifériás meleg receptorokkal (C-rostok) fokozódik a belső hőáramlás, a bőrben csökken az artériák és kísérővénák közötti ellenáramlásos hő kicserélődés, nő a kiserek vérátáramlása és fokozódik a verejtékezés, ezáltal nő hőleadás. A hőtermeléshez az anyagcsere folyamatok fokozódása (pl. emésztés, májműködés fokozódása) és endokrin hatások együttesen járulnak hozzá.

Ön tudta?

Nyugalomban a hőtermelés 56%-át a belső szervek adják, 18% a bőrből és izomzatból, 16% az agyból, 1% egyéb forrásokból származik. Érdekesség, hogy munkavégzéskor az izomzat hozzájárulása az összhőtermelés 90%-át is elérheti.

A lázas állapot mint biológiai folyamat

A láznak számos oka lehet: a klasszikus lázkeltő kórokozók mellett a nagyfokú sejtszéteséssel járó állapotok (vérzés, hemolízis, daganatszétesés), immunológiai, vagy anyagcsere betegségek, például a fokozott pajzsmirigyműködés is okozhat lázat. Emellett előfordul habitualis, vagyis viselkedéses hyperthermia is, továbbá a pszichés hatás okozta testhőmérséklet emelkedés, amely típusosan fiatal nőknél jelentkezhet.

Ezek a külső lázkeltőknek nevezett anyagok aktiválják az immunrendszer sejtjeit: a monocyta/makrofág rendszert, vagyis a falósejteket, amelyekből - bekebelezve a kórokozókat - cytokinek, vagyis belső lázkeltő anyagok szabadulnak fel.

Ezek a belső lázkeltő anyagok a vérkeringésen keresztül a hypothalamuszba jutnak, ahol különböző aktivációk során átállítják a szervezet hőszabályozó központját – a set point emelkedik, belázasodunk. Ez a láz első szakasza. Ilyenkor a belső maghőmérséklet emelkedik, az új, kóros set point eléréséig. Ezt a folyamatot hidegrázás kíséri, az anyagcsere pedig duplájára fokozódik, a bőr sápadt, hűvös, száraz.

A plató fázison az új set pointon a hőtermelés-hőleadás egyensúlya áll be, a bőr kipirult, forró, száraz. Végül a leláztalanodás során a set point visszatér a normál értékre; kiizzadunk, kipirulunk, a fokozott hőleadás eredményeként a testhőmérséklet ismét normális lesz.

Ez normális esetben gyógyszermentesen is bekövetkezhet, ebben belső hormonszerű lázcsillapító anyagok, úgynevezett kriogének játszanak szerepet.

Egyéni különbségek a lázra való hajlam mögött

A „set-point” vagyis belső termosztátunk, valamint az annak átállítódásához hozzájáruló belső lázkeltő fehérjék és hormonszerű anyagok egyedi variációi a kulcsa annak, hogy egyesek „nem hajlamosak” a lázra, azaz egy fertőző betegség miatt sem feltétlenül lázasodnak be, vagy csak hőemelkedésük lesz. Ebből azonban nem feltétlenül következik az, hogy akinek nincs magas láza, annak az immunvédelme nem olyan erős. Egyeseknél (egyéni jellemzők, oltások, életkor, adott kórokozó függvényében) az immunválasz láz nélkül is gyorsan működésbe léphet, ezért máshogy mehet végbe a fent leírt folyamat.

Mindemellett egyes gyermekorvosok mai álláspontja szerint érdemes átküzdeni magunkat a néhány órás, néhány napos lázon, mert jelentős, hosszú távú nyereség származhat belőle. A láz az egyszerű, hétköznapi betegségek esetén segíti a gyorsabb felépülést. Ritkábban fognak visszatérni, és hamarabb le fognak csengeni a kis náthák, köhögések, vagy akár súlyosabb légúti gyulladások. A kora gyermekkorban lázasan kiállt, egyszerű megbetegedések védenek a későbbi allergiák, autoimmun megbetegedések, sőt akár a rák gyakorisága ellen. Ha kisgyermekek több lázas fertőzésen eshetnek át, később annál alacsonyabb lesz közöttük az allergia előfordulása.

Lásd még Nem kötelező lázat csillapítani - Megváltozott a magyar irányelv is

A láz hatásai a szervezetre

A láz során nő a szívfrekvencia (plusz 8-12 szívverés/perc/°C) nő a légzésszám (plusz 2,5 légvétel/perc) fokozódik az anyagcsere (glükóz, zsír és fehérje bontás).

A láz fokozza a védekező immunmechanizmusokat. A fokozott cytokin termelés közvetett hatása az izomfájdalom, fehérvérsejtszám emelkedés és az anémia. Fokozott az alvásigény, fejfájás és fáradtság léphet fel.

A láznak egyes esetben káros hatásai is lehetnek, nagyon magas láz esetén hőguta, csökkent immunfunkció alakulhat ki, gyermekeknél lázgörcs. Felnőtteknél delírium, hallucináció fordulhat elő az agy anyagcserezavara miatt, fokozott a kollapszus, vagyis az ájulási hajlam. Krónikus légzőszervi betegekben légzési elégtelenség jöhet létre. Az egyes anyagcserezavarok pedig az éhezéshez hasonló állapotot idézhetnek elő.

Lázas állapot és közérzet

A lázat kísérő agyi anyagcsere változások és a különböző szabályozók egyéni eltérései miatt van az, hogy egyesek jobban viselik a lázas állapotot, míg mások bódultnak, gyengébbnek érezhetik magukat akár enyhébb láz esetén is. Orvosok éppen ezért hangsúlyozzák azt, hogy a lázcsillapításnál ne elsősorban a hőmérsékletet vegyük figyelembe, hanem a beteg állapotát, közérzetét, és káros hatások – bágyadtság, étvágytalanság – esetén lehet csökkenteni a lázat.

Idős korban előfordulhat szívelégtelenség esetén, főként a vízhajtók szedésének hatására, hogy csökken a perctérfogat (vagyis a szív által a percenként továbbított vér mennyisége) és ennek következtében hőszabályozási zavar alakulhat ki. Egészen súlyos szívbetegség esetén előfordulhat, hogy nem képes az illető a fokozott szívmunka elvégzésére, ilyen esetben viszont a fellépő láz akár életveszélyes is lehet.

Nagyon ritka örökletes szív-ingerületvezetési rendellenességnél (ioncsatorna defektusnál: Brugada-szindróma), amelynél szívritmuszavarok alakulhatnak ki, szintén különösen veszélyes lehet a lázas állapot. Szintén így van egy igen ritka esetben, amikor maga a hőszabályozásért felelős agyi központ sérül, mint például oxigénhiányos állapotokban vagy friss traumás agysérülésnél.

Fontos tehát komolyan venni a lázas állapotok megjelenését, és konzultálni kezelőorvosunkkal az aktuális állapotunk és a lázcsillapítás kérdései kapcsán.

Lásd még Láz és lázcsillapítás gyermekkorban

Dr. Szabó Zsuzsanna portréSzerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
Felhasznált irodalom: Dr. Szakács Júlia - A hőháztartás zavarai; Pavlik Gábor - Élettan-Sportélettan, Medicina 2011; Dr. Szőke Henrik - Meglepő újdonságok a láz és lázcsillapítás kérdéseiről

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A hipoglikémia - Mi történik, ha...

Mindennapjainkban gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy leesett a cukrom. Az alacsony vércukorszint a szervezetben reakciók egész láncát indítja...

Még mindig van mit megtudnunk a...

Milyen a delta-variáns okozta betegség jellemző lefolyása és hogyan hat a szervezetre? Mennyire védenek a vakcinák az új vírusmutációval való...

A csecsemőkori...

Amikor csecsemő gyermekünk folyamatosan éhes, ritkán gondolunk arra, hogy ez akár egy súlyos betegség tünete is lehet. Azonban ha sugárhányás...

Diagnosztikai módszerek -...

Az ultrahang a 70-es évek elején terjedt el az orvosi gyakorlatban. Napjainkban igen gyakran használt vizsgálati módszer, hiszen semmilyen...

Mikor gondoljon...

A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) sok esetben gyógyszeres kezelés nélkül is gyógyuló, gyakori betegség, de a megfelelő terápia lerövidíti...

Mivel helyettesíthetjük a tejet?

Míg a tejcukorérzékeny (laktózintoleranciás) betegek speciális (laktózmentes) termékekkel pótolhatják a tejet, addig a tejfehérje (például kazein)...

A koronavírus-pandémia 6 pozitív...

A stressz legnagyobb része a munkánkból fakad, vagy abból, ahogy megpróbáljuk egyensúlyban tartani a kapcsolatainkkal, magánéletünkkel. Erre...

Adójóváírás betegség miatt -...

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre 2019. január 1-jén bővült utoljára....

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.