A rettegett NCD - Nem fertőző betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt

Az NCD (non-communicable diseases) a járványszerűen terjedő, ám nem fertőző krónikus betegségek közös elnevezése. Négy fő csoportját a daganatok, a diabétesz, a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a krónikus légzőszervi betegségek alkotják. Ezek a kórképtípusok felelősek a globális halálozás 75, a megelőzhető halálozások 80 százalékáért.

A népbetegségnek számító, nem fertőző betegségek (NCD-k) azért is alkotnak átfogóan kezelendő csoportot, mert hasonló kockázati tényezőkkel rendelkeznek. Ilyen az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód és különböző környezeti szennyezések.

Mindegyik krónikus jellegű, hosszútávú vagy egész életen át tartó ellátást igényelnek, ezért az egészségügyi ellátórendszer szempontjából is kiemelt jelentőségűek.

Leginkább a 60 év alattiak és a férfiak veszélyeztetettek, ráadásul hatalmas gazdasági terhet rónak az érintettekre, családjukra és az egész társadalomra a betegségek kezeléseinek költségei, illetve a munkahelyi hiányzások okozta kiesések miatt.

Több férfit érint, mint nőt

A férfiak halálozási rátája továbbra is mintegy másfélszerese a nőkének, sőt, egyes betegségeknél, így a légző- és emésztőrendszeri betegségek esetében a különbség még nagyobb.

Évente közel 15 ezer férfi hal meg itthon valamilyen rosszindulatú daganatban, a férfiak körében vezet a tüdőrák, valamint a vastagbélrák és a prosztata daganat. A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a legnagyobb népegészségügyi terhet jelentik hazánkban.

Szakértők szerint a halálozási mutatók Magyarországon kedvező irányban változtak mindkét nem esetében, azonban a javulás üteme nem elegendő.

Minden, mindennel összefügghet!

Az NCD-k hátterében a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett az elhízás, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás található, emellett a nagymértékű sóbevitel, a magas vérnyomás és az emelkedett vércukorszint is kockázati tényező.

Ezek a rizikófaktorok külön-külön is problémát jelentenek, számos betegséget előidézve, azonban mindegyik tényező összefügg egymással, hiszen a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozás elhízáshoz vezethet, amely idővel kockázatot jelent egyebek mellett a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, illetve a szívinfarktus kialakulásához. Szőke Andrea dietetikussal vettük sorba a lehetséges rizikótényezőket.

Káros szenvedélyek szerepe

• A meghatározó módon a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrák (a betegek 90-95 százaléka dohányos, több férfi hal meg tüdőrákban, mint nő) mellett olyan rosszindulatú daganatok, mint a húgyhólyag-, vese-, gége-, szájüregi-, nyelőcső-, gyomor- és hasnyálmirigy daganatok kialakulása is kapcsolatba hozható a káros szenvedéllyel. A húgyhólyagrák az ötödik leggyakoribb daganatfajta Európában, hazánkban évente 3500 új megbetegedést regisztrálnak és közel 1000 beteg hal meg.
• Az alkohol túlzott mennyiségű fogyasztása növeli a szájüreg, a gége, a nyelőcső, a gyomor, a máj és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatos betegségeinek kockázatát. Az alkohol komoly hormonális és idegrendszeri hatásokat vált ki, már egyetlen pohár borral, sörrel vagy töménnyel is beindítjuk a kortizol- és dinorfin-termelést a szervezetben, a metabolizmus során pedig acetaldehid keletkezik, amely erős méreg a szervezet számára.

Mozgáshiány és elhízás

• Az elhízás közvetlen vagy közvetett szerepe számos egészségi probléma kialakulásában igazolódott, egyebek mellett a 2-es típusú cukorbetegség egyik vezető oka. Ráadásul számos daganattípus hozható kapcsolatba az elhízással: a zsírszövet arányának felszaporodása negatív hatással van a szervezet működésére, befolyásolva a hormonháztartást, az immunrendszer működését, az anyagcserét, a gyulladásos folyamatokat.
• A mozgáshiány jelentősen növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, ráadásul gyakran túlsúllyal kombinálva 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet. A mérsékelt intenzitású, rendszeres edzéssel, egészséges életmóddal csökkenthető a rizikó.

Az egészségtelen táplálkozás következményei

• A vitaminok és ásványi anyagok hiánya a szívbetegség, a magas vérnyomás, a diabétesz, valamint olyan táplálkozással összefüggő betegségek előfordulását növeli, amelyek csökkentik a teljesítőképességet. Sajnos a manapság megtermelt zöldségek és gyümölcsök csupán töredékét tartalmazzák a korábban előállított növényi eredetű alapanyagok vitamin és ásványi anyag tartalmához képest. Ennek hátterében a megváltozott termesztési módok, a szelekciós nemesítések, a nem teljeskörű tápanyag-utánpótlás, a mikroelemek hiánya állhat. Hiába próbálunk megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, amennyiben nem feltétlenül tudjuk pótolni a vitamin és ásványi anyag szükségletünket (kiváló példa erre az esszenciális mikroelem, a szelén, amelynek természetes forrásai ma már nem állnak minden esetben rendelkezésre).
• A feldolgozott és ultra feldolgozott élelmiszerek egyre nagyobb arányú bevitele sem tesz jót a szervezetünknek, a bennük található adalékanyagokkal, nagy mértékű cukorral és sóval. Kutatások kimutatták, hogy az ultra feldologoztt termékek fogyasztása lassítja az alapanyagcserét, amely hosszú távon elhízáshoz, hiperinzulinémiához, végül akár 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.

A krónikus stressz káros hatása

• A stresszforrás szinte minden tényezőre negatív hatással van, és sajnos ezt a legnehezebb elkerülni vagy megelőzni a civilizált, modern társadalmakban. Ráadásul a mozgáshiány és a helytelen táplálkozás, továbbá a kevés és rossz minőségű alvás (ennek oka lehet alvási apnoe, de a stressz, a nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány miatt is kialakulhat) hihetetlen károkat okozhat. A krónikus magas kortizolszint, amit stresszhormonnak nevezünk, hatással van a vércukor-inzulin szintre, az erek belső falára, az elhízásra, a zsigeri zsír felszaporodására, továbbá a fáradékonyságra, valamint a mikrobiom működésére (számos krónikus betegséget hoznak összefüggésbe a nem megfelelő mikrobiommal: daganatok, cukorbetegség, szív-és érrendszeri megbetegedések, autoimmun megbetegedések, stb.).

Évente 43 millióan halnak meg világszinten az NCD-k miatt, pedig döntő többségükben megelőzhetőek lennének ezek a betegségek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró
Adatok forrása: Nemzeti Rákregiszter, KSH, NCD Allaiance