Az ultrafeldolgozott élelmiszerek növelik a rákkockázatot

Számos kutatás utal arra, hogy az erősen feldolgozott (úgynevezett ultrafeldolgozott) élelmiszerek nagy mennyiségben történő fogyasztása összefüggésbe hozható különböző krónikus betegségek, köztük egyes daganatos megbetegedések fokozott kockázatával. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kockázatok hátterében több tényező állhat.

Mit nevezünk ultrafeldolgozott élelmiszernek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan termékek, amelyek több ipari feldolgozási lépésen mennek keresztül, és gyakran tartalmaznak különféle adalékanyagokat, ízfokozókat, emulgeálószereket, színezékeket vagy tartósítószereket. Ide tartozhatnak például:

• csomagolt sós és édes nassolnivalók,
• üdítőitalok és cukrozott italok,
• édességek és csokoládészeletek,
• instant levesek és tészták,
• előre elkészített vagy félkész fagyasztott ételek,
• egyes tartósított húskészítmények és panírozott termékek.

Fontos megkülönböztetni a feldolgozott és az ultrafeldolgozott élelmiszereket. Nem minden feldolgozott élelmiszer egészségtelen: például a fagyasztott zöldségek vagy a natúr joghurtok is feldolgozott termékek, mégis helyet kaphatnak az egészséges étrendben.

Milyen problémát jelenthet a túlzott fogyasztásuk?

A fő oka annak, hogy ezen termékek fokozott kockázatot jelentenek nem más, mint az előállításuk során alkalmazott hőkezelés és egyéb tartósító eljárás során keletkezett rákkeltő anyagok felszabadulása, az adalékanyagok jelenléte, valamint a fogyasztásuk következtében kialakuló tápanyag- illetve rosthiány. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakran nagy mennyiségben tartalmaznak hozzáadott cukrot, sót és kedvezőtlen összetételű zsiradékokat, miközben értékes tápanyag (rost, vitamin és ásványianyag) -tartalmuk alacsonyabb lehet.

A British Medical Journalban 2018-ban publikált francia tanulmány eredményei szerint azok körében, akiknek étkezésében 10 százalékkal magasabb volt a túlságosan feldolgozott ételek aránya az átlaghoz képest, a rosszindulatú daganatos esetek száma 12 százalékkal volt magasabb.

Bár az ok-okozati kapcsolat pontos megállapítása továbbra is kutatások tárgyát képezik, az összefüggés mindenképpen kimondható a folyamatosan nagy mennyiségben fogyasztott ultrafeldolgozott élelmiszerek és a dagantos megbetegedések kialakulása között. Elsősorban a gyomorrák, a bélrendszeri daganatok, az emlő-, a hasnyálmirigy- valamint a petefészekrák kialakulásában jelentkezik kockázat.

Rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk hozzájárulhat a túlsúly vagy az elhízás kialakulásához, amelyek önmagukban is több daganattípus ismert kockázati tényezői. Emellett a kutatók azt is vizsgálják, hogy az élelmiszerek feldolgozása során keletkező egyes vegyületek, illetve bizonyos adalékanyagok milyen szerepet játszhatnak a rizikónövelő hatásokban.

Mit tehetünk a kockázatok csökkentéséért?

A hangsúly az egyensúlyon van. Az ultrafeldolgozott termékek alkalmi fogyasztása önmagában nem jelent feltétlenül problémát egészségünkre nézve, nem egyetlen, akár rendszeresen fogyasztott ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztása jelent kockázatot. A lényeg inkább az étrend egészének minősége, az, hogy ezek az élelmiszerek milyen arányban szerepelnek a mindennapi táplálkozásunkban.

Bár az egyes betegségek kialakulásában számos tényező játszik szerepet, az egészséges, változatos étrend és a feldolgozott termékek korlátozott fogyasztása fontos része a megelőzésnek. Étrendünk alapját elsősorban természetes, vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek képezzék. Érdemes előnyben részesíteni a zöldségeket és gyümölcsöket, a teljes értékű gabonaféléket, a hüvelyeseket, a halakat és sovány húsokat. Az egészséges táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás, valamint rendszeres testmozgás együttese jelentősen csökkentheti a dagantos megbetegedések életmódbeli kockázatának mértéket.

Mindezek mellett fontos megemlítenünk egyéb tényezők lehetséges fennállását is. Számos daganatos megbetegedés kialakulása genetikai alapokon nyugszik, így nem mindenki egyenlő mértékben van kitéve a dagantos megbetegedések kockázatának még azonos életmód mellett sem.

Lásd még A rákellenes táplálkozás alapszabályai

(WEBBeteg, Dr. Szabó Roxana)