• Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Szerző: Dr. Bakti Éva orvos, termelésvezető

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        Magyarországon évente többezer beteg ember szorul mással nem helyettesíthető, életmentő, vérplazmából készült gyógyszeres kezelésre. Vérplazmára van szüksége annak, aki hemofíliás, azaz vérzékeny, annak, aki veleszületett immunhiánnyal élő, csontvelő- és szervátültetett, súlyos égési sérült, máj- és vesebeteg, hepatitisz B-ben szenvedő. De plazmát használnak például a műtéteknél használt fibrin ragasztó és tetanusz előállításához is. Mint jól látható könnyen előfordulhat, hogy egyszer akár mi is egy plazmaadó jótékony donációjára számíthatunk csak majd.

        „Ha az emberekben megszűnik a támogatási igény, hogy a másik életét segítse – a mi betegcsoportunk kihal” – nyilatkozik erről gyakranCsuja László, a Hemofíliások Baráti Körének elnöke, hozzátéve, hogy naponta 5 plazma adóra van szükség egy vérzékeny beteg gyógyszeradagjához.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! A hemofília tünetei és kezelése

        Hirdetés

        Mi az a vérplazma?

        Az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki, egy sárgás színű folyadék melynek 90%-át víz, 2%-át zsírok és ásványi anyagok, hormonok, 8 %-át fehérjék alkotják.

        Ki adhat vérplazmát?

        Vérplazmát bármelyik egészséges, (18-60 év közötti, 50 kg feletti) felnőtt adhat, sikeres orvosi vizsgálatot követően. A plazmaadást megelőzően ingyenes orvosi szűrővizsgálaton vesznek részt a leendő plazmaadók. Ez általános egészségügyi vizsgálatból, vérnyomásmérésből és laborvizsgálatból áll.

        Hogyan zajlik a plazmaferezis és mi a különbség a véradás és a vérplazma adás között?

        A vérplazma adás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, kb. 45 percet vesz igénybe. Ebben az esetben is vért vesznek a vénából, amelyet egy korszerű, biztonságos készülék szétválaszt vérplazmára és vörösvértestekre. A plazma egy steril gyűjtő tasakba kerül, míg a többi értékes összetevőket (vörös- és fehérvérsejteket és a vérlemezkéket) a modern, zárt rendszerű plazmaferezis gép visszajuttatja a szervezetbe. Ezért vérplazmát sokkal gyakrabban lehet adni, mint vért, 72 óránként, 365 napon belül akár 45-ször is. Gyakori tévedés, hogy választani kell a véradás vagy a vérplazmaadás között – ezzel szemben, mint ahogy az rendeletben szabályozott minden vérplazma adó egyben véradó is, évi legalább egy alkalommal. 

        Van-e oka aggódni a plazmaadónak?

        A plazmaadás a gyógyszergyártási folyamat része, a plazmacentrumoknak minden tekintetben meg kell felelniük a hazai és a nemzetközi irányelveknek, olyan szervek ellenőrzése alá tartoznak, mint az ÁNTSZ és az Országos Gyógyszerészeti Intézet. A legszigorúbb minőségbiztosítási irányelvek szerint dolgoznak.

        A plazmaadás előtt átfogó orvosi vizsgálaton és vérvételen kell részt venni a donorjelöltnek, plazmaadás csak megfelelő eredmények birtokában engedélyezett. Azok, akik rendszeresen adnak plazmát rendszeres orvosi és labor kontroll alatt állnak. Minden alkalommal ellenőrzik vitális paramétereiket plazmaadás előtt (vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet, testsúly), valamint életmódbeli tanácsokkal látják el őket.

        A plazmaadás titka a felkészülésben rejlik. Plazmaadás előtt nagyon fontos a megfelelő hidratálás, legalább két liter folyadék elfogyasztása, és a megfelelő, szénhidrátdús, zsírszegény étkezés. A leadott plazma 90%-a víz, a maradék 10% fehérjék, ellenanyagok, ásványi anyagok és hormonok. A levételi plazma mennyiséget a testsúly határozza meg, sosem vesznek le literszámra plazmát a donoroktól. Átlagban 650-850 ml levett plazmával kell kalkulálni. Mivel a szervezet az egyensúlyra törekszik, a plazmaadást követően 20 percen belül a folyadékterek kiegyenlítődnek. A donáció után 30 percet még a centrumban kell tölteni.

        A plazmaadással fehérjéket veszít a szervezet, ezeket megfelelő táplálkozással pótolni lehet, ilyenkor sovány tejtermékeket, húst, halat, hüvelyeseket jó fogyasztani. Megfelelő bevitel esetén 48 órán belül tökéletesen pótolja őket a szervezet. A plazmaadás sok esetben egy egészségesebb életvitel felé tereli a donorokat, hiszen megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasztanak és zsírszegényen táplálkoznak.

        A plazmaadás nem károsít

        A leadott plazmát minden alkalommal bevizsgálják, folyamatosan ellenőrzik fehérje- és ellenanyagszintjét. Így nem fordulhat elő, hogy a plazmadonor szervezete károsodik, ugyanis határérték alatti fehérje- és ellenanyagszint esetén a donáció nem engedélyezett, csak akkor folytatódhat a donáció, ha az értékek megfelelőek.

        A plazmaadás csak Magyarországon számít újdonságnak. Amerikában, Ausztriában már régóta működnek plazmacentrumok. Ott a plazmaadás 48 óránként engedélyezett, Magyarországon 72 óránként. A külföldi tapasztalatok alapján is kijelenthető, hosszútávon semmilyen komoly következménye nincs annak, hogy valaki plazmaadó.

        Magyarországon egy donor egy éven belül 45 alkalommal adhat plazmát, ez kevesebb, mint heti egy alkalmat jelent.  Megfelelő felkészülés esetén tehát a plazmaadásnak nincsenek életveszélyes mellékhatásai.

        (Szerző: Dr. Bakti Éva orvos, termelésvezető)

        Módosítva: 2019.08.15 13:03, Megjelenés: 2019.08.15 13:03
      • Cikkajánló

        Alváshiány

        Alváshiány

        Cs. K., fordító

        Összeadódik, de egyszerre nem pótolható. Mit tegyünk, ha alváshiányunk van?

        Lézeres szemműtét

        Lézeres szemműtét

        Szponzorált tartalom

        Vajon miért ilyen népszerű a lézeres szemműtét? Utánajártunk. (x)

        A hideg agglutinin betegség

        A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó tényező hatására a vérben keringő vörösvértestek felszínén lévő I-antigén ellen antitestek alakulnak ki.

        Plazmaadás - Tények és tévhitek

        Habár az emberi vérplazmából életmentő, mással nem helyettesíthető gyógyszerek készülnek, mégis rengeteg, az új plazmaadókat elriasztó, így a betegellátás szempontjából káros, a plazmaadást és a plazmaadókat támadó valótlan tartalmú hír kering a világhálón.

        Véradónak lenni jó!

        Június 14-én ünnepeljük a Véradók Világnapját. Amellett, hogy másokon segíthet vele, a véradás a véradó esetleges fertőző betegségeire is fényt deríthet. Melyek ezek? A WEBBeteg szerkesztői rendszeres véradók, csatlakozzon Ön is, adjon vért, és mentsen meg három életet!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.