A szmog olyan, mint a dohányzás

Szerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró

A szmog a tél velejárója, bár egyáltalán nem olyan természetes dolog, mint a hóesés. A hóval ellentétben pedig számos egészségügyi kockázattal is jár az, ha valaki tartósan szmogos területen él, a füstködben ugyanis ugyanolyan anyagok találhatóak, mint a dohányfüstben.

A hét elején Miskolcon kellett elrendelni a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, s több helyütt az országban szintén magas volt a levegőszennyezettség. A szmogjelenség télen alakul ki, s egy angol kifejezést takar. A szmog, mint szó két szó összetételéből – smoke (füst) és fog (köd), vagyis magyarul füstköd – alakult ki. A leggyakrabban október vége és március eleje között szenvedhetünk tőle – magyarázta dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese.

Szmogriadó hazánkban évente 6-8 napig fordul elő, s az ekörüli, de a riasztási szintet el nem érő állapottól pedig még körülbelül egy hetet kell szenvednünk. A Kárpát-medencében oly gyakran változó időjárás azonban kedvez ebből a szempontból, ugyanis a szél általában 3-4 napon belül kifújja a sűrűn gomolygó, fojtogató füstöt.

A szmog nem csak a nagyvárosokra jellemző. A völgyekben ugyanis olyannyira megrekedhet a levegő, hogy az itt élők ugyanolyan légszennyezettségnek lehetnek kitéve, mint a nagyvárosok lakói.

Szmog és szálló por

2008. októberében az Európai Unióban egyedüliként, Magyarország bevezette a szálló porra vonatkozó konkrét, önálló egészségügyi határértékeket, mely a 2,5-10 mikrométer nagyságrendbe eső részecskékre vonatkozik. Amit a szmogról és a szálló porról tudni kell.>>

Szmogszennyezettség esetén a levegőben elsősorban a szálló por mennyisége növekszik meg, ami a levegőben szálló szilárd részecskéknek az összessége, s közel sem azonos azzal a porral, amit egy poros úton járva lélegzünk be. A szálló por különböző méretű részecskékből áll (általában még az emberi hajszál átmérőjénél is kisebbek), s ez okoz komoly egészségügyi kockázatokat. A napi megengedett koncentráció, s egészségügyi határérték 50 mikrogramm/köbméter. Ha efölé emelkedik a légszennyezettség, az már kifogásoltnak tekinthető – folytatta a szakértő.

Ha a szállópor mennyisége eléri a 75 mikrogramm/köbmétert, és ez három egymást követő napon fennáll, akkor erről a lakosságot a harmadik napon és az ezt követő hasonlóan szennyezett napokon tájékoztatni kell. Ha a napi átlag koncentráció meghaladja a 100 mikrogramm/köbmétert két napon keresztül, akkor a harmadik naptól az időjárás előrejelzések figyelembevételével egy súlyosabb állapotot jelentenek be a hatóságok, mégpedig a szmogriadót. Az igazi intézkedések ettől a bizonyos harmadik naptól lépnek életbe, előtte csak tájékoztatási fokozatról beszélhetünk.

Az emfizéma

Az emfizéma a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egyik típusa, mely az alsó légutak, léghólyagocskák visszafordíthatatlan tágulatával jár. A folyamat hátterében falpusztulás áll, melynek kiváltó oka számos lehet: első helyen a dohányzást kell megemlítenünk. A betegek száma egyre nő, de sokan csak későn kerülnek orvoshoz. Tüdőtágulat: az emfizéma és tünetei.>>

Le az autóval!

Ezek az intézkedések azért szükségesek, hogy csökkentsük a szállópor-koncentrációt, s javítsuk a levegőminőséget. A vörös vagy fekete környezeti minősítési emblémával ellátott autók például ilyenkor nem közlekedhetnek, és a nagyüzemek kibocsátása is korlátozható – mondta Páldy Anna.

De nem csak az autósok terhelik a környezetet, s okozzák a szmogot. A fa- vagy vegyestüzelésű kazánt használók ugyanúgy szennyezik a levegőt. – Erre a 3-4 napra ezért érdemes a vegyestüzelésű kazánokat használóknak visszaállni a gáztüzelésre, mert a gáz égésterméke sokkal tisztább, sokkal kevésbé szennyező, így jelentős mértékű javulás érhető el – tette hozzá a szakértő.

Tizenhatezer halott évente

A kibocsátást csökkenteni már csak azért is érdemes, mert a Levegő Munkacsoport egy korábbi tanulmánya szerint évente 16 ezer ember hal meg hazánkban a légszennyezettség miatt. Ezzel egyébként elsők vagyunk Európában a légszennyezettség okozta halálok számában.

Az apró szemekben kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, szálló por (PM10), ólom, higany, és benzol is található, de ha ez nem volna elég, bizonyítottan rákkeltő hatású anyagok és vegyületek is jelen vannak a szennyezett levegőben (arzén, kadmium, nikkel, króm, berillium, vinil-klorid, stb.).

Ezek az apró porszemek pedig ugyanolyan hatással vannak a tüdőre, mint a dohányzás, így akár tüdőrákot is okozhatnak. A részecskék olyan aprók, hogy nem állnak meg az orrban, mint a nagyobb porszemek, hanem lejutnak a tüdőbe, és így bekerülnek az agyba és a véráramba is. Ha sokáig kénytelen szennyezett levegőben élni valaki, kialakulhat krónikus hörghurut, hörgtágulat is, az asztmásoknál pedig roham is.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján is közzéteszi az aktuális légszennyezettségi adatokat: http://oki.wesper.hu/.

(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Dohányzás Dohányzás

Milyen szív-érrendszeri betegségek kialakulásában játszik szerepet?

Az ismeretlen eredetű láz

Az elmúlt évek jelentős diagnosztikus fejlődése ellenére az ismeretlen eredetű láz (FUO) okának kiderítése még mindig jelentős kihívást jelent....

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Szívbeteg vagy? Vigyázz: a téli...

Nem csak a tiszta víz, hanem a tiszta levegő is egyre nagyobb értékké válik napjainkban. Láttunk már elrettentő példákat egyes kínai...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.