A fényhiány hatása az alvásra

szerző: Ötvenentúl.hu - WEBBeteg
megjelent: 2011.12.10.

Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre.

A szemünk retinájára vetődő fény hatására egy borsó nagyságú, a koponyalap mélyén lévő szervünk, a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) melatoninná.

A tobozmirigy aktivitása, vagyis a melatonin termelődése nagymértékben függ a napszakok – sőt az évszakok! – váltakozásától.

Az utóbbi években egyre több tudós kutatóteam foglalkozik azzal, milyen hatással van ez a hormon a szervezetünkben zajló különféle élettani folyamatokra, legyen szó a növekedésről, a termékennyé válásról, a szaporodásról, a nemi aktivitásról vagy akár az öregedés „üteméről”.

A tudósoknak mára sikerült bizonyítaniuk, hogy a melatoninszint kritikus szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, így a bioritmusunkat, a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, de a testhőmérsékletünket, a zsíranyagcserénket is szabályozza, s hat a hormonháztartásunk egészének működésére, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

A melatonin szerepe

Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, míg napnyugta után, az éjszaka folyamán a tobozmirigy egyre nagyobb mennyiségben állítja elő: csúcsteljesítményét hajnali 3-4 óra körül éri el. Szervezetünk tehát tudatunktól és akaratunktól függetlenül érzékenyen reagál mind a fényre, mind a sötétségre.

A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen, az alacsony melatoninszintünk miatt fittebbnek érezzük magunkat, a hosszabb nappalok miatt később álmosodunk el. Napfény hiányában viszont nappal is megnövekszik a melatonintermelés, ez az oka, hogy a borongós téli napokon álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, sőt hamarabb kívánkozunk ágyba is.

Amikor gyenge a fényhatás, az agyunk olyan üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy indítsa be az alváshormon, azaz a melatonin termelését, vagyis készítse fel a szervezetünket az alvásra.

Ha ez valamilyen okból nem történik meg – gyakran éjszakázunk, mesterséges fényforrás (pl. utcai fény világít be a hálószobánkba) ingerli tartósan a „vezérlőművünket”, az agyunkat, vagy váltott műszakban dolgozunk, a jet-leg (hosszabb utazás miatti időeltolódás) zavarja meg a bioritmusunkat stb. –, akkor átmeneti vagy krónikus zavar támadhat az alvás mennyiségében, minőségében, vagyis nem tudjuk kipihenni magunkat.

A krónikus kialvatlanság pedig a szervezet kimerüléséhez és korai elöregedéséhez vezethet.

A következmények sok esetben csak több évnyi alváshiány után válnak szemmel láthatóvá. Egyesek azonban már egyetlen kevés alvással töltött éjszaka után (hat óra vagy annál kevesebb) érzik a negatív hatásokat. Ilyen például a késleltetett reakcióidő, ingadozó vércukorszint, depresszió, fejfájás és a felborult hormonszint-egyensúly.

Olvasson tovább! A fáradékonyság lehetséges okai

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Antibiotikum Antibiotikum

Antibiotikumok alkalmazása gyermekkorban. Kérdések és válaszok.

Egészséges élet Egészséges élet

Mik azok a makro- és mikroelemek? Miért van rájuk szükségünk?

Melatonin, a szervezetünk által termelt, alvás-ébrenlétre ható hormon

A melatonint, melyet 1958-ban Aaron Lerner fedezett fel, az agyban megtalálható tobozmirigy termeli. A tobozmirigy a két agyfélteke között elhelyezkedő...

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Az alvászavar és típusai

Az alvás alapvető létszükséglet a szervezet - így az idegrendszer - számára a regenerálódáshoz, szerepe mind mennyiségi, mind minőségi...

Alvási apnoe - Miért fontos a szűrés?

Az alvási apnoét napjainkban súlyos betegségnek tartják, amely a mindennapokra és a párkapcsolatra gyakorolt káros hatása mellett számos...

Testi betegségek, melyek alvászavarral járhatnak

Az alvászavar jelentkezhet helytelen életmódbeli tényezők következményeként, illetve kísérhet bizonyos pszichés kórképeket. Ám hátterében testi...

Az éjszakai műszak a feje tetejére állítja a bioritmusunkat

Tapasztalták már, hogy egy át nem aludt éjszaka után másnap képtelenek koncentrálni, fejfájással, szédüléssel küszködnek? A rossz...

Hogyan vészeljük át a forró éjszakákat?

A nyári kánikula idején sokan nehezebben tudnak elaludni, éjszaka többet forgolódnak, a tartós hőségben sokszor már éjszaka sem hűl le a levegő...

Az élettani napszaki ritmus és a depresszió kapcsolata - ok-okozati összefüggések

A depresszió kialakulásának számos oka van. Ezek közül cikkünkben részletesebben az élettani napszaki ritmus felborulása és a depresszió közti...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.