A fényhiány hatása az alvásra

szerző: Ötvenentúl.hu - WEBBeteg
megjelent:

Ma már tudományos kutatásokkal alátámasztott tény, hogy a fényhiány erősen hat a belső, azaz biológiai óránk működésére és a hormonrendszerünkre.

A szemünk retinájára vetődő fény hatására egy borsó nagyságú, a koponyalap mélyén lévő szervünk, a tobozmirigy alakítja át a szerotonin nevű anyagot (amelyet boldogsághormonnak is neveznek) melatoninná.

A tobozmirigy aktivitása, vagyis a melatonin termelődése nagymértékben függ a napszakok – sőt az évszakok! – váltakozásától.

Az utóbbi években egyre több tudós kutatóteam foglalkozik azzal, milyen hatással van ez a hormon a szervezetünkben zajló különféle élettani folyamatokra, legyen szó a növekedésről, a termékennyé válásról, a szaporodásról, a nemi aktivitásról vagy akár az öregedés „üteméről”.

A tudósoknak mára sikerült bizonyítaniuk, hogy a melatoninszint kritikus szerepet játszik az alvás és az ébrenlét ritmizálásában, így a bioritmusunkat, a hangulatunkat, a fizikai és szellemi teljesítőképességünket, de a testhőmérsékletünket, a zsíranyagcserénket is szabályozza, s hat a hormonháztartásunk egészének működésére, valamint az immunrendszerünk állapotára is.

A melatonin szerepe

Furcsa ellentmondásnak látszik, hogy a nappali fény hatására a melatonintermelés csökken, míg napnyugta után, az éjszaka folyamán a tobozmirigy egyre nagyobb mennyiségben állítja elő: csúcsteljesítményét hajnali 3-4 óra körül éri el. Szervezetünk tehát tudatunktól és akaratunktól függetlenül érzékenyen reagál mind a fényre, mind a sötétségre.

A nyári hónapokban, amikor a napsütéses órák száma háromszor annyi, mint télen, az alacsony melatoninszintünk miatt fittebbnek érezzük magunkat, a hosszabb nappalok miatt később álmosodunk el. Napfény hiányában viszont nappal is megnövekszik a melatonintermelés, ez az oka, hogy a borongós téli napokon álmosnak, fáradtnak érezzük magunkat, sőt hamarabb kívánkozunk ágyba is.

Amikor gyenge a fényhatás, az agyunk olyan üzenetet küld a tobozmirigynek, hogy indítsa be az alváshormon, azaz a melatonin termelését, vagyis készítse fel a szervezetünket az alvásra.

Ha ez valamilyen okból nem történik meg – gyakran éjszakázunk, mesterséges fényforrás (pl. utcai fény világít be a hálószobánkba) ingerli tartósan a „vezérlőművünket”, az agyunkat, vagy váltott műszakban dolgozunk, a jet-leg (hosszabb utazás miatti időeltolódás) zavarja meg a bioritmusunkat stb. –, akkor átmeneti vagy krónikus zavar támadhat az alvás mennyiségében, minőségében, vagyis nem tudjuk kipihenni magunkat.

A krónikus kialvatlanság pedig a szervezet kimerüléséhez és korai elöregedéséhez vezethet.

A következmények sok esetben csak több évnyi alváshiány után válnak szemmel láthatóvá. Egyesek azonban már egyetlen kevés alvással töltött éjszaka után (hat óra vagy annál kevesebb) érzik a negatív hatásokat. Ilyen például a késleltetett reakcióidő, ingadozó vércukorszint, depresszió, fejfájás és a felborult hormonszint-egyensúly.

Tovább A fáradékonyság lehetséges okai

WEBBeteg logó Forrás: WEBBeteg összeállítás/Ötvenentúl.hu

Cikkajánló

Melatonin - Az alvás-ébrenlétet szabályozó hormon

Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
Melatonin
A melatonin hormont az agyban található belső elválasztású mirigyünk, a tobozmirigy termeli. Termelődése függ attól, hogy éjszaka vagy nappal van, így a melatoninszint közvetlenül összefügg biológiai ritmusunk szabályozásával.
Kullancsok
Kullancsok

Hol élnek, és vannak-e természetes ellenségeik?

Vesebarát diéta
Vesebarát diéta

Táplálkozási tanácsok egészségeseknek is.

WEBBeteg - Lőrincz-Erdélyi Krisztina, pszichológus
WEBBeteg - Mázi-Fülöp Nóra, dietetikus
WEBBeteg - Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Dr. Antalffy Katalin Anita
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.