Fukusimai atomerőmű - Mekkora a veszély?

Szerző: MTI

A legmagasabb szintűre minősítette Japán kedden a fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesetet, vagyis az eddig legsúlyosabb, 1986-os csernobili katasztrófával azonos kategóriába sorolta. Íme néhány kérdés és felelet az emiatt felmerülő egészségügyi és biztonsági aggodalmakról.

Csernobil súlyos öröksége
Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége>>

- Romlott-e a helyzet a japán atomerőműben?
- Nem. A legtöbb sugárzó anyag a március 11-ét követő napokban került a környezetbe, miután a földrengést követő szökőár működésképtelenné tette a Fukusima-1-es erőműkomplexum hűtőrendszerét. A dolgozók jelenleg is azon dolgoznak, hogy csökkentsék a hőmérsékletet a túlmelegedett reaktorokban, de eddig nem sikerült teljesen ellenőrzés alá vonniuk a helyzetet. A múlt hétig küzdöttek például a sugárszennyezett víz tengerbe szivárgásának elfojtásával, a hatóságok szerint mindazonáltal egyre kevesebb radioaktív anyag kerül a környezetbe.

- Ha a helyzet nem romlik tovább, miért rontották a nukleáris válság minősítését?
- A döntés mögött inkább a válság kezdete óta bekövetkezett sugárszennyezés újraértékelése áll. Az új adatok fényében a szennyezéskibocsátás meghaladta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hét fokozatú skálájának legfelső, "súlyos balesetet" jelentő 7. fokozatának küszöbértékét. Korábban egyetlen balesetet minősítettek 7-es fokozatúnak, mégpedig a csernobili atomerőmű 1986-ban bekövetkezett leolvadását.-

Csernobil súlyos öröksége
A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.
Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?>>

- Ezek szerint a japán válság éppoly súlyos, mint a csernobili volt?
- Egyelőre nem. A csernobili egy gyorsan kifejlődő válság volt. Ott egy rutinszerű leállítást vétettek el, ami a reaktor túlmelegedéséhez, robbanásához és kiégéséhez vezetett.

A sérült reaktor tíz napon át okádta a levegőbe a sugárzó anyagokat, s csak azután kezdett lehűlni, hogy helikopterekről homokot, agyagot, ólmot és más anyagokat öntöttek rá.

A fukusimai válság ezzel szemben különböző problémák több mint egy hónapja tartó, lassú sorozata. Igaz, hogy robbanás történt az erőmű három reaktoránál, s az egyik valószínűleg szivárog. Ám két különböző szerkezetű erőműről van szó.

A csernobilitől eltérően a fukusimai erőmű nyomás alatt lévő blokkjait 15 centiméteres acélburok védi, ami szerepet játszhatott a károk mérséklésében.

Csernobil súlyos öröksége

- Akkor mégis, minek tudható be az azonos szintű minősítés?
- A NAÜ normái szerint egy balesetet akkor minősül 7-es fokozatúnak, ha a légkörbe jutott radioaktív anyag mennyisége már valószínűleg káros az emberi egészségre és hosszú távon károsítja a környezetet. A küszöbértéket néhány tízezer terabecquelerben szabták meg - abban a mértékegységben, amelynek alapjául a nukleáris balesetek során leggyakrabban a környezetbe kerülő jód 131-es izotóp sugárzása szolgál. Mostanra a fukusimai erőmű szennyezéskibocsátása is meghaladta ezt az értéket, de a japán kormány azt állítja, hogy a szennyezés még mindig csak egy tizede a csernobilinek. Annak esélyét, hogy Fukusima sugárszennyezése meghaladja Csernobilét, csekélynek tartják, de a veszély mindaddig fennáll, amíg nem sikerül helyreállítani a reaktorok hűtőrendszerét.

- Milyen egészségügyi kockázatok vannak?
- A környezetnek is van természetes háttérsugárzása, ezért az alacsony szintű sugárzás nem okoz egészségkárosodást. Magasabb dózisok többféle rákbetegséget okozhatnak. A lényeg a kitettség korlátozása. Mivel a radioaktív elemek nehezek, koncentrációjuk általában a sugárzás forrásának közelében, esetünkben az erőműben a legnagyobb. A japán kormány kitelepítette a közelben élőket, a valamivel távolabb lakóknak pedig azt tanácsolta, hogy tartózkodjanak zárt térben.

Atomerőművek Japánban
Atomerőművek Japánban

- Csak az erőmű közelében lévők vannak veszélyben?
- A szél eddig többnyire az erőműtől északnyugati irányba fújt, s csak ritkán a tenger felé, tehát a radioaktív elemeket az ország belseje felé sodorta. A kormány betiltotta a zöldségek és tej forgalomba hozását azon térségekből, ahol szennyezést mértek. Hétfőn pedig további öt település kiürítését rendelte el, hogy a lakosság ne legyen hosszú ideig kitéve a sugárzásnak.

- Mi a helyzet a Japánon kívül élőkkel?
- Az időjárás nyomokban eljuttatta már a fukusimai sugárzást Dél-Koreába és Kínába, s a légáramlatokkal a radioaktív részecskék az Egyesült Államokat is elérték. Mindenesetre a kormányok szerint a mért értékek nem veszélyesek.

Csernobil súlyos öröksége
Egyre több repülőtéren alkalmaznak teljes-testszkennert az utasok átvilágítására. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A szóban forgó szkenner az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, mint a nem fémből készült robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve.
Mekkora sugárterhelés éri a szervezetet?>>

- Csernobilban voltak halottak?
- Harmincegyen főleg amiatt vesztették életüket, hogy a katasztrófaelhárítási munkák során nagyon magas sugárzási szintnek voltak kitéve. További ötmillió ember volt (különböző mértékben) kitéve a sugárzásnak. Emiatt a katasztrófa után nagyobb arányban fordult elő pajzsmirigyrák a 18 évesnél fiatalabbak körében. A NAÜ kutatásai szerint végső soron mintegy 4000 ember halt meg rákban, egy ENSZ-tanulmány ugyanakkor ennek több mint duplájára becsülte ezt a számot, más szervezetek pedig még ennél is sokkal magasabbra tették a halálos áldozatok számát.

Csernobil súlyos öröksége
Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

- Ugyanez megy majd végbe Fukusima térségében is?
- Fukusimában eddig 21 dolgozó szenvedett el 100 millisievertnek megfelelő sugárfertőzést.

Két dolgozót égési sebekkel kezelnek, mivel erősen szennyezett vízben gázoltak az egyik épületben. De eddig egyetlen sugárfertőzés okozta haláleset sem történt. A rákos daganatok gyakran évek vagy évtizedek alatt alakulnak ki.

- Milyen radioaktív elemeket találtak eddig a térségben?
- A legtöbb mérés két elemre, a jódra és a céziumra összpontosított. A 131-es jódizotóp gyorsan szertefoszlik, felezési ideje nyolc nap, és 80 nap alatt szinte eltűnik. Ha azonban belélegzik vagy lenyelik, felhalmozódhat a pajzsmirigyben, ami rákot okoz.

A cézium-137 felezési ideje 30 év, eltűnése mintegy 300 évbe telik. Ez is felhalmozódhat a szervezetben, s kapcsolatba hozható rákos betegségekkel, bár a Csernobilt követő kutatások nem állapították meg a céziumhoz köthető daganatok számának növekedését.

Csernobil súlyos öröksége
A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Az álmok terápiás szerepe

Minden ember álmodott már valaha, és minden bizonnyal a legtöbbünkben, ha nem is mindenkiben, felmerült, hogy mit jelenthet az álma, jó-e egyáltalán...

Van-e szerepe az orvosi gombáknak a...

A gyógynövények mellett több ezer éve a gombákat is sokan fogyasztják. Az elmúlt évtizedekben több ezer tudományos publikáció született a...

A nukleáris katasztrófa rövid és...

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.