Mikor szedjünk probiotikumot?

szerző: Dr. Borsi-Lieber Katalin - WEBBeteg
frissítve:

A probiotikumok a bél mikroflórájának olyan, jótékony hatással bíró, természetes, élő mikroorganizmusai, melyek segítenek megőrizni és helyreállítani bélflóránk egészségét, és ezzel immunrendszerünk megfelelő működésében is nélkülözhetetlenek.

A probiotikumok gyermek- és felnőttkorban egyaránt biztonsággal szedhetők. Kezelőorvosunk tanácsát használatuk előtt mindig javasolt kikérni. Ezek a jótékony mikroorganizmusok születésünktől fogva a bélrendszerünkben élnek, azonban ez az egyensúlyi állapot bármely életkorban különböző kiváltó okok miatt felborulhat: a tápcsatornát megbetegítő kórképek, a helytelen táplálkozás,a stresszesebb életforma, a környezeti ártalmak és az antibiotikumok szedése is hatással lehet rá. A probiotikumok szedése történhet kezelés, illetve megelőzés céljából is.

Mikor szedjünk megelőző célból probiotikumot?

Antibiotikumok használata során a gyógyszer hatóanyagai nem válogatnak a "jó baktériumok" és a "rossz kórokozók" között, és sajnos, ennek eredményeként nemcsak a kórokozó baktériumok pusztulnak el, hanem a bélflóra élő alkotói is károsodnak. Az antibiotikumokkal okozott károk azonban megelőzhetők vagy orvosolhatók. A legbiztosabb megoldást az jelenti, ha antibiotikum szedésének időtartama alatt és az azt követő körülbelül egy héten keresztül probiotikum használata mellett döntünk.

A probiotikumok szedése mellett a jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, helyes táplálkozással mi is tehetünk érte, hogy minél gyorsabban helyreálljon az emésztőrendszerünk egészsége. Fogyaszthatunk borsót, babot, articsókát, hagymát, banánt, élőflórás joghurtot, kefirt! De mindenekelőtt kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát, ugyanis vannak olyan antibiotikumok, melyek felszívódását gátolják a kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztása, és ezzel hátráltatjuk gyógyulásunkat.

A téma cikkei
5/1 Immunerősítés probiotikumokkal
5/2 Mikor szedjünk probiotikumot?
5/3 A probiotikumok hatása
5/4 Probiotikumok szedése terhesség alatt
5/5 Ki nem szedhet probiotikumot?

Mikor szedhetjük még?

  • Gyulladásos bélbetegségek kiegészítő terápiájaként hosszabb távú szedése is hasznosnak bizonyult!

  • Felső légúti allergiás megbetegedésekben.

  • Atópiás dermatitiszben szenvedő betegeken végzett tanulmányban a probiotikumok szedését követő hat héttel a bőrtünetek javulását észlelték.

  • Utazások előtt, a megváltozott környezeti körülmények, a megszokottól eltérő fűszerhasználat, az utazás okozta stresszhelyzet is károsíthatja a bélflóránkat.

  • A probiotikumok jótékony hatásukat nemcsak az emésztőrendszerünkben fejtik ki. Alkalmasak a hüvely normál flórájának helyreállítására és fenntartására is. Így a visszatérő, makacs hüvelyfertőzések kezelésének kiegészítő gyógymódjaként is jó hatásfokkal alkalmazhatóak!

Ha terápiás célból szedjük:

Fertőzéses (infektív) megbetegedések esetén kiszorítják a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását és a gátolják a vírusok károsító hatását is.

A bélflóra egyensúlya hányással-hasmenéssel járó megbetegedések, stressz – környezeti ártalmak okozta gasztrointesztinális panaszok után előbb-utóbb segítség nélkül is helyreáll, ha változatosan étkezünk. Mégsem érdemes megvárni, amíg az egyensúly külső segítség nélkül alakul ki; jobban tesszük, ha felgyorsítjuk ezt a folyamatot. Ugyanis a bélflóra "megbetegedése" idején a működése zavart szenved és az általa végzett feladatok, valamint az immunrendszer védő funkciója sem teljes.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő készítményt?

A probiotikumok vásárlásánál azt tartsuk szem előtt, hogy bélflóránk egyensúlyáért nem egyetlen baktériumtörzs felelős, így valószínű, hogy a panaszokat sem egyetlen mikroorganizmus "típus" lecsökkent száma vagy hiánya okozza.

Ezért válasszunk olyan terméket, amely több baktériumtörzset tartalmaz. És ne feledjük, bélflóránk egészségéért mi is sokat tehetünk!

Tovább

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Borsi-Lieber Katalin

Cikkajánló

Az egészségügyi dolgozók jogai
Az egészségügyi dolgozók jogai

Törvényi rendelkezések.

Lázcsillapítási módszerek
Lázcsillapítási módszerek

Mi a teendő láz esetén?

WEBBeteg - Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus, belgyógyász
WEBBeteg - Dr. Sánta Zsuzsanna, szakgyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Borsi-Lieber Katalin
WEBBeteg - Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.