Különleges személyiségjegyek befolyásolhatják a demencia kockázatát

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos - WEBBeteg
megjelent:

Az extrovertált és lelkiismeretes, valamint pozitív életkilátásokat előrevetítő emberek a demencia alacsonyabb kockázatának lehetnek kitéve. Míg azok, akik negatív életkilátásokkal rendelkeznek, és az érzelmileg kevésbé stabilak a demencia nagyobb kockázatának vannak kitéve, derül ki egy új kutatásból.

A Nagy Ötök személyiségmodell

Az egyik legnépszerűbb és tudományosan is elfogadott személyiségmodell a Big Five, azaz a Nagy Ötök személyiségmodell. E szerint pontosan öt olyan faktor van, amely meghatározza egy ember viselkedését, főbb jellemvonásait. Ezek a:

  • Nyitottság (Openness)
  • Lelkiismeretesség (Conscientiousness)
  • Extrovertáltság (Extraversion)
  • Barátságosság (Agreeableness)
  • Neuroticizmus, azaz érzelmi stabilitás és labilitás (Neuroticism)

Hogy zajlott a kutatás?

A kutatók megvizsgálták a kapcsolatot:

  • az „öt nagy” személyiségjegy (lelkiismeretesség, extrovertáltság, tapasztalatra való nyitottság, érzelmi stabilitás és barátságosság)
  • a szubjektív jóllét (pozitív és negatív érzelmek és élettel való elégedettség)
  • továbbá a demencia klinikai tünetei (kognitív tesztteljesítmény)
  • illetve a boncoláskor megállapítható neuropatológia között.

Jelenleg a demencia diagnosztizálása és kezelése a klinikai tünetek és a képalkotók alapján történik, a valós diagnózist csak a halál utáni szövettan tudja igazolni.

A metaanalízishez szükséges adatok nyolc hosszú távú, élethosszig tartó vizsgálatból származtak, amelyben 44 531 felnőtt vett részt (a kiinduláskor 49-81 év közöttiek; 26-61% a nők), akiket legfeljebb 21 évig követtek, amely során 1703 demencia-eset fordult elő.

A kutatók a modelljeikkel (Bayes-féle többszintű modellek) azt vizsgálták, hogy a személyiségjegyek és a szubjektív jóllét különbségei előrejelezhetik-e a demencia neuropszichológiai és neuropatológiai jellemzőit.

A kutatás eredményei

A magas érzelmi labilitás, a gyakori negatív érzelmek és az alacsony lelkiismeretesség a demencia kockázati tényezői voltak, míg a lelkiismeretesség, az extrovertáltság és a pozitív érzelmi beállítottság védelmet jelentettek.

Az összes elemzés egyirányú összefüggést jelzett, ami figyelemreméltó, tekintettel a szociodemográfiai és a tanulmányok közötti eltérő tervezési különbségekre.

Nem találtak viszont egyértelmű összefüggést a pszichológiai tényezők és a megjelenő neuropatológia között.

Azonban a nagyobb lelkiismeretességű egyének, akik életükben nem kaptak klinikai diagnózist, általában alacsonyabb Braak-stádiumban voltak a boncoláskor, ami arra utal, hogy a lelkiismeretesség összefügg a kognitív rugalmassággal.

Mi az a Braak-osztályozás?

A Braak-osztályozás két olyan módszerre is utal, amelyeket a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór patológiás fokának osztályozására használnak. Ezeket a módszereket mind a kutatásban, mind a betegségek klinikai diagnosztizálásában használják. Alkalmazásához a mintákat az agy boncolása során nyerik ki.

Mit jelentenek az eredményeik a gyakorlatban?

„Ezek az eredmények megismétlik és hangsúlyozzák azt a bizonyítékot, hogy a személyiségjegyek ismerete segítheti a demencia korai felismerését és a demenciagondozás tervezési stratégiáit, valamint a demencia diagnózisának kockázati becslését. Ezen túlmenően, az eredmények határozottan megerősítik a pszichológiai jellemzőkkel kapcsolatos mérések klinikai szűrésbe vagy diagnosztikai kritériumokba történő beépítésére vonatkozó ajánlásokat” – írták a szerzők.

A kutatás limitációja, hogy a boncolási adatokhoz való hozzáférés korlátozott volt, illetve az eredmények, nem biztos, hogy általánosíthatók az egyes rasszok között.

Az elemzés nem vizsgálta, de feltételezi a változó személyiség és a megismerés, valamint a neuropatológia közötti időbeli dinamikus összefüggéseket. Azaz, hogy a pszichoterápiás eredménynek tekinthető pozitív irányba történő személyiségváltozással akár a demenciarizikónk is csökkenthető.

Tovább Aktív társasági élet lehet a demencia egyik ellenszere

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Demencia
Az Alzheimer-kórt és a demencia egyéb formáit gyakran kísérik olyan kihívást jelentő viselkedésbeli változások, melyek kezelésére nem mindig vagyunk felkészülve. Úgy tűnhet, a demencia néha sokkal erőteljesebben előhozza a beteg alapvető személyiségét, máskor pedig a személyiség teljesen megváltozhat a betegség előrehaladtával.
Fájdalom
Fájdalom

Veseprobléma vagy túlerőltetés?

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, gyermekneurológus
WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus, Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.