• Létező betegség az iskolafóbia?

        Szerző: drportal.hu

        Mindannyian emlékszünk azokra a napokra, amikor egyáltalán nem volt kedvünk iskolába menni. Ez természetes, de azt azért sokan szkepticizmussal fogadnánk, ha valaki kijelentené, hogy az iskolafóbia létező betegség.

        Nigel Blagg, az Iskolafóbia és gyógymódja című könyv szerzője szerint ezt a betegséget már 1960 óta ismerik.

        „Az iskolafóbiások erős szorongást éreznek. A szüleik engedélyével maradnak ki az iskolából. Gyakran fáj a hasuk, a fejük, sokszor émelygés is megfigyelhető náluk. Minden próbálkozás, hogy az iskolába vigyék őket, dührohamot, sikoltozást, agressziót válthat ki belőlük.”

        Hirdetés

        A szkeptikusok szerint ezek a gyerekek egyszerűen rosszcsontok, de Blagg szerint az iskolafóbiások általában szociálisan kiegyensúlyozott, „jó” gyerekek.

        Az iskolafóbia legsúlyosabban az 5-6 és a 11-14 éveseket érinti. Blagg szerint nagyjából a gyerekek egy százaléka iskolafóbiás. A fiatalabbaknál egyfajta „szeparációs szorongás” is megfigyelhető, miután elválnak a szüleiktől az iskola kapujában. A pszichológusok szerint ez viszont nem feltétlen a fóbia tünete. Egy iskolafóbiás gyerek a szülei jelenlétében is szorong az iskolába menés gondolatától, nem csak az elválás után. Abban is vita van, hogy a jelenséget iskolafóbiának, vagy iskolaelutasításnak kellene-e nevezni, de a legnagyobb vita tárgya, hogy létező pszichológiai betegségről van-e szó egyáltalán?

        Létezik megoldás a félelemre

        Azok szerint, akik úgy vélik, létező fóbiáról beszélhetünk, a legjobb megoldás, ha a fóbiás gyerekek magántanulóként zárkóznak fel a tananyagban, amíg úrrá nem tudnak lenni a félelmükön. Az otthonmaradás mellett azzal érvelnek, hogy egy arachnofóbiást se próbálnánk azzal gyógyítani, hogy pókokat teszünk a kezébe, így hát az iskolafóbiásokat sem szabad iskolába küldeni.

        Napjainkban az iskolák megpróbálnak stresszmentes környezetet teremteni a gyerekeknek, és sok lehetőség van a középiskolába lépés előtti viszonylagos akklimatizálódásra is. Frank Furedi szociológia professzor viszont úgy vélekedik, mindezek mellett is nehéz a gyerekeknek az új környezetbe beilleszkedni. Véleménye szerint minél többet hangsúlyozzuk, hogy nehéz és nagy lépések ezek, a gyerekek annál feszültebbek lesznek az iskolától.

        (DRportal, Forrás: news.bbc.co.uk)

        Módosítva: 2019.10.07 05:21, Megjelenés: 2017.09.05 02:51
      • Cikkajánló

        Emésztési zavar

        Emésztési zavar

        WEBBeteg

        Mik a tünetei az emésztési zavarnak? Hogyan előzhető meg?

        Fogzás

        Fogzás

        Dr. Szendrey Gábor

        A baba nyugtalan, sírdogál, sőt még hőemelkedése is lehet.

        Mindig fáradt? - A 7 leggyakoribb ok

        Ha sokszor elgondolkozik azon, vajon miért olyan fáradt mindig, nincs egyedül. Felmérések szerint minden öt megkérdezettből kettő érzi magát a hét nagy részében fáradtnak, és minden harmadik ember alváshiánnyal küzd.

        Ezért fázékonyabbak a nők, mint a férfiak

        A lakásban hosszú melegítőben és pulóverben lévő hölgy mellett kényelmesen megfér a pólós és rövid nadrágos férfi. Ha ismerős a kép, nem meglepő, már tudományos magyarázat is van arra, hogy miért fáznak jobban a nők.

        Milyen betegségeket kaphat el a gyerek az óvodában, iskolában?

        Minden szülő jól tudja, ha máshonnan nem, hát tapasztalatból, hogy a közösségben töltött 10 hónap egyenlő a különböző betegségek, fertőzések szezonjával. Mire lehet számítani, hogyan tudunk védekezni, és megelőzni a sok betegséget?

        Problémás iskolakezdés - Rengeteg gyermek szorong

        Az új tanév indulása a kisiskolásoknak okozza a legkomolyabb kihívást. Ez az időszak az új élmények iránti olthatatlan kíváncsiság mellett szorongással is együtt járhat.

        Oviból suliba - Készüljünk fel az iskolakezdésre!

        Az óvodalátogatás nemcsak a képességek fejlesztésében és a szocializációs folyamatokban játszik nagy szerepet, hanem az iskolás éveket is előkészíti. Az iskolakezdés mégis okozhat nehézséget a kicsik számára, hiszen egy teljesen új világba csöppennek, amikor első osztályosokká válnak. Ez az időszak nem csupán fizikailag és szellemileg jelenthet plusz kihívást a gyerekeknek, hanem pszichésen is megterhelő lehet. Hogyan könnyíthető meg az átmenet? Mit tehet a szülő? A WEBBeteg gyermekpszichológusának összefoglalója az iskolakezdéssel járó lelki megpróbáltatásokról.

        Iskolát vált a gyermekem - Hogyan vészeljük át?

        Nemcsak az iskolakezdés jelenthet nehézséget egy gyermek életében, hanem az iskolaváltás is. Ezt nagyban meghatározza, hogy milyen okból és mikor kerül rá sor.

        Középiskolába megy a gyerek - Amikor kezdetét veszi a nagybetűs kamaszkor

        Amikor gyermekünk középiskolás lesz - ez többnyire 14-15 évesen következik be -, akkor általában már túl van a család a serdülés első hullámán. Az önállósodás ilyenkor hatványozott formában jelenik meg. Nehéz megtalálni szülőként az egyensúlyt: mennyire engedjük ezt az önállósodási folyamatot, és hol húzzuk meg a határokat?

        Testi és lelki egészség az iskolában - Megvalósulnak a kitűzött célok?

        Az egészségnevelés, illetve a környezeti nevelés nem új keletű dolog az iskolákban, a korábbi NAT-ban is szerepeltek irányelvek, amelyeket beépítettek a tantárgyakba és a foglalkozásokba. Fontos kérdés, hogyan valósulnak meg a célkitűzések az adott iskolákban? Ennek jártunk utána.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.