A hidradenitis suppurativa (verejtékmirigy-gyulladás) tünetei, diagnózisa
aktualizálta: Dr. Kádár Eszter frissítve:
A hidradenitis suppurativa (HS) egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely fájdalmas, visszatérő csomók, tályogok és sipolyok kialakulásával jár, jelentősen rontva a beteg életminőségét. Pontos kiváltó oka nem ismert, de feltételezhetően a szőrtüszők elzáródása és az azt követő gyulladásos folyamatok állnak a háttérben.
Mi a hidradenitis suppurativa?
A hidradenitis suppurativa (magyaros írásmóddal hidradenitisz szuppuratíva) ismert verejtékmirigy-gyulladás néven is, azonban az elnevezés kissé megtévesztő. A HS alapvetően a szőrtüszőkből eredő gyulladásos kórkép, az adott régió verejtékmirigyei pedig csak másodlagosan érintettek. A betegség nem fertőző, a genetikai hajlam, hormonális tényezők, elhízás és a dohányzás játszik szerepet annak megjelenésében és súlyosbodásában.
A verejtékmirigyekkel fennálló kapcsolatra utalhat, hogy a hidradenitis suppurativa általában azon szőrtüszőkben alakul ki, ahol sok a verejtékmirigy is. A hónaljban és az ágyéki részen nagy koncentrációban vannak verejtékmirigyek, ezért ezek a területek érintettek a leginkább a betegségben. Jellemző az is, hogy a fokozott izzadás súlyosbítja a gyulladásos folyamatot.
A HS ritkábban a fejbőrön, mellek alatt, genitáliákon, a fenék és a végbél környékén is előfordul. Azokon a területeken, ahol a bőr gyűrődik vagy egymáshoz dörzsölődik (belső comb, farpofák között). Mivel a betegségben a bőr dörzsölődéséből adódó sérülés is gyakori, ezért az elhízott emberek hajlamosabbak a hidradenitis suppurativa kialakulására. A kórkép dohányzással való társulását is megfigyelték.
A hidradenitis suppurativa tünetei
A hidradenitis suppurativa kemény, érzékeny, vörös dudorként, majd gennyező csomóként jelenik meg, kiterjedt heget hagyva a bőr felszínén. Gyakori, hogy a bőrelváltozáson belül fekete mitesszerek jelennek meg.
A kórképre jellemző bőrelváltozások:
- Apró mitesszerek a bőrön.
- Vörös, érzékeny csomók, melyek nőnek, kifakadnak, és kellemetlen szaggal gennyedzenek.
- Fájdalmas, kemény csomók, melyek a bőr alatt fejlődnek, növekednek és/vagy évekig nem múlnak el.
- Szivárgó duzzanatok vagy sebek, melyek nagyon lassan gyógyulnak, és hegesedéshez, valamint bőr alatti alagutakhoz (sipoly, fisztula) vezetnek.
A kórkép lefolyása
A betegség jellemzően pubertás után jelentkezik, de későbbi életkorban is fennáll, és idővel súlyosbodik. Kiújuló (recidiváló) formában, visszatérő jelleggel jelentkezik. A fellángolások gyógyulása kb. 1-2 hétig tart, a visszatérés időtartama változó, néhány hét vagy több hónap is lehet.
A betegségnek három stádiuma van, az enyhébb esetek az ismétlődő gyulladásos epizódok során egyre súlyosabb formákká alakulhatnak át. A súlyosbodás megelőzésében fontos a korai diagnózis, a megfelelő kezelés és életmód.
- Egyszeri vagy lokalizált, kellemetlen vagy viszkető tályog.
- Több helyen előforduló, ismétlődő tályog.
- Súlyosan kiterjedt, mozgást korlátozó, nyirokelvezetést gátló elváltozások.
Hurley-féle stádiumbeosztás |
| A leggyakrabban használt osztályozás a Hurley-stádiumbeosztás, mely három fokozatban sorolja be a betegség súlyosságát az elváltozások kiterjedése és a szövetkárosodás alapján. A Hurley I. a hidradenitis suppurativa legenyhébb (izolált csomókkal járó), a Hurley II. a betegség közepesen súlyos, a Hurley III. a legsúlyosabb (kiterjedt, sipolyképződéssel és szövődményekkel járó) formája. A súlyosabb esetek komoly lelki megpróbáltatást jelentenek a betegeknek. |
Mikor forduljon orvoshoz?
Forduljon bőrgyógyászhoz, ha a fellángolások során a fájdalmat vény nélkül kapható, ibuprofen tartalmú készítmény vagy meleg borogatás sem enyhíti.
Ha az elváltozás több területen vagy visszatérően jelentkezik, érdemes valamelyik bőrgyógyászati centrumot felkeresni.
Ha kivörösödést, túlzott fájdalmat, túlzott váladékozást, vörös csíkot, lázat vagy egyéb, fertőzésre utaló jelet tapasztal, minél előbb forduljon orvoshoz! Ha állapota az antibiotikum hatására sem javul pár napon belül, menjen vissza orvosához!
Diagnózis, lehetséges vizsgálatok
A betegség megállapítása
A hidradenitis suppurativa (HS) diagnózisa elsősorban klinikai alapon történik, vagyis az orvos a beteg tüneteinek jellege, elhelyezkedése és időbeli lefolyása alapján állítja fel. A diagnosztikai menet a következő lépésekből állhat:
Részletes anamnézis felvétele: Az orvos rákérdez a tünetek kezdetére, gyakoriságára, korábbi hasonló elváltozásokra, azok gyógyulási idejére, esetleges családi előfordulásra, valamint a dohányzásra, túlsúlyra és egyéb társbetegségekre.
Fizikális vizsgálat: A bőr alapos vizsgálata történik meg, különös figyelemmel a jellemzően érintett területekre (hónalj, ágyék, fenék, mellek alatti rész). A HS-re jellemző elváltozások: fájdalmas csomók, tályogok, kifakadó járatok (sipolyok), hegesedés és komedók.
A HS diagnosztikai kritériumai:
- Jellemző elváltozások (csomók, tályogok, sipolyok, hegek).
- Jellemző testtájakon való megjelenés.
- Kiújuló (recidiváló) jelleg, azaz legalább kétszer előfordult ugyanazon a területen 6 hónapon belül.
Kiegészítő vizsgálatok (ha szükségesek)
Bár a hidradenitis suppurativa diagnózisa nem igényel labor- vagy képalkotó vizsgálatot, néha sor kerülhet ezekre más betegségek kizárása vagy szövődmények (pl. fertőzés, sipolyok kiterjedése) feltérképezése céljából. Ezek lehetnek:
- Vérkép (gyulladásos paraméterek)
- Bakteriológiai tenyésztés (ha fertőzés gyanúja merül fel)
- Ultrahang vagy MRI (sipolyok mélységének és összeköttetéseinek megítélésére)
Folytatás A hidradenitis suppurativa kezelése
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Cs. K., fordító, Hidradenitis Suppurativa (Skinsight)
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter
