Autoimmun betegségek jelenthették annak az árát, hogy őseink túlélték a pestisjárványt

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2022.11.07.

Egyes - napjainkban jelentkező - autoimmun betegségek hátterében a középkorban milliók halálát okozó járványokat előidéző baktériumok genetikai "lenyomatai" állhatnak. A pestis (a fekete halál) leküzdéséért felelős génváltozatok miatt lehet ma valakinek például Crohn-betegsége, vagy reumatoid artritisze, esetleg lupusza.

Kutatók egy csoportja arra a következtetésre jutott, hogy az immunológiailag ma sérülékeny személyek valamelyik őse a fekete halál, azaz a pestis túlélője lehetett – e felismerésük részleteit ismertették a szerzők legújabb tanulmányukban. Tehát azt állítják, hogy a középkorban élt elődeink biológiai örökséget hagytak ránk, olyan gének formájában, amelyek őket abban segíthették, hogy túléljék a pestist. Ugyanezek a génmódosulások viszont fogékonyabbá tesznek ma bennünket bizonyos autoimmun kórokra – összegzi a Nature című tudományos folyóiratban megjelent dolgozat.

A mai génállományunk (genomunk) tükrözi teljes fejlődéstörténetünket, azt a folyamatot, ahogyan a különféle baktériumokhoz alkalmazkodtunk” – magyarázza Luis Barreiro, a tanulmány egyik szerzője. Kiderült, egyes mikrobáknak, mint annak például, amelyik a búbó-pestisért felelt, később igen nagy hatása lett az immunrendszerünkre. A Chicagóban dolgozó portugál genetikus és amerikai egyetemeken (University of Chicago, McMaster University, Ontario) valamint a párizsi Pasteur Intézetben kutató kollégái ősi DNS mintákat fogtak vallatóra. A mintákat több mint 200 olyan ember csontjából nyerték, akik London illetve Dánia azon térségeiben éltek, ahol tarolt a fekete halál. A vizsgálatba vont csontok gazdái a járvány kitörése előtti, alatti és utáni 100 éves periódusban haltak meg.

Négy gént azonosítottak, amelyek, adott variánstól függően, vagy védték a humán szervezetet a bubópestist okozó baktériummal szemben, vagy éppenséggel, növelték adott személy kitettségét, hogy elkaphassa ezt a halálos kórt.

A pestisjárvány

A betegséget általában véve a pestis kórokozójával megfertőződött bolha csípése okozza, így terjesztve az infekciót egyik személyről a másikra. A fekete halál (latinul: atra mors) volt az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa, mintegy 75-200 millió ember ebbe halt bele a 14. század közepén (1347-1352) Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-Ázsia területén. Európa lakosságának 30-60%-a emiatt vesztette életét.
A kórokozó a Közép-Ázsiában honos rágcsálók bolhájában tenyészik, elváltozást idéz elő a bolha beleiben, emiatt a rovar visszaöklendezi a kiszívott vért, amit a baktériummal együtt a sebbe visszajuttat. A megfertőzött rágcsáló pusztulása után a rovar új gazdatestet keres, így jut el az emberre. A baktérium, a krónikák feljegyzése szerint, háromféle betegségtípust (bubó-, tüdő-, vérpestist) okozott a középkorban.
Bővebben Mit érdemes tudni a pestisről?

A túlzottan aktív immunrendszer

A tudósok arra a következtetésre jutottak most, hogy aminek a középkorban jótékony hatása volt, mert védelmet nyújtott az akkor élt embereknek, az generációk múlva, a későbbi évszázadok folyamán problémát okozott, mivel megnövelte a hátrányos mutációk kialakulásának gyakoriságát. Az azonos genetikai variánsok némelyike, amelyeket védelmezőként azonosítottak a pestissel szemben, úgy tűnik, másfelől negatív hatásúak, mert összefüggésbe hozhatóak bizonyos autoimmun eltérésekkel, például a Crohn-betegséggel, a reumatoid artritisszel és a lupusszal (SLE). Az említett betegségekben az immunrendszer, ami megvédi a szervezetet a fertőzéssel és a betegséggel szemben, most mintegy ellenségnek feltételezve, rátámad a szervezet egészséges szöveteire. „Egy hiperaktív immunrendszer nagyszerű segítség lehetett a múltban, de a mai környezetben éppen ellentétesen viselkedik a saját szervezettel szemben, támadja és nem védi” – mondja Hendrik Poinar, a McMaster egyetem antropológusa, a tanulmány másik szerzője.

Már korábban is foglalkoztatta a tudósokat, hogy vajon a pestis milyen hatással lehetett az emberi genomra. Indultak is vizsgálatok, de Luis Barreiro úgy véli, hogy ez az általuk jegyzett jelenleg ismertetett tanulmány az első, amely valóban demonstrálni tudja, hogy a fekete halál miként játszott szerepet a humán immunrendszer kifejlődésében.

A génkészlet átalakulása folytatódik

A fentiek alapján fel kell tenni azt a kérdést, hogy vajon hasonlóan hatalmas hatással lesz-e majd az emberiség fejlődésére a COVID-19 pandémia? Luis Barreiro genetikus nem gondolja, hogy erre a hipotetikus kérdésre igen volna a válasz. Meglátása szerint ugyanis a mostani járvány során az életvesztési arány jóval alacsonyabb volt a középkori pestis-halálozáshoz képest, és a koronavírus járványban elpusztultak jelentős többségének a megfertőződésük idején már voltak gyerekei. Azonban, mint mondta, a jövőben a SARS-CoV-2 vírusnál halálosabb pandémiák folytathatják a humán genom átalakítását, és ezzel egészen alapszintű struktúrákban megváltoztathatnak minket. „A folyamat nem fog megállni, sőt, minden valószínűség szerint, biztosan folytatódik.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Forrás: You might have Crohn’s disease, rheumatoid arthritis or lupus because... (Fortune)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

COVID-19 COVID-19

Kiemelt jelentőséggel bír a felelős magatartás.(x)

Gyomorégés Gyomorégés

Gyomorégés a terhesség alatt, reflux is okozhatja.

Élet a ritka MOG antitestes betegséggel

Cikkünkben a MOGAD betegségben szenvedő páciensek hosszú távú kezeléséről, életminőségéről lesz szó, az egyes szervrendszereket érintő...

Egy újonnan felfedezett autoimmun megbetegedés: a MOGAD

A MOG-antitest-betegség (Myelin Oligodendrocyta Glicoprotein Antitest Disease, röviden MOGAD) egy sokak által ismeretlen, nemrégiben felfedezett idegi...

Autoimmun májgyulladás

Az autoimmun májgyulladás egy nem gyógyítható, de kezelhető, gyógyszeres terápiával nyugalomban (remisszióban) tartható májbetegség.

A hideg agglutinin betegség

A hideg agglutinin betegség az autoimmun hemolitikus anémiákhoz tartozó kórkép. Egy szerzett betegség, melynek az a háttere, hogy valamilyen kiváltó...

Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?

Az autoimmun betegségek lényege, hogy immunrendszerünk a szervezet saját sejtjeit nem ismeri fel, a felismerő rendszer működésében keletkezett zavar...

Lisztérzékenység - A búza mint életveszélyes méreg

A búza, a búzalisztből készített élelmiszerek képezik az európai ember étrendjének alapját. Száz emberből kettőnek lisztérzékenye miatt viszont...

Egy autoimmun eredetű betegség - MCTD vagy Sharp-szindróma

Vannak olyan betegek, akik a tüneteik alapján egyik poliszisztémás (több szervet érintő) autoimmun betegségbe sem sorolhatóak be. Ennek az az oka...

Myeloma multiplex - A betegség tünetei és kezelése

A myeloma multiplex (plasmocytoma) a plazmasejtek daganatos megbetegedése, melyre az jellemző, hogy ezek a sejtek oly mértékben felszaporodnak a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.