• leukémia

        Zora blogja

        Egy kicsit eltüntem, de össze kellett szednem magam.Úgy érzem részben sikerült, de majd meglátjuk.

        És ami történt: a CT eredménye egyértelműen leírta a rosszabbodást.Csodák nem voltak.Ezek után egy tökéletes mélyrepülésem következett.Sajnos már várható volt és ementális erővel be is tört a hétvégére.Több csomag zsebkendő bánta. Arra sem voltam képes, hogy a lakásból kilépjek, ezért nem is jelenkeztem.Szerencsére van egy tündéri barátnőm, aki "kéklámpával" és egy üveg pezsgővel jött kirángatni a mélyből - azért a pezsgő túlélte, most is örzőm a hűtőben nehezebb napokra.

        Mosolyogva megköszöntöttük Anyut is, semmit nem vett észre, bár neki is megvan a maga baja. Megrobáltuk mi is a helyzetet helyére tenni. Mára már jobb minden egy kicsivel és kimásztam talán a gödörből. A múlt héten elbúcsúztattuk a kolléganőmet is nagyon sajnálom, hogy elment, remélem bejönnek a számításai.Nem maradtam ott a búcsúztatón, így is egymás nyakában bőgtünk.

        Néha nehéz megtatálni, hogy mi miért történik és nem is hiszi az ember, hogy mindenek megvan a miértje. Most kicsit úgy érzem magam, mintha minden ellenem esküdőtt volna és ennek nem akar vége lenni. Nagyon vágyom a párom ölelésére, de sajnos nem sokat tudtunk együtt lenni. Maradt a telefon. Probálunk bolondozni,egyre többet sikerül. Köszönöm aki bíztatott ebben az időben és mint ahogy írtam én sem mindig bírom a hullámokat.Bár kifele ez nem ngyon látszik.


        A héten nem sokat sikerült aludni, nagyon várom a hétvégét. Addigra többet is fogunk tudni talán és a krónikus időhiányomat is csökkenthetem. Minden történt a héten: felmondás - egy olyan személy által akibe nagyon sok időt és munkát öltem- , boszúság és félelem a volt élettársemtól és a mi mindennapjaink. Nem is hiszem, hogy ez a hét kezd a vége felé érni. Ma volt egy kis lazítás, a páromékkal közösen sütögettünk pizzát és persze ki is végeztük. 

        A héten az alvás  elkerült, minden reggel fáradtabban kelltem, mint ahogy lefeküdtem.Most már nagyon érzem a következményeit! De ami nagyon jó volt végre, hogy egyik kedvenc kolléganőmmel a héten együtt tudtunk hazajárni és jól kidumálni magunkat. Sajnos a volt élettársam körül nagy a zsongás, ami énrám is ki fog hatni. Butaságomnak következményeként még kiperkálhatok egy lizing miatt egy csomó pénzt és megvigasztaltak, hogy nem is érdemes perre vinnem a dolgokat, mert nem fogom tudni visszakövetelni tőle. Most nagy levegőt veszek és nem írom le mit gondolok!! Ezek a történések még várhatak volna, erre a hétre nem hiányzott, de nagyon igaz, hogy a baj csőstől jön! Minden baj ellenére a párom tündérien viselkedett egészében véve, kivéve, hogy nagyon negatívan áll a holnapi nappal kapcsolatban. Pedig mindig Ő az aki a legjobban veszi az egészet!

        Hát jöjjön a holnap, legyünk túl rajta!


        Mindenkinek NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok !

        2008-at még egy utolsó hivatalos dolog elintézésével zártam, ami után kezdtem úgy érezni, hogy részemről tényleg kezd lezárhatónak látszni az előző kapcsolatom. Itt szeretném megköszöni a mostani páromnak a türelmét ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, mert hát kellett hozzá. Most már csak egy kellemetlen banki "szállunk" van, amit egy laza mozdulattal meg tudna oldani, de persze nem teszi meg. Úgy néz ki, hogy pereskedni fogunk, de ez nekem sokba fog kerülni! Mégegyszer éljen az élettársi viszony !!!!!

        A szilvesztert egyedül töltöttem, de nem volt baj.Megprobáltam egy kicsit számadást végezni magamban és rá kellet jönnöm, hogy a sok nehézség ellenére nem is volt olyan rossz ez az év. Sok mindenben bizonyítottam magamnak és másoknak is, ezzel sokakat meglepve! Aztán nagy meglepetésemre éjszaka közepén meglátogatott a párom fia. Igazat megvallva már aludtam, de persze nem árultam el. Jót beszélgettünk és, mint kiderült az édesapa nem is tudott róla. Ezek a külön perceink kellemes érzéssel töltenek el, mert nagyon fontos, hogy elfogadjon az apja oldalán. Tudom, hogy az exbarátnővel sok poblémája volt és benem még többet is találhatna. Kezdve a koromnál...

        Aztán az év első napjai szépen elballagtak. Az elsejét persze együtt töltöttűk kettesben és hát ha igaz az első napra szóló babona....  Vacsora után elmentünk sétálni a frissen esett hóba, újra gyereknek éreztem magam.Este szóba kerültek a rá váró vizsgálatok és megint észrevettem a félelmét. Ez nagyon megrendített, mert mindig Ő az erősebb kettőnk közül. Tegnap valahogy belekeveredtünk az ember ereje az utolsó percekben témába.Hálátlan beszélgetés volt!  Egyértelműen elmondta, hogy Ő nem akar maga körül síró embereket látni, az utolsó percben is élni akarja az életet. Bízom benne, hogy ez a perc még nagyon sokká fog eljönni!!

        Érzem mindkettőnk hullámzását. Már rémálmaim is vannak- álmomban nekem kellett beadnom az érzéstelenítőt a biopsziához. Jó lenne kézben tartani a CT eredményét! Úgy gondolom, hogy ez a bizonytalanság felemészt.Persze szigorúan csak mosolyogva!

        Holnap várom a Barátosnémat olyan igazi csajos vasárnapra. Megtartjuk egyben a karácsonyt a szilveszterrel, mert még az ünnepek előtt tudtunk utoljára leülni beszélgetni.Azóta Neki is zajlik nagyon az élete. Úgy tünik a tavalyi évben átment férfi fogyasztóba. Talán ezekben a percekben végzi ki a tavalyi év negyedik pasiját.Úgyhogy lesz holnap miről beszélgetni!

         

         

         


        Ma megprobáltam volt élettemnek egy részét megszüntetni, ami még az előzö kapcsolatomhoz köt. Hát nem sikerült. A törvény valahol elveszett. Nagyon boszantott az ügyintéző viselkedése -aki még ismert is minket, de ma valahogy elfelejtette az ismeretséget- beléptemkor nyugottan telefonált tovább az időjárást taglalva, majd problémám előterjesztése után tömören közölte, hogy azt NEM lehet. Lanyhán probálkoztam, hogy telefonon a hivatal ajánlotta egy talán járható utat, de még én éreztem hülyén magam. Majd belépett egy másik hölgy, aki emlékezett a telefonra -mint kiderült vele beszéltem- és máris lehetet valamit tenni. Nem sok amit felajált, de legalább probálkoztam. Sajnos az élettársi kapcsolatról nagyon rossz és anyagilag súlyos tapasztalatokat sikerült szereznem. Lehet, hogy házasság párti leszek?

        De vegyük a jobb dolgokat! A délutánt együtt töltöttük és egy kis "komoly beszélgetés" is volt. Páromat ismerve a 3 mondat már beszélgetésnek nevezhető nála. Nem is olyan rég félig komolyan félig nevetve szóba került a közös életünk. Akkor a barátnőmet teljesen meglepve bepánikoltam. Pedig szeretnék gyermeket tőle és persze a vele járókat és ezt már régóta rágjuk vele, de mégis.Ma már erről beszélve kellemes melegség járt át. Lehet, hogy mégis lesz valami belőlem.Túl sok sebet szereztem az előző életemből.De hát ez van. 

        Várom a januárt, szeretnék túl lenni a vizsgálat eredményén. Biztos meg fog sok mindent határozni. Azon elmélkedtem, hogy amikor az első kemoth szóba került az egy utolsó szalmaszálnak tünt és két kézzel kaptunk utána. A mostani valahogy a rettegést jelent nekem.És nagyon fáj, hogy Ő már eldöntötte, hogy rosszabbodott az állapota és biztos hogy jön a kezelés és ami vele jár. Pedig nálunk Ő az optimista...

         


        Először is NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT kívánok Mindenkinek!!

        Remélem Nektek is jól telt az elmúlt két nap! Sajnos a tegnapba belecsöppent egy kis nem várt vita - persze nem köztünk- a vendéglátóinknál, de valójában jól telt.Jó hogy egy kicsit az ember el tud veszni ezekben a napokban! Kedvesemből is bőven jutott!A Szentestét kicsit előbbre hozzva délutánra hármasban ünnepeltük a fiával, de nagyon kellemesnek volt mondható.Tegnap is együtt voltunk, bár az én programomba ez nem volt betervezve, de örülők, hogy hagytam magam.

        A mai nap egyedül maradtam, de most nagyon jól esik. Nagyon közeledik a január, jó egy kicsit magamba is átgondolni dolgokat.Ma Anyuval is beszéltünk telefonon és egy kicsit színt vallottam a nagy b... helyzetről. Eddig Neki nem mondtam semmit, nem akartam, hogy miattunk is idegeskedjen. Nagyon örülők, hogy elfogadja a páromat és támogat minket. Karácsonykor nem mentem haza - sajnos ez most így alakult - de a holnapot együtt töltjük.

        Itt szállingózik a hó, még jobban megadva a karácsonyi hangulatot!

         


        Kicsit elmaradtam mostnában, de roham léptekkel jön a karácsony és még mindig van egy-két intéznivaló.Most pont pihen a bejglim és én is egy kicsit. Tegnap megint "témáztunk".Számára fix, hogy januárban elkezdik megint a kemot, de én NEM akarom ezt elfogadni. Én még mindig hiszek a csodában -vagy bármiben- hogy a CT eredménye jó lesz. Bár az igaz, hogy ha UH-on valami ott van az nem tünik csak úgy el. De mi van ha nem is volt ott?

        A mindennapokhoz társult egy kis gyomor fájás is, újabb félelmek. Úgy tünik nálunk ez már örökké így lesz.Valami mindig van. Ja! és allergia vagy mi is újabb rohamot indit.

        A szerlmünk viszont még mindig erős, és az is marad! Mostanában nem tudunk túl sok időt együtt tölteni, de az együtt töltőtt idő igazi ajándék. Tudjátok, mikor megáll a világ és csak ti vagytok.És, hogy a szívem teljesen megteljen ehhez még társult egy kicsit a fia is.Peig már húszon évesen nem szoktunk "apáékon" lógni. Hát innen az én kis elmaradásom. De karácsonyra utolérem magam tele elraktározott szerettel és szerelemmel.Mindenkinek ezt kívánom.

        Megyek a bejglihez...  

         


        Ma 1 hét szabi után mentem dolgozni, ami nem is volt olyan rossz. Hála nagyon jó kis csajos társaság van és sok munka is volt, úgyhogy egy kicsit színesedett a világ. Jó hogy van aki feldobja az embert és megmutatja azokat a dolgokat amiért szeretünk élni.

        Azért itthon minden eszébe jut az embernek.Este probáltunk erről az egészről beszélni, de azt hiszem megint teljesen bezárkozott.Talán jót fog Neki is tenni, hogy most nagyon "zajlik" az élet, jönnek az ünnepek és a mi kis családunk mindig hozza a formáját.

        Azért az orvosokból is jutott egy kicsi! Aug. óta bizonygattuk az allergia jelenlétét, talán ma vot aki el is hitte és talán kezeli is.

         


        Elmúlt az éjszaka - kérdések nélkül- majd eljött az ítélet. Félelmeim beigazolódni látszanak, de az igazság majd január végén fog kiderülni, mert hát az eü malmai lassan örölnek. Szív UH időpont csak egy hónap múlva, a CT-ről ne is beszéljünk. Ja! kiderült egy kis ritmuszavar is, de hát ettől nem ijedünk meg. Sajnos a többi dolog a leukémia fellángolását támaszák alá, de csak a CT után mondanak biztosat.Addig meg birkozzunk a félelmeinkkel.Holnapután újbóli látogatás a szakorvosnál, biztos neki is aludnia kell rá.

        Hogy addig mi lesz? Nem tudom.Tapogatjuk a határainkat.Az életünkét és a jövőnként. A kezdeti sokk talán oldodik, de csak lassan. Ő mindig könnyebben vette a "nyavajáját" én meg csendesen örlődők. 


        Sziasztok!

        Most probálkozom először ezzel a műfajjal, terápiás céllal.A borzalom 2007. február 13-án kezdödőtt,a párom szüntelennek tűnő megfázásos tüneteivel és a körzeti orvos általános nagylaborával. Az eredmény miatt már rá telefonáltak és azonnali időpontotot kapott a haematológiára. A mi kapcsolatunk valamikor ekkor kezdödőtt, Ő volt a lelkitámasz egy széteső kapcsolatban.Egy bimbozó kapcsolat és a rövid időn belül felállított diagnozis: krónikus lymfoid leukémia.Nyertő!! Persze ehhez társult a szakmám, transzfúziológia területén dolgozom. Tehát amit nem tudtam, azt perceken belül kiderítettem és mindenek a legsötétebb oldalát láttam. Ami néha igaz is volt, IV.stádiumot állapítottak meg nála.Párhuzamosan futott az én szakításom a régi kapcsolattal, az Ő kemoterápiája és rosszullétei, randevú a haematológián illetve a vívódás magammal. 32 éves vagyok teljesen egymásba habarodtunk és gyereket szeretnék.Ironikusan azt mondhatnám, hogy mire vége lett a féléves kemonak végképp megkérdőjeleztem a sorsot. Most már több, mint egy éve, hogy "tünetmentes". De erről senki ne gondolja, hogy ez egy tényleg tünetmentes időszak! Hogy biztos ne felejtsük el, hogy az életünket mindig átszővi a leukémia ezért havonta kontrolra kell járni, nyáron alabetegségből adodóan lett egy allergiának tünő tünet, amiről még a mai napig sem derült ki, hogy mi is az.Most csak egy nagyobb kivizsgálás volt a mai program. És persze megint megnyertem egy mondatott az UH eredményen: diffúz májparenhymás laesió UH jelei és egy pár megnagyobbodott nyirokcsomó képe. Álmatlan éjszaka, mosoly az arca és reménykedés, hogy Őneki ez  nem tünik fel, ha mégis akkor nem kérdezi meg amit én is csak sejtek.Holnap vérkép és egy röpke találkozás a haematológussal aki szerint mi már így is nyertesek vagyunk az elmúlt évvel. Remélem nem jelent semmit a mai eredmény csak rémeket látok De ezek a rémek itt vannak és ezért probálok írni hátha ez segít a elkövetkező éjszakában. Biztos ismeritek ezt az érzést, mikor valamit csak sejtesz, de tudod, hogy valami rossz fog következni.De én nem ezt akarom!!! Érdekli ez valakit??? Önző módon szeretném ha rendeződne minden és ez csak egy rossz álom lenne.Mint a volt életársammal a mai napig le nem zárható dolgok, az Ő élete - pontot kellenne neki is tennie dolgokra-, és válasz a mi jövőnkre, meg nem született gyerekre.Egyátalán lehet gyerekünk? Vagy mondjak le róla és pótoljam magam az Ő egyátalán nem gyereknek nevezhető fiával.Tudatosan védekezem de mégis nem rég megtréfált a sors,azt hittük, hogy terhes vagyok.Persze akkor rémálomnak tünt volna egy baba, de útólag mindketten sajnáltuk, hogy mégsem...

        Hát most ennyi, remélem kicsit jobb lesz. Megprobálok a holnapi nappal foglalkozni, hiszen amibe nem halunk bele az megerősít.Vagy mégsem?


        A lista folytatódik a következő oldalon, kérjük lapozzon!

      • Blog leírása

        A páromnál másfél éve kimondák a jövőnket: krónikus limfoid leukémia. Azóta hullámzunk, kemoterápia és tünetmentesség.De a betegség örökre ott marad.
        Látogatás: 24176 alkalommal

        A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

      • Hirdetések
      • Saját oldal

      • Hirdetés