leukémia

Szerző: Zora

A BLOG LEÍRÁSA

A páromnál másfél éve kimondák a jövőnket: krónikus limfoid leukémia. Azóta hullámzunk, kemoterápia és tünetmentesség.De a betegség örökre ott marad.

Látogatás: 24269 alkalommal

A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.

Az élet ajándéka

2009.03.27.

Tegnap voltunk kontrolon és én nagyon-nagyon biztam az eredményében. Mert hát az nem lehet, hogy minden téren csak a rossz jön! És sikerült!!!! Szuper a vérkép -167 hemoglobim szint!- normálértékeken a fvs, a nyirokcsomók is visszavonultak.Az orvos szavaival élve: ez egy egészséges ember vérképe. Persze a tény azért tény marad, de ilyenkor az ember nem gondol ilyenekre.Haza fele finoman előhoztam a mi kis közösnek nem nevezhető életünket, de hát minde téren nem lehet sikert aratni. De most nem is érdekel, lényeg, hogy steroid nélkül is lehet jó eredményeket produkálni!

 Mostanában mindig csak panaszkodni járok ide, olyan jó most jó dolgokról írni. Remélem másoknak is jut egy kis jó, mert nagyon jó hatással van ám!! Ma nem nagyon tudtak kihozni ebből az eroforikus állapotból eddig. Most éppen nem szeretem vendégeket várok - tudom, ezt nem szabadna ide írni - és még ezen is csak mosolyogni tudok. Tegnapelőtt szerintem tomboltam volna, de ma csak röhögve meséltem anyunak, aki megdöbbenve megkérdezte, hogy lányom te ezt végig fogod csinálni?? Hát végig, megmutatom, hogy tudok úrinő  maradni azzal a nővel szemben akit legszívesebben kiírnák az életünkből.De hát nem nálam van a toll .....

A holnapi délutánt anyuval együtt töltjük és remélem nevetni fogunk az egészen, pedig sírni lenne kedvem.

Mosolyt fel. megjöttek!

 

Csak pozitívan!! kéne..

2009.03.22.

Jaj nagyon rövidek a hétvégék! Úgy elszállt ez a két nap, mintha nem is lett volna. Aztán holnap megint kezdődik a taposó. Vadizsír, "utcáról bejött" kolléganőt kellene betanítanom két hét alatt, hogy utána eltudjak menni oktatni, de elég lehetetlennek látszik.Még ha nagyon jók a képeségei, akkor is csak álom lenne.De majd rájönnek, ha már nem hisznek az embernek!

Pfuj! már megint dolgozom pedig még csak vasárnap van. Szerintem ez már kóros.Vagy csak a család hiányának egyik változata? Ki tudja. Mindkét nap találkoztunk, de az előbb úgy viharzott el egyik pillanatról a másikra, mintha kergették volna. Pedig én nem tettem ilyet!! Még beszélgetni sem tudtunk nagyon, olyan volt a délután mintah egész heti alvás hiányát itt akarta volna bepótolni. Persze ezen is csak agyaltam, rögtön sötét árnyak jöttek elő, még jó hogy a héten kell kontrolra menni. Igaz mellettte szól, hogy a héten minden összejött neki is a munkába és egész héten csúszásba volt.

Pénteken konfliktusba keveredtem az egyik másik kasztba tarozó munkatárssal és persze rögtön rá tette a bélyegét mindenre. Tudom, hogy nem volt igaza mégis sikerült az ellenségeim táborát nővelni. Jobb lett volna szó nélkül hagyni az egészet - főként, hogy fröcsögő stílusa van- de már unom, hogy a békesség kedvéért mindig csöndbe maradok. Mert hát a példamutatás kedvéért mostanában sokat nyeltem és hagytam a jó embereimet elvinni a másik részlegbe, de elegem lett. Nem a kolléganőkkel van a baj, csak senki nem akarja tudomásul venni.Nálunk irigylik Őket, de amint kikerülnek egyből "elbutulnak és használhatatlanok".Jó lenne ha ezen elgondolkodnának mások is ! Na hát ezek után drága jó helyetesemnek kinevezett, majd utána gyorssan a másik részlegbe átsorolt és visszanevezett - időközben idegileg teljesen tönkretett -kolléganőm ajánlotta a pozitív gondolkodást.Lsd. A titok oldalt. A hitem kevés, de a kiváncsiságom nagy, így hát beírtam a keresőbe....Szerszámoldal jött fel! Hát ez vagyok én!

Biztatva magam is: fel a fejjel, egyszer megint hétvége lesz! :-)))

Szociális segély

2009.03.19.

Néha eltünők, néha itt vagyok, én már csak ilyen vagyok. Nézétek el nekem!

A mai nap megint viszi a pálmát! Mostanában csak a problémák jutnak bent, kevesen vagyunk, sok a felelőség és nem kapunk támogatást a főnökségtől. Nem tudom meddig lehet még elmenni, de ha nálunk baj van az betegek életét is jelentheti és én ebben már nem akarok részt venni!

De más: kérek mindenkit, hogy csak mosolyogjon ezen, főként azonak fog sikerülni, akik ezt végig csinálták! Tehát egyedül élek, albérletben,eü fizetésből, természetesen van hitelem. Sokszor azt sem tudom, hogy hogy húzom ki a hóvégéig, de hát ez nem meglepő, mert szerintem mindenki így van mostanában. Hagytam magam rábeszélni, hogy a mh-en kérjek "szociális segélyt"- ehhez mindig túl büszke voltam, mert hát rólam ne tudják, hogy mi van a pénztárcámban- de hát megtettem. Meg kellet indokolnom természetesen amibe bátran beleírtam, hogy albérletet fizetek egy keresettből. Eredmény: segélyem elutasítva, mert akinek van pénze lakást bérelni az ne sírjon. És az albérletből nyugodtan fizethetnék lakáshitelt - bár az önerőt nem ajánlotta fel a cég.Ja! és ha nem tudnám válság van, pénz nincs. Hozzá fűzném 5 kérelemből csak az enyémet utasították el! A levél átadója azt mondta, hogy probáljam meg leközelebb. Bár addig mi fog változni, azt nem tudom. Hát gondolhatjátok mikor fogom mégegyszer megprobálni! Főként, hogy tudom kik kapták meg!!

 

Zűrzavar

2009.03.01.

Valami nagy baj van idebent. Nem tudom megfogalmazni pontosan, de minden baj. Ma ki sem tettem a lábam a lakásból, de tegnap sem. Pénteken bent maradtam estig dolgozni és szinte beájultam az ágyba. Nem használt, alig aludtam. Végre a tegnapot együtt töltöttük. Sok mindenről beszélgettünk, magunkról alig. Egy "majd" és egy "hamarosan" hangzott el. Szerintem meg nem lesz ebből semmi!! Valahol mélyen tudom, csak azt nem tudom, hogy mit csináljak? Persze okos nő ilyenkor áll fel és megköszöni ami eddig volt. De hát én nem vagyok okos nő, csak szerelmes. És a kettő nem jár együtt!

Holnap megint lehet dolgozni és lépést tartani a munka mennyiségével. Jó kis mókuskerék! Megint lett egy kismamánk, pénteken derült ki, hogy babát vár.Még a magaslatokba nem tudják a nagy hírt, de el tudom képzelni az arcokat. Jó a statisztikánk: idén a negyedik, van aki ikreket vár. Lehet, hogy csak menopauza utáni kolléganőket kéne csak felvenni??

 Lehet, hogy ez is a bajom.A barátaim , az osztálytársaim, a kolléganőim és szinte mindenki körülőttem babát vár. Én meg csak álmodozom az összeköltözésről, egy saját kis házról és persze egy babáról.Csata vesztettnek érzem magam.

Lejebb, lejebb és még lejebb

2009.02.26.

Miért van az, hogy az ember többször van lent, mint fent? És miért egyszerre mindenben?

Bent minden nyügős, kis hatalmi harcok zajlanak.Eddig távol tartottam magamat tőle, de ma nálam is elborult.Kimondtam amit gondoltam, de még jobb sem lett! Kár, hogy a bizonyos kolléganő a tárgyaló másik végében ült, mert szívesen behúztam volna neki egyet! Jézusom, ez nem én vagyok!!

És itthon sem jobb. Szeretném a páromat a mindennapokban is ölelni, de valamiért azt a bizonyos lépést -  ami a jövőnket összekötné - nem teszi meg. A magyarázatát sem mondja meg, pedig mostanában sokat beszéltünk ezekről. Mintha félne feladni dolgokat. Pedig csak örlődik mostanában. Én türelmetlen fajtából vagyok és ez most nagyon megvisel. Jó lenne a benti zűrzavar után hozzábújva elfeledni mindent. Mostanában a gyerekről is lemondtam, már azzal is megelégednék ha kerülgethetném itthon a papucsát! Ehelyett csak a macskámmal kell beérnem, feltéve ha ő is úgy akarja, mert ő aztán egy igazi egyéniség!

Ja! és még a Barátosném is eltünt! Bár Ő most nagyon pasizik és nehéz vele lépést tartani! Remélem neki sikerül.

Most elmegyek egy kicsit dolgozni, de lehet, hogy még visszanézek.

Szebb és társsal telibb estét Mindenkinek!

 

Még megvagyok ám!

2009.02.22.

Bocsi, hogy így eltüntem! Ma bepotóltam a kiesett időszakot és csak olvastam, olvastam, olvastam a blogokat.Jó volt olvasni a hozzászólásokat is.Kiderült egyébként hétfőn, hogy a jól szituált inteligens krémes a sütés alatt három rétegűvé vállik: lesz egy piskóta része, egy krém része és az alja olyan, mint ha zselatin lenne. Ha sikerül a mutatvány akkor a tepsiből kiborítva gyönyörű és finom. Legalábbis a kolléganőmnél. Én meg azóta nem probálkoztam!

Olyan kesze-kusza az élet megint körülőttem! Biztos kicsit vonzom is a dolgokat, többet lelkizek a kelleténél. Jelenleg két ember mínusszal probálom a zsonglőrkődést a munkahelyemen, ez persze azt jelenti, hogy minimum két ember helyett kell az igát húzni. És a csapások: az egész éves szabit be kell terveztetnem mindenkivel és ki is kell  vetetnem időarányosan. A fentről vett utasítás láttán nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek! Tehát a szabit idézem: 2 max. 3 részletben, negyedévente időarányosan és havonta egyenletes elosztásban kell mindenkinek kivenni. A dolgozó max. 3 napot vehet ki rendkivűli esetben és azt igazolni kell a szabadságos tömbhöz csatolva. Lelki szemeimmel látom a csőtörés, temetés, hasmenés igazolásait.... A héten még előadást is kellene írnom, de a hétvégén még a gondolatától is borzongtam. Ja! és  benyeltem én is valamit, a páromat is probáltam távol tartani, de persze nem sikerült :-)) Azért remélem nem kapta el!!

Szóval fel a fejjel Mindenkinek! Aki úgy érzi, hogy sok a baja az olvason bele máséba -én is azt tettem!- aki úgy érzi, hogy nincs baja az gondolkodjon a szabadsága egyenletes ütemezésén és jelentkezen nálam!!!

 

 

 

A jól megérdemelt hétvége

2009.02.07.

A mai nap kellemesen és nyugiban telt el. Semmi "megterhelő ünnelés", akut program vagy bármi, ami a jól megszokott ritmusomat kizökkentené. Nehezen éltem meg ezt a hetet, nem tudom, hogy az elszokás vagy a sűrű program tette, de alig vártam a mai napot!

Egy laza takarítás után úgy gondoltam, hogy mire megjön a párom addigra sütők valami finomat. Találtam egy receptet: Inteligens krémes néven. Nálam inkább a repülő krémes nevet kapta meg. Mindent bele, majd a sütőbe azzal a jelzővel, hogy "mély tepsibe" öntve süssük. Mivel nem igazán találtam mélynek a tepsi kollekciómat fogtam a torta formát, azt a szédszethetőset.Az igazán folyékonynak nevezhető tésztát bele, sütőbe be, óra megnézve. Kb 10 perc után láttom, hogy az én süteményem a sütő aljában akar megsülni, mert kifolyt az összeillesztésnél.Azonnal kikaptam -máramennyire lehetett a forró formát - a sütőt átmenetileg kitakarítottam, majd a maradék tésztát egy nagy és alacsony tepsibe átöntöttem, mert persze engem nem tántoríthat el egy kis malőr! Aztán szépen megsütőttem és nagyon büszke voltam a sütire: jó illata volt, szép barnás teteje és egész szép magas, VOLT. Kaja után a párom eldőlt és gondoltam viszek neki a finomságból. Már mikor kivágtam láttam, hogy egy "kicsit" lapos, aztán jobban megnézve olyan volt, mint ha átment volna rajta az úthenger! A párom nevetve egymásra rakott belőle hármat, így talán verte az 1 centiméter magaságot! De azért az íze isteni!

Hát ez volt a mai kalandom a konyhában. Az izgi az, hogy holnap szeretnék a kolléganőimnek is sütni valamit bentre. Valószínű, hogy nam az Inteligens krémes lesz!

  

Születésnap

2009.02.04.

Tegnap volt a születésnapom, a párom saját maga készített vacsorával egy habos tortával megspékelt lányszöktetéssel lepett meg. A vacsira még anyukámat is oda varázsolta, ez a figyelmesége külőn jól esett. Sajnos csak az eddigi életkém számvetése vetett a napra egy kis árnyékot, de nem engedtem legyőzni magam! Amíg az exemmel együtt éltem ritkán jutott az eszébe a születésnapom, általában csak délután kezdett gyanakodni, hogy valami van, de tegnap reggel felhívott. Majdnem eldobtam a telefont!! Bezzeg a közös banki ügyletünk miatt nem tud telefonálni, igaz ott nagyon sáros. 

Minden nagyon jól sikerült, teljes volt a meglepetés csak ma ne kellett volna menni dolgozni! Nagyon nehezen tudtam magam ráncba szedni, pedig sok munka volt. De, sikerült. Jaj de jó volna ha holnap hétvége lenne! Ma anyuval kicsit kettesben ünnepeltünk - hisz neki köszönhető ez a nap- holnap a barátnőmmel. És még egy napott menni kell a dolgozóba. Hogy fogom ezt túlélni??

Remélem a hétvége csendesebben és kettesben fog eltelni.Nem vagyok ehez hozzászokva vagy már öregszem??!

Fájjó dolgok

2009.01.27.

Tegnap nem voltam dolgozni, ma arra mentem be, hogy az egyik kolléganőm anyukája meghalt. Nehezen tudom a dolgon túl tenni magam.Pár nap alatt elment. Igaz áttételes volt és már úgy adták haza a kórházból, hogy nem tudnak már semmit tenni, csak fájdalmat csillapítani.Alig egy pár napja még azzal vigasztaltuk, hogy talán ez az időszak kicsit hosszabb lesz. Most hazugnak hiszem magam. 51 éves volt...

 

A mi jó hírünk el is törpül mellette. Tegnap voltunk orvosnál - szív UH- és végre van egy JÓ LELETünk. Szóval a szívével nincs baj - főként, hogy értem dobog :-) . Volt ezzel kacsolatban egy kis derültség is : a beosztott diplomásunk érdeklődött utánam.A többiek mondták, hogy a párommal UH-ra mentünk. Ma megsimogatta a vállam és megkérdezte, hogy jól érzm-e magam és hogy minden rendben volt é az UH-on. Azt hiszem másra gondolt és már keresik gőzerővel a következő 3 évre az utódomat.De perzsze én maradok!!

Baba ügy

2009.01.24.

Kezd minden visszazökkeni a megszokott kerékvágásba. Talán a helyére kerülnek a dolgok és az idő is kezd kifele menni a télből. Jó lenne már több napfény, talán a kedvünknek is jó tenne. Hála a munkaterápia jót tett a héten és most úgy tünik, hogy a bent sokasodó problémák nem engedik az embert magán rágodni. Két kollagénőnk is babát vár, aminek persze nagyonörül az ember, de így mínusz két emberrel + egy felmondottal és egy nyugdíjba menővel kell számolni. Munkanélküliség ide vagy oda, de nem kapkodnak az emberek az üres állásért. Kicsit irigylem - persze megprobálom az egészséges keretek között - a babát várokat. Hosszú évek után nagyon várok én is egy ilyen csodáára. Soha nem gondoltam volna. Sokáig úgy gondoltam, hogy majd lesz, eljön az ideje és akkor csak gondolni kell rá és máris terhes leszek. Perzse hozzá kell tennem a volt páromnak szikla szilárdan tudtam, hogy nem akarok  gyereket. Most meg nagyon szeretnék, de nem nagyon lesz valószinü. Hát ilyen az ember  lánya.

Az elmúlt hét

2009.01.18.

Egy kicsit eltüntem, de össze kellett szednem magam.Úgy érzem részben sikerült, de majd meglátjuk.

És ami történt: a CT eredménye egyértelműen leírta a rosszabbodást.Csodák nem voltak.Ezek után egy tökéletes mélyrepülésem következett.Sajnos már várható volt és ementális erővel be is tört a hétvégére.Több csomag zsebkendő bánta. Arra sem voltam képes, hogy a lakásból kilépjek, ezért nem is jelenkeztem.Szerencsére van egy tündéri barátnőm, aki "kéklámpával" és egy üveg pezsgővel jött kirángatni a mélyből - azért a pezsgő túlélte, most is örzőm a hűtőben nehezebb napokra.

Mosolyogva megköszöntöttük Anyut is, semmit nem vett észre, bár neki is megvan a maga baja. Megrobáltuk mi is a helyzetet helyére tenni. Mára már jobb minden egy kicsivel és kimásztam talán a gödörből. A múlt héten elbúcsúztattuk a kolléganőmet is nagyon sajnálom, hogy elment, remélem bejönnek a számításai.Nem maradtam ott a búcsúztatón, így is egymás nyakában bőgtünk.

Néha nehéz megtatálni, hogy mi miért történik és nem is hiszi az ember, hogy mindenek megvan a miértje. Most kicsit úgy érzem magam, mintha minden ellenem esküdőtt volna és ennek nem akar vége lenni. Nagyon vágyom a párom ölelésére, de sajnos nem sokat tudtunk együtt lenni. Maradt a telefon. Probálunk bolondozni,egyre többet sikerül. Köszönöm aki bíztatott ebben az időben és mint ahogy írtam én sem mindig bírom a hullámokat.Bár kifele ez nem ngyon látszik.

Még egy éjszaka

2009.01.08.

A héten nem sokat sikerült aludni, nagyon várom a hétvégét. Addigra többet is fogunk tudni talán és a krónikus időhiányomat is csökkenthetem. Minden történt a héten: felmondás - egy olyan személy által akibe nagyon sok időt és munkát öltem- , boszúság és félelem a volt élettársemtól és a mi mindennapjaink. Nem is hiszem, hogy ez a hét kezd a vége felé érni. Ma volt egy kis lazítás, a páromékkal közösen sütögettünk pizzát és persze ki is végeztük. 

A héten az alvás  elkerült, minden reggel fáradtabban kelltem, mint ahogy lefeküdtem.Most már nagyon érzem a következményeit! De ami nagyon jó volt végre, hogy egyik kedvenc kolléganőmmel a héten együtt tudtunk hazajárni és jól kidumálni magunkat. Sajnos a volt élettársam körül nagy a zsongás, ami énrám is ki fog hatni. Butaságomnak következményeként még kiperkálhatok egy lizing miatt egy csomó pénzt és megvigasztaltak, hogy nem is érdemes perre vinnem a dolgokat, mert nem fogom tudni visszakövetelni tőle. Most nagy levegőt veszek és nem írom le mit gondolok!! Ezek a történések még várhatak volna, erre a hétre nem hiányzott, de nagyon igaz, hogy a baj csőstől jön! Minden baj ellenére a párom tündérien viselkedett egészében véve, kivéve, hogy nagyon negatívan áll a holnapi nappal kapcsolatban. Pedig mindig Ő az aki a legjobban veszi az egészet!

Hát jöjjön a holnap, legyünk túl rajta!

Az új év első napjai

2009.01.03.

Mindenkinek NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok !

2008-at még egy utolsó hivatalos dolog elintézésével zártam, ami után kezdtem úgy érezni, hogy részemről tényleg kezd lezárhatónak látszni az előző kapcsolatom. Itt szeretném megköszöni a mostani páromnak a türelmét ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, mert hát kellett hozzá. Most már csak egy kellemetlen banki "szállunk" van, amit egy laza mozdulattal meg tudna oldani, de persze nem teszi meg. Úgy néz ki, hogy pereskedni fogunk, de ez nekem sokba fog kerülni! Mégegyszer éljen az élettársi viszony !!!!!

A szilvesztert egyedül töltöttem, de nem volt baj.Megprobáltam egy kicsit számadást végezni magamban és rá kellet jönnöm, hogy a sok nehézség ellenére nem is volt olyan rossz ez az év. Sok mindenben bizonyítottam magamnak és másoknak is, ezzel sokakat meglepve! Aztán nagy meglepetésemre éjszaka közepén meglátogatott a párom fia. Igazat megvallva már aludtam, de persze nem árultam el. Jót beszélgettünk és, mint kiderült az édesapa nem is tudott róla. Ezek a külön perceink kellemes érzéssel töltenek el, mert nagyon fontos, hogy elfogadjon az apja oldalán. Tudom, hogy az exbarátnővel sok poblémája volt és benem még többet is találhatna. Kezdve a koromnál...

Aztán az év első napjai szépen elballagtak. Az elsejét persze együtt töltöttűk kettesben és hát ha igaz az első napra szóló babona....  Vacsora után elmentünk sétálni a frissen esett hóba, újra gyereknek éreztem magam.Este szóba kerültek a rá váró vizsgálatok és megint észrevettem a félelmét. Ez nagyon megrendített, mert mindig Ő az erősebb kettőnk közül. Tegnap valahogy belekeveredtünk az ember ereje az utolsó percekben témába.Hálátlan beszélgetés volt!  Egyértelműen elmondta, hogy Ő nem akar maga körül síró embereket látni, az utolsó percben is élni akarja az életet. Bízom benne, hogy ez a perc még nagyon sokká fog eljönni!!

Érzem mindkettőnk hullámzását. Már rémálmaim is vannak- álmomban nekem kellett beadnom az érzéstelenítőt a biopsziához. Jó lenne kézben tartani a CT eredményét! Úgy gondolom, hogy ez a bizonytalanság felemészt.Persze szigorúan csak mosolyogva!

Holnap várom a Barátosnémat olyan igazi csajos vasárnapra. Megtartjuk egyben a karácsonyt a szilveszterrel, mert még az ünnepek előtt tudtunk utoljára leülni beszélgetni.Azóta Neki is zajlik nagyon az élete. Úgy tünik a tavalyi évben átment férfi fogyasztóba. Talán ezekben a percekben végzi ki a tavalyi év negyedik pasiját.Úgyhogy lesz holnap miről beszélgetni!

 

 

 

A Hivatal

2008.12.29.

Ma megprobáltam volt élettemnek egy részét megszüntetni, ami még az előzö kapcsolatomhoz köt. Hát nem sikerült. A törvény valahol elveszett. Nagyon boszantott az ügyintéző viselkedése -aki még ismert is minket, de ma valahogy elfelejtette az ismeretséget- beléptemkor nyugottan telefonált tovább az időjárást taglalva, majd problémám előterjesztése után tömören közölte, hogy azt NEM lehet. Lanyhán probálkoztam, hogy telefonon a hivatal ajánlotta egy talán járható utat, de még én éreztem hülyén magam. Majd belépett egy másik hölgy, aki emlékezett a telefonra -mint kiderült vele beszéltem- és máris lehetet valamit tenni. Nem sok amit felajált, de legalább probálkoztam. Sajnos az élettársi kapcsolatról nagyon rossz és anyagilag súlyos tapasztalatokat sikerült szereznem. Lehet, hogy házasság párti leszek?

De vegyük a jobb dolgokat! A délutánt együtt töltöttük és egy kis "komoly beszélgetés" is volt. Páromat ismerve a 3 mondat már beszélgetésnek nevezhető nála. Nem is olyan rég félig komolyan félig nevetve szóba került a közös életünk. Akkor a barátnőmet teljesen meglepve bepánikoltam. Pedig szeretnék gyermeket tőle és persze a vele járókat és ezt már régóta rágjuk vele, de mégis.Ma már erről beszélve kellemes melegség járt át. Lehet, hogy mégis lesz valami belőlem.Túl sok sebet szereztem az előző életemből.De hát ez van. 

Várom a januárt, szeretnék túl lenni a vizsgálat eredményén. Biztos meg fog sok mindent határozni. Azon elmélkedtem, hogy amikor az első kemoth szóba került az egy utolsó szalmaszálnak tünt és két kézzel kaptunk utána. A mostani valahogy a rettegést jelent nekem.És nagyon fáj, hogy Ő már eldöntötte, hogy rosszabbodott az állapota és biztos hogy jön a kezelés és ami vele jár. Pedig nálunk Ő az optimista...

 

Karácsony

2008.12.26.

Először is NAGYON BOLDOG KARÁCSONYT kívánok Mindenkinek!!

Remélem Nektek is jól telt az elmúlt két nap! Sajnos a tegnapba belecsöppent egy kis nem várt vita - persze nem köztünk- a vendéglátóinknál, de valójában jól telt.Jó hogy egy kicsit az ember el tud veszni ezekben a napokban! Kedvesemből is bőven jutott!A Szentestét kicsit előbbre hozzva délutánra hármasban ünnepeltük a fiával, de nagyon kellemesnek volt mondható.Tegnap is együtt voltunk, bár az én programomba ez nem volt betervezve, de örülők, hogy hagytam magam.

A mai nap egyedül maradtam, de most nagyon jól esik. Nagyon közeledik a január, jó egy kicsit magamba is átgondolni dolgokat.Ma Anyuval is beszéltünk telefonon és egy kicsit színt vallottam a nagy b... helyzetről. Eddig Neki nem mondtam semmit, nem akartam, hogy miattunk is idegeskedjen. Nagyon örülők, hogy elfogadja a páromat és támogat minket. Karácsonykor nem mentem haza - sajnos ez most így alakult - de a holnapot együtt töltjük.

Itt szállingózik a hó, még jobban megadva a karácsonyi hangulatot!

 

Az élet megy tovább

2008.12.22.

Kicsit elmaradtam mostnában, de roham léptekkel jön a karácsony és még mindig van egy-két intéznivaló.Most pont pihen a bejglim és én is egy kicsit. Tegnap megint "témáztunk".Számára fix, hogy januárban elkezdik megint a kemot, de én NEM akarom ezt elfogadni. Én még mindig hiszek a csodában -vagy bármiben- hogy a CT eredménye jó lesz. Bár az igaz, hogy ha UH-on valami ott van az nem tünik csak úgy el. De mi van ha nem is volt ott?

A mindennapokhoz társult egy kis gyomor fájás is, újabb félelmek. Úgy tünik nálunk ez már örökké így lesz.Valami mindig van. Ja! és allergia vagy mi is újabb rohamot indit.

A szerlmünk viszont még mindig erős, és az is marad! Mostanában nem tudunk túl sok időt együtt tölteni, de az együtt töltőtt idő igazi ajándék. Tudjátok, mikor megáll a világ és csak ti vagytok.És, hogy a szívem teljesen megteljen ehhez még társult egy kicsit a fia is.Peig már húszon évesen nem szoktunk "apáékon" lógni. Hát innen az én kis elmaradásom. De karácsonyra utolérem magam tele elraktározott szerettel és szerelemmel.Mindenkinek ezt kívánom.

Megyek a bejglihez...  

 

A bénultság oldódása

2008.12.17.

Ma 1 hét szabi után mentem dolgozni, ami nem is volt olyan rossz. Hála nagyon jó kis csajos társaság van és sok munka is volt, úgyhogy egy kicsit színesedett a világ. Jó hogy van aki feldobja az embert és megmutatja azokat a dolgokat amiért szeretünk élni.

Azért itthon minden eszébe jut az embernek.Este probáltunk erről az egészről beszélni, de azt hiszem megint teljesen bezárkozott.Talán jót fog Neki is tenni, hogy most nagyon "zajlik" az élet, jönnek az ünnepek és a mi kis családunk mindig hozza a formáját.

Azért az orvosokból is jutott egy kicsi! Aug. óta bizonygattuk az allergia jelenlétét, talán ma vot aki el is hitte és talán kezeli is.

 

A másnap

2008.12.16.

Elmúlt az éjszaka - kérdések nélkül- majd eljött az ítélet. Félelmeim beigazolódni látszanak, de az igazság majd január végén fog kiderülni, mert hát az eü malmai lassan örölnek. Szív UH időpont csak egy hónap múlva, a CT-ről ne is beszéljünk. Ja! kiderült egy kis ritmuszavar is, de hát ettől nem ijedünk meg. Sajnos a többi dolog a leukémia fellángolását támaszák alá, de csak a CT után mondanak biztosat.Addig meg birkozzunk a félelmeinkkel.Holnapután újbóli látogatás a szakorvosnál, biztos neki is aludnia kell rá.

Hogy addig mi lesz? Nem tudom.Tapogatjuk a határainkat.Az életünkét és a jövőnként. A kezdeti sokk talán oldodik, de csak lassan. Ő mindig könnyebben vette a "nyavajáját" én meg csendesen örlődők. 

A gödör széle?

2008.12.15.

Sziasztok!

Most probálkozom először ezzel a műfajjal, terápiás céllal.A borzalom 2007. február 13-án kezdödőtt,a párom szüntelennek tűnő megfázásos tüneteivel és a körzeti orvos általános nagylaborával. Az eredmény miatt már rá telefonáltak és azonnali időpontotot kapott a haematológiára. A mi kapcsolatunk valamikor ekkor kezdödőtt, Ő volt a lelkitámasz egy széteső kapcsolatban.Egy bimbozó kapcsolat és a rövid időn belül felállított diagnozis: krónikus lymfoid leukémia.Nyertő!! Persze ehhez társult a szakmám, transzfúziológia területén dolgozom. Tehát amit nem tudtam, azt perceken belül kiderítettem és mindenek a legsötétebb oldalát láttam. Ami néha igaz is volt, IV.stádiumot állapítottak meg nála.Párhuzamosan futott az én szakításom a régi kapcsolattal, az Ő kemoterápiája és rosszullétei, randevú a haematológián illetve a vívódás magammal. 32 éves vagyok teljesen egymásba habarodtunk és gyereket szeretnék.Ironikusan azt mondhatnám, hogy mire vége lett a féléves kemonak végképp megkérdőjeleztem a sorsot. Most már több, mint egy éve, hogy "tünetmentes". De erről senki ne gondolja, hogy ez egy tényleg tünetmentes időszak! Hogy biztos ne felejtsük el, hogy az életünket mindig átszővi a leukémia ezért havonta kontrolra kell járni, nyáron alabetegségből adodóan lett egy allergiának tünő tünet, amiről még a mai napig sem derült ki, hogy mi is az.Most csak egy nagyobb kivizsgálás volt a mai program. És persze megint megnyertem egy mondatott az UH eredményen: diffúz májparenhymás laesió UH jelei és egy pár megnagyobbodott nyirokcsomó képe. Álmatlan éjszaka, mosoly az arca és reménykedés, hogy Őneki ez  nem tünik fel, ha mégis akkor nem kérdezi meg amit én is csak sejtek.Holnap vérkép és egy röpke találkozás a haematológussal aki szerint mi már így is nyertesek vagyunk az elmúlt évvel. Remélem nem jelent semmit a mai eredmény csak rémeket látok De ezek a rémek itt vannak és ezért probálok írni hátha ez segít a elkövetkező éjszakában. Biztos ismeritek ezt az érzést, mikor valamit csak sejtesz, de tudod, hogy valami rossz fog következni.De én nem ezt akarom!!! Érdekli ez valakit??? Önző módon szeretném ha rendeződne minden és ez csak egy rossz álom lenne.Mint a volt életársammal a mai napig le nem zárható dolgok, az Ő élete - pontot kellenne neki is tennie dolgokra-, és válasz a mi jövőnkre, meg nem született gyerekre.Egyátalán lehet gyerekünk? Vagy mondjak le róla és pótoljam magam az Ő egyátalán nem gyereknek nevezhető fiával.Tudatosan védekezem de mégis nem rég megtréfált a sors,azt hittük, hogy terhes vagyok.Persze akkor rémálomnak tünt volna egy baba, de útólag mindketten sajnáltuk, hogy mégsem...

Hát most ennyi, remélem kicsit jobb lesz. Megprobálok a holnapi nappal foglalkozni, hiszen amibe nem halunk bele az megerősít.Vagy mégsem?